Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-07-09 / 152. szám

Nyíregyháza, 1919. julius 9. * Szerda Ára 39 fillér. ÁL. évfolyam * 152 SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Szerkesztik: Dr. VIETÓRISZ JÓZSEF és GERGELY ANDOR felelős szerkesztő Előfizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. ^ lítóknak félévre 24 korona. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHEQUE 29536 Kéziratokat nem adunk vissza. ALAPÍTOTTA: JÓBA ELEK Andrássy Svájcban Bécs, julius 7. A bécsi ,,Neues 8 Uhr Blatt" sze­rint gróf Andrássy Gyula és -Huszár Vilmos, akik néhány hét óta az osztrák fővárosban tartózkodnak, visszautaztak Svájcba, ahol a szö­vetségesek és semleges államok ál­lamíérfiaival akartak érintkezésbe lépni. Azt hiszik Bécsben, különösen magyar körökben, hogy Andrássy Gyula igyekezni fog informálni az antántot a bolsevizmus állapotáról és az általános magyar helyzetről. Re­mélik, hogy összeköttetései folytán sikerülni fog jelentős szolgálatot tenni az ellenforradalomnak. Ugyan­csak a „8 Uhr Blatt" közlése sze­jint Andrássy Gyula be akarja bizo­nyitani, hogy a rend és nyugalom visszaállítása csak a bolsevizmus megszüntetése után lehetséges, « Osztrák szocialisták a bolseviz­mus ellen Szeged, julius 8. Bécsből az ottani szociálista-párt­nak egyik vezető tagja érkezett Sze­gedre, ki a szegedi lapoknak a kö­vetkezőket mondta: Ott volt az osztrák szocialista párt országos kongresszusán, ahol a szak­szervezetek katonai és munkástaná­csok kétszázhetven delegáltja jelent meg. Adler Frigyes dr. elnökölt az ér­dekes kongreszuson, melyet hosszú beszéddel nyitott meg. Egy kommunista katona-delegátus indítványozta, hogy a kongresszus kiáltsa ki a szovjetet és üdvözölje az orosz és a magyar szovjet-köz­tásaságot. A kommunista katonának ezt az indítványát 261 szóval 0 elle­nében, tehát túlnyomó szótöbbséggel elvetették és elhatározták, hogy azt aki a szovjet-köztársaság mellett agi­tálna, kizárják a szakszervezetekből. Francia-amerikai szerződés Bukarest, junius 7. A Newyork Herald párisi kiadása szerint valószínű, hogy Wilson el­nök a mai napra tervezett elutazása előtt még alá fogja irni azt a szö­vetségi szerződést, mely szerint az Egyesült-Államok kötelezik magukat, hogy Németország részéről jövő tá­madás esetén Franciaországnak se­gítségére sietnek. Ha az okmány kellő időre nem készülne el, Lansing államtitkár fogja aláírni. Az egyez­mény ezután jóváhagyás végett a szenátus elé kerül és ha elfogadta­tik, érvényben marad mindaddig, mig Franciaország ugy találja, hogy számára a nemzetek ligája megfelelő biztosítékul szolgálhat. (Délmagy.) Konfliktus Olaszország és a magyar Tanácsköztársaság között Szeged, julius 7. A Neue Freie Presse vezetőhelyen figyelemreméltó cikket közöl a bu­dapesti szovjetkormányról. Tudni kell, hogy a külföldi álla­mok polgárai elhagyták Budapestet, csak egy olasz misszió tartózkodik ott. Kun Béla beszélgetett az olasz bizottság egyik tagjával és egész leplezetlenül mondotta neki, hogy semmitől sem retten vissza, ha az ellenforradalom letöréséről van szó. Az olasz százados jelentésére Roma­nelli alezredes, az olasz misszió fő­nöke átiratot intézett a szovjetkor­mányhoz, amelyben kijelenti, hogy nem nézheti egykedvűen a véres rendszabályokat és követelte, hogy az elfogott túszok és politikai fog­lyok életét kiméljék. Hadifoglyoknak kell őket tekinteni — irta — mert a genfi konvenció ezt így rendeli s ha a szovjet máskép intézkedik, a kormány minden egyes tagját sze­mélyesen fogják felelősségre vonni. Kun Béla erre az átiratra elutasítóan valaszolt, kikérte magának, hogy il­letéktelenek avatkozzanak bele Buda­pest belső életébe. A Neue Presse ezzel kapcsolatban a következőket irja : Az a kérdés, milyen következménye lesz ennek a levélváltásnak. Nem tételezhető fel, hogy Romanelli