Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-08-15 / 180. szám

Nyirtgyfc&a, 1919 augusztus. 15. Péntek Ára 30 fillér. IL. évfolyam * 180 SZABOLCSVÁRMEGVE ÉS NVIREGYIIÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetés: Egész évre 72 K, félévre... 33 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. STT-T-T-T — Tanítóknak félévre 24 korona, r-_.__.__-­Alapitotta JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Urgyülölet lóg a levegőben. Mint a köd az őszi atmoszférát, mint a füstös korom a gyárak környékét, ugy ült a közhan­gulatot. Megy az utcán a nadrágos ember s hol innen, hol onnan vil­lan felé egy sötét tekintet, sziszszen utána egy-egy suttogva kiejtett meg­jegyzés . . . Megy a határban a föl­desúr, találkozik immel,ámmal dol­gozó cselédséggel, munkáscsapattal, kényszeredett adjisten a fogadtatása és setétnél sötétebb gondolatok kísé­rik tova-haladtába« . . . Mi ez? Urgyülölet. Betegség. Rom­lás. Átok. Már nem is titok, hogy mit beszél a nép a megszállás okárol. Az urak akarták, az urak kívánták. Honnan veszik ? Mesterségesen terjesztik 1l gyalázatos gyanúsítást setétben lappangó agitátorok, a ,,Nép barátai ?" vagy a nép csak ugy ma­gától eszel ki ilyeneket ? Nehéz volna megállapitani. Azt hiszem terjesztik is, de a nép is igy gondolkozik, s azért ad könnyen hitelt a mende­mondának. A baj nem uj keletű, hiszen bé­kében is előfordult. Bármilyen epi­démiánál egyenesen azt kezdték sut­togni a malom alatt. ,.Ez is az urak huncutsága. Azok mérgezik a ku takat." Álljunk meg egyszóra ennél a kérdésnél és gondolkozzunk. Urak, nadrágos emberek, szálljunk magunkba és vizsgáljuk meg jól a ielkiösmeretiinket. Tiszta ? Alig hiszem. Urgyülölet van barátaim, mert a nép nem érezte eddig a szeretetün­ket. Magára hagytuk. Keveset törőd­tünk vele. Ha ellenségei nem voltunk is, mert alig tudok elképzelni müveit, iskolázott, nevelt embert, aki a nép sorsa, buja baja iránt ne rokonszen­vet érezne, hanem tudatosan, szán­dékosan annak kárát kívánni tudná, de nem is voltunk barátai, támoga tói. tanácsadói, vezetői olyan mér­tékben, ahogy az tőlünk telt volna s ahogy azt tőlünk a közjó megkívánná. Hiszen szálló ige lett, hogy a pa­raszttal csak akkor foglalkoznak, a mikor a szavazata kell, vagy amikor szükség van reá. Itt van a hiba, tisztelt nadrágos felebarátaim. A mikor a 48-as átala­kulás megszümtette a régi patriálká­lis viszonyt a jobbágy és a földesúr között és egy isteni gesztussal a Karok és Kendek magukhoz emelték a felszabadított jobbágyságot, azt hitték az urak, a régi nemesség tag­jai, hogy ezzel a nép iránti hazafias es emberbaráti kötelességüknek végleg eleget tettek. Attól fogva édes keve­set törődtek egymás sorsával. Jöttek az ötvenes, hatvanas évek. A nehéz idők. A nagy neki busulá sok. A fásultság, letargikus állapotok. Sírva vigadások. Ugyanis minden­mindegy lett a világból Az uri rend beleesett a legnagyobb lelki beteg­ségbe s a betegség alatt elúszott a föld, a kúria, a r égyes fogat s a nép, amely tovább húzta, mert húznia kellett — az igát, egyre távolabb és távolabb látta magától az ő egykori földesurának a fiait. . . mintha nem is egy közös anyának gyermekei, nem ugyanazon társadalomnak a tag­jai lettek volna. . . Az árván maradt nép pedig ott és azokban az odúkban kereste meg a maga barátait, vezetőit, akik szóba álltak vele a szatócsüzletben, a kocsmaasztalnál, a söntésben, később a cucilista gyűléseken, a míg azután egyszer csak arra ébredtünk, hogy a régi Tekintetes, Nagyságos, vagy Nemzetes ur unokáját „ elvtárssá" degradálta. Nem is nagyon csodálkozom rajta. A nép egyszerűen nem látta jó pél­dával járni maga előtt az urat a munkában, a minthogy valamikor réges-régen, ha nem is a munkában, de a hadak élén mindig előtte járt. Ellenben, hej, de sok keserves ta­pasztalatot szerzett körmönfont parag­| rafus csavarintásokból, a melyeknek mindig ő itta meg a levét és lelki­ösmeretlen vigécek szédelgéseiből, a melyekre annyiszor ráment nemcsak a megrendelt gépec.ske, de sokszor a házacska is . . . Közigazgatásunk, igazságszolgáltatásunk nehézkes, dö cögő kerekei de sokszor agyongázol ták ennek a népnek a hitét, bizal­mát, jóhiszeműségét. Csoda-e, ha végre is gyanakvó, bizalmatlan, gyű­lölködő lett és annyi meg annyi el­szenvedett csalafintaság ellen a maga módja szernt igyekezett kicsinyes eszközökkel, úgynevezett „paraszt ­furfanggal" védekezni. És csoda-e, ha a lelke ilyen előzményekkei tel­jesen elő lett készítve minden olyan tanításnak a befogadására, a mely testvér az urgyülölettel ? ? ? A nép jó ts becsületes. Legjobb meggyőződésem szerint talpig becsü­letes. Bánni kell vele. Foglalkozni, szeretni kell és meg kell mutatni, hogy szeretjük. Bizonyosan észre fogja venni és újból megnyílik a szive azok iránt, akik szeretettel, megértéssel, érdeklődéssel, önzetlen jóakarattal fordulnak hozzá és akkor — nem lesz urgyülölet. — • —ii r ­íi ni T í iirriii ri|­>i mi r<>i ii » ni w— mw. iiii ji i i Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHF.NYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZAlW 329. POSTACHEftUK : Kéziratokat nem adunk vissza. Meghiúsult rendőrsztrájk Londonban Nagyszeben, aug. 14. Párisból jelentik, hogy a londoni sajtó egy feltűnő és különös sztrájk­ról számol be. A rendőrtisztviselők szövetsége sztrájkra hívta fel a rendőr­tisztviselőket és fogházi - hivatalnoko­kat, hogy szüntessék be a munkát és így protestáljanak a megvitatás alatt álló kormányjavaslat ellen, a amely szerint ellenőrzés alá kerül­nének az összes rendőrtisztviselők, hogy nem tagjai-e valamilyen társa­ságnak, vagy egyesületnek. A sztrájk azonban kudarcot vallott, mert csak kevesen vettek benne részt, akiket azután mindjárt elbocsátottak. Románia feltételei Magyarországnak A román feltételekről a legkülönbözőbb hirek jelentek meg a lapok­ban, most megkaptuk a Patria című lapot a román nemzeti párt hivatalos újságját, melyben a következőket közlik a román hadseregfőparancsnokság feltételeiről: Leszerelendő az összes muníció és hadfelszerelési gyár. Átadandó a vasuli anyagok 30%-a, a marha állomány 30°/o-a, 10,000 vagon tengeri, és. 35 ezer vagon más termény. A román hadsereg főparancsnokság jegy­zékére a választ a magyar kormánynak augusztus 15-ig kell megadni. A jegyzék átvétele után a magyar kormány közölte Budapest román kormányzójával, hogy a kommunizmus alatt tönkretett Magyarország nincs azon helyzetben, hogy a súlyos feltételeket teljesítse, ezért azok enyhítését kéri s egyben felkérték Gordon tábornokot az antant misszió vezetőjét is, hogy járjon közbe egy enyhébb feltétel kieszközlésénél és közvetítse a tár gyalásokat Románia és Magyarország között. CBH Maniu Gyula beszéde a román nemzeti tanács ülésén Nagyszeben, augusztus 13. A Dácia távirati ügynökség jelenti : Mania Gyula a román nemzeti tanács tegnapi ülésén hosszas expozét tartott a küipolitikai helyzetről. Töb­bek között kijelentette, hogy Románia az egész Bánátra igényt tart, s hogy Szerbiával jó viszonyban akar élni. Amikor a román csapatok Budapest felé irányittattak, a román kormány távolról sem gondolt arra, hogy azt elfog­lalja, avagy imperrialista politikát űzzön, mert nem céljuk a magyar nép megsemmisítése, sem pedig magyar területek elragadása. — Nem gondolok, úgymond, a Tisza középső folyására, sem a Deb­recenen és Nagyváradon tul fekvő területekre, hanem igenis ragaszkodom az 1919. évi szerződéshez, amely biztosítja részünkre az összes román terü­leteket. — Nem akarunk államok belügyeibe avatkozni, folytatta beszédének második részében, de nem lehet közömbös ránk nézve, hogy Magyarorszá­gon milyen kormány van. Mi jó viszonyban akaiunk élni Magyarországgal, s azért most nem engedhetjük meg, hogy ott a demokráciát és a munkasok nagy tömegeit a román katonaság segítségével letiporják, s hogy Budapes­ten egy felsőbb rétegekből összealiitott, de a néppel semmi összeköttetésben nem álló kormány alakuljon, s amely csakis soviniszta politikával tarthatja lenn magát. A beszédet hosszantartó taps és éljenzés követte. Meggyilkolták a stockholmi szovjet­követet Nagyszeben, aug. 14. Az egész svéd fővárosban izgalom­mal tárgyalják az orosz szovjetkor­mány diplomáciai képviselőjének ti­tokzatos meggyilkolását, akit reakciós orosz összeesküvők végeztek ki. A követet este két nő autóba csalta és egy, a városon kivül fekvő házba vitték, ahol számos összeesküvő a követet meggyilkolta. Holttestét egy közel fekvő tóba dobták, ahol ké­sőbb a nyomozást vezető rendőrség találta meg. Több személyt letartóz­tattak. (Dácia) A lengyel kormányválság megoldása Nagyszeben, auguszlus 14. Varsóból jelentik, hogy az oly so­káig tartó kormányválság megszűnt­nek tekinthető, mert a pénzügy és közmunka miniszter lemondását elfo­gadták és uj pénzügyminiszterré Bi­linszky Leót, kőzmunkaministerré pe- • dig Jasionosky Tadeuszt nevezték ki. Óriási mértékű a tengerentúli kivándorlás Nagyszeben, angusztus 14. Párisból jelentik, hogy az európai háború által teremtett gazdasági hely­zet óriási kivándorlást idézett elő Észak- és Délamerika felé. Az óceáni személyszállító hajók állandóan meg­vannak telve és minden társaságnál 1500 uj bejelentésnél több folyik he naponta. Folyik (Magéban a harc Nagyszeben, augusztus 14. Párisból jelentik, hogy Chicagóban még mindig nem ért végett a harc a fehérek és feketék közt, noha a várost és különösen a négetnegyedet a katonaság megszállotta és ostom­állapotot hirdettek ki. New-Yorkból érkező szikratáviratok szerint még mindennaposak a véres összeütközé­sek a lázadók és a katonaság között, (Dácia.) Imm

Next

/
Oldalképek
Tartalom