Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-08-08 / 174. szám

Nyíregyháza, 1919 augusztus, 174 1 Szerda Ara £0 fillér. %.L. évfolyam * 183 SZABOLCSVÁRMEGVE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. ..,

. Tanítóknak félévre 24 korona. — i Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ I Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZAM 329. POSTACHEQUE 29658 Kéziratokat nem adunk vissza. A Miatyánk naponta fehijul ajkainkon s még sem lesz soha az idők végéig se unalmas se elcsépelt, se időszerűtlen. Vannak igék, amelyeket soha nem lehet eléggé hangoztatni, soha eléggé ismételni. Mi is egy nótát akarunk most fújni unos untalan, hol az egyik hol a másik hangnemből, bele nem láradva, bele nem unva. Egy politikai hiszekegyet egy politikai miatyánkot, egy áhítatos fohászt — nem az Istenhez, hanem a jó emberekhez, a testvérekhez, magyar véreinkhez : az Egyetértést. Ha unalmasnak fognak is mondani, ha fanatikusnak fognak is tartani, ha ennek az ideges, kapkodó, szenzációra, izgalomra éhes társadalomnak kellemetlenül is fog hangzani a szavunk monoton zúgása — mi azcrt mégis csak hajtani, kiáltani, sutogni, harsogni fogjuk, hogy Egyetértés ! Egyetértés ! Legyen vége a pártoskodásnak. Legyen vége a meddő vitáknak ! Ne rendezzünk az áldozat ravatala felett tetemre-hivásokat! Ne firtassuk, hogy ki, vagy kik voltak az okai nagy romlásunknak ! Ne akarják a merkantilisták az agráriusokra, az agráriusok a merkantilistákra, a 67esek a 48-asokra s ezek viszont a 67-esekre tolni az események elfajulásának ódiumát! Térjünk ezek felett napirendre ! Felejtsük el végre az eddigi ellen téteket és kezdjünk bele az uj, a kö' zös Miatyánkba ! Ne legyen ebben az országban más