alezredes ezt a fon­tos lépést felhatalmazás nclkül tette volna meg. A fegyverszüneti szerző­dés értelmében a szövetséges hatal­mak Ausztriában és Magyarországon minden sztratégiai pontot megszáll­hatnak, hogy ott a rendet fentartsák tehát az olasz csapatok bevonulhat­nak Budapestre rendcsinálás céljából. Hogy rend alatt mi értendő, azt min­dég a győző mondja meg. Valószínű azonban, hogy Romanelli alezredes, mielőtt ezt a fontos lépést megtenné, megkérdezi, vagy már meg is kér­dezte Tittonit, az uj olasz külügymi­nisztert. A többi szövetségesek, a franciák, angolok és amerikaiak va­lószínűleg szintén tudnak a dologról. Alig hihétő, hogy Romanelli alezre­des kockára tenné országának tekin­télyét, amikor ilyen fontos kijelen­téseket tesz, ha nem tudná, hogy Olaszország el is van tökélve arra, hogy tettekkel fog közbelépni az esetben, ha a szovjetkormány meg­tagadná a politikai foglyok életének biztositásátj Kun Béla válasza nem árul el nagy engedékenységet és arra törek­szik, hogy Romanelli alezredes és az olasz kormány közölt ellentéteket csempésszen be, amikor arra a ba­rátságos viszonyra hivatkozik, mely a magyar tanácsköztársaság és Olasz­ország között fennáll Ez a szovjet­kormány nem törődik az olaszok közbelépésével és a halálos Ítéleteket végre akarja hajtani. Rövidesen ki kell tűnnie, vájjon az olasz misszió vezetője milyen eszközöket akar al­kalmazni, hogy szavának súlyt köl­csönözzön s Olaszország tekintélyét, amelyet most Budapesten kockára tett fentartsa. Romanelli átirata következ­tében az a helyzet állott elő, hogy tisztázódni kell, vájjon milyen az antantnak a magyar tanácsköztársa­sághoz való viszonya. (Délmagyarország.) MM.ASÍ­Antant lapok az ellenforradalomról Szeged, julius 7 A Le Journal irja: Minthogy Bu­dapesttel minden telefon- és távíró­forgalom szünetel, a legutóbbi esemé­nyekről csak közvetett uton jönnek értesülések. [A Budapestről csütörtö­kön érkezett utasok rettenetes dolgo • kat mesélnek. Amikor az ellenforra­dalom kitört, Szamuelly csapatainak sikerült a mozgalmat vérbefojtani. A polgárok százait tartóztatták le és ál­lították forradalmi törvényszék elé, legnagyobbrészüket a tömeg jelenlét­tében a parlament előtti téren azonnal kivégezték. A forrongás, alatt az ellen­forradalmárok ezeket kiáltozták: — Le Kun Bélával ! Lámpavasra vele! Vesszen Szamuelly, a vérengző kutya ! A forradalmárok közölt igen sok munkás is volt. A vasutasok és vas­munkások hatalmas szakszervezete nagyrészben az ellenforradalmárok pártjára állt, A szovjethez hü vörös katonák egyrészének sikerült körül­belül 3000 vasutast és vasmunkást körülfogni, aki a piros fehér zöld zászló körül a magyar Hymnuszt énekelték. Szamuelly parancsára a szovjetcsapatok tüzeltek rájuk, akik közül többszáz a halott. A frontról nyugtalanító hírek érkeznek, mert ott a vörös hadsereg egy csoportja elpár­tolt a szovjettől és azzal fenyegetőd­zik, hogy az ellenforradalmár moz­galomhoz való csatlakozás végett Budapest ellen fog vonulni. Szamuelly népbiztost Magyarország diktátorává nevezték ki. A ráült vasárnap óta kivégzettek száma ijesztő mértékben emelkedik. A kivégzések nagyrészben a budapesti parlament előtti téren történnek. (Szegedi Napló.) A Sixtus levél nem volt hamisítás Szeged, julius 7. A háború egyik legnagyobb szen­zációja annak idején áz a levél volt, amelyet Károly e.xkirály sógorához, Sixtus herceghez intézett és amely­ben egy esetleg megkötendő magyar­osztrák különbékéről, volt szó. Az ügyet azzal intézték el, hogy a szó­ban forgó levél közönséges hamisít­vány, amit valami ügyes párisi új­ságíró eszelt ki a szenzáció ked­véért. Erről a hírhedt levélről most a Journal de Geneve ezt irja: Helfe rieh volt német államtitkár egy leg utóbbi berlini beszédében kijelentetlek Ara 30 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom