Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-11-25 / 264. szám

1 JNYÍRSTIDÉK. 1919, november 25, Hivatalos jelentés Budapest í kiürítéséről Kolozsvár város prefektusa a következő táviratot kapta: Kérem közölje a sajtóval a következőket: Budapestről jelentik, hogy a főhadiszállás közli: November 12-én a román csapatok megkezdették Magyarország kiürítését. Budapestet november 14 én reggel ürítették ki. Jelenleg összes csapataink a Tisza irányában menetelnek. Ez a hadmüvelet minden incidens nélkül folyik. A nagy főhadiszállás. Nagy vereséget szenvedtek a német csapatok Bukarest, nov. 24. Párisból jelentik: Koppenhágából közük, hogy a litván csapatok tökéletes sikert arattak. A németek mindenütt visszavonulnak. November 10-én a litván csapatok, a szövetségesek flottájának támogatása mellett Kurlandba nyomultak és heves ellenállás után, visszanyomták a németeket. November 11-éra virradó éjszakán az egész rigai fronton meg volt törve az ellenállás. A hiányos ruházatu és rosszul felszerelt litván csapatok átlépték a Dvinát és feltartóztathatatlan lendülettel a folyó baloldalán levő összes* állásokat elfoglalták. Számos fogoly, gazdag zsákmány és egyebek közt egy nehéz üteg jutott kezeikbe. A litván front a D/ina baloldalára helyezkedett el. Mittau ágyútűz aiatt áll. A német erők mellékutakon igyekeznek Mittau irányábán visszavonulni. A győzelemről szóló hirt harangzugással hirdették ki Rigában, ami ugy ott, mint. az egész országban leírhatatlan lekesedést keltett. A francia parlament ünnepélyes órája Genf, nov. 23. A „Journal de Genéve" irja: A francia kamara feloszlatásakor M. Daschanel beszédet raondo' t. Mikor a legnagyobb háború törvényhozása megszűnik, felidézte az 1914 évi augusztus 4 iki jelenetet, mikor a német támadás következtében egész Franciaország talpra állt. — Megesküdtünk akkor — mondotta, hogy mindaddig nem tárgyalunk a támadóval, mig Belgium nincs fölszabadítva s az 1871 évi veszteséget jóvá nem tettük. Eskünkket megtartottuk. M. Desc'nanel beszél azután .; a kamarának a háború alatt végzett munkájáról. — Azok az intézmények, amelyeket Franciaország szerencsétlensége után szervezett, hogy e szerencsétlenség megismétlődését lehetetlenné tegyék, a legnagyobb zavarokból diadalmasan kerültek ki. A képviselő szerveken alapuló demokráciák, mint Franciaország, Anglia, Belgium, Olaszország, az Egyesült-Államok, leverték a legrettentőbb katonai gépezetet. Az ideiglenes névjegyzék ii. Dr. Korányi Endre 1543-12 Kovách Győző 154112 Blumberg József 153114 Kovács András 1517-33 Dr. Konthy Gyula 1469-90 Marsaixó Lajos 1440 05 Dr. Kovách Elek 1381-08 Kleínmann Géza 1345 85 Paulik János 134242 Ifj Huray János 1327-82 Ruttkay Gyula 1322-58 Dr. Flegmann Jenő 1285-80 Dr. Bartók Jenó' 1282 özv. Guttmann Henrikné 127980 Palicz Pál 1269 25 Zomborszky János 122262 Bogdán Ferenc 1194-48 Dr. Schőn Viktor 119278 Baruch Arnold 1171-52 Baruch Arthur 1171-52 Lányi Dezső 1161-22 Dr. Laufer Miksa 1134-40 Mikecz Dezsó' 1088 33 Friedmann Selig 1046-67 Liptay Jenő 100494 Dr. Dohnál József 1002 44 Klár Sándor 998 40 Schwartz Izidor 997 Grósz L Henrikné 992 08 Dr. Flegmann Sándor 998-— Prok Pál 98442 Dr. Simkó Endre 975-24 Lefkovits Zsigmond} 964-70 Irsay Gusztáv 954 91 özv. Básthy Barnáné 94-1-47 Dr. Kállay Rudolf 938-88 Dr. Hajós Sándor 921 -42 Dr. Szitha Sándor 91114 Marton Emil 906'32 Palicz János 90082 Gábor József 394-80 Id. Cseh Pál 872.42 özv. Henzsely Andrásné 863 46 Fleiner Lajos 860 83 Halmos Márton 852 67 Dr. Szesztay Zoltán 839 50 Dr. Bergstein Jenó' 831 20 Osgyán József 830-58 Dr. Szopkó Dezső 926— Dr. Fráter Ernő 825-78 Barth Antal 805 30 Szmolár Mihály 801-52 özv. Bleuer Sámuelné 79140 Pampuch András 788-24 Hartstein Miklós , 788 — Klár Gusztáv 777 90 Varga János 77627 özv. Dráveczky sBéláné 770 60 özv. Balczár Lajosné 752 93 Dr. Mikecz Miklós 732-32 Mogyorósi István 72550 Dr. Spányi Géza 725 10 Führer Mihály 720 08 Führer Ignácz 72008 Dr. Hoffmann Mór 715-30 Török Gyula 707-40 Dr. Fekete Sándor 651-80 lárgyalják a bolseviki terroristák bünpöreit Bécs, nov. 24. Budapestről jelentik, hogy az ottani büntetőtörvényszék elnöxe ma kitűzte a terroristák bünpürének tárgyalását november 24-ére. A terroristák első csoportjának vádlottjai azok, akik megölték Ferry Oszkár altábornagyot, a két Hollánt, Berend tanári, Midarász Béla orvosnövendéket és Dobó zászlóst. A tárgyalást a Margit-körúti katonai fogház tárgyaló termében tartják meg. Miután a vádlottak és a beidézett tanuk száma igen nagy, a tárgyalás előreláthatólag két hétig fog tartani. A pör fővádlottja : Cserny József, Schőn Gábor, Löbl Mór, Lusztig Arnold és Weinberger. Memorandumokkal halmozták el Clerket Budapestről irjík: Senki a világon, kivéve talán Woodrow Wilsoa elnök urat, nem gyűjthetett olyan memarandum-kollekciót össze, mint a milyennek megszerzése sir George Cterk-nak móijában áll. Ö már Budapestre egész kis gyűjteményt vitt magával. Ciolidge professzor tanulmánya, mely a gazdasági és politikai kérdéseken kivül személyi kérdésekkel is bőven foglalkozik, volt Clerk első Ariadné fonala a magyar politika utvesztőjéoan — Himiltonnak, a Manchester Guardian huzamos ideig Budapesten tartózkodott szerkesztőjének terjedelmes studiuma a későbbi, főleg az augusztus és szeptemberi eseményekre vonatkozólag szolgáltatott igen értékes adatokat. Hamilton különben nem kis mértékben részes Clerk budapesti kiküldetésében. mivel a Manchester Guardian hasábjain ő sürgette legélesebben egy politikus kiküldetését. A magyar memorandumok közül Hegedűs Loránd és Fenyő Miksa tanulmányai érdekelték leginkább Clerk-ot, mivel ezek n gazdasági és pénzügyi nehézségeket is igen alaposan taglalták. Fenyő Miksa memoranduma különben belletrisEtikailag is végtelen érdekes olvasmány s álíitólag Clerk is több izben muiatott a kissé torzított, de pompás szellemességgel megrajzolt szituációkon. A keresztény pártok memorandumaiból Perényi báró§ említendő, mig Friedrich István minisztertanácsi határozatokkal és jegyzőkönyvekkel látja el az antant tejhatalmu követét. DÜ rajtuk kivül az ismert és ismeretlen politikai nagyságok egész memorandum tengerrel árasztják el és szerencsés napja van, hi öt darabnál.nem kap többet. Denikin és az ukránok Bukarest, nov. 24. A „L'Orient" irja: Ádáz gyűlölet uszítja egymás ellen a két ellenfelet, Denikint és Petiiurát. Az ukrán nemzeti direktórium az egész népet szent háborúra hivja fel és ha valaki még kételkedne a szenvedélyek feszültségéről, Petiiurának egy levele, melyet egy párisi barátjának irt és amely a kezeink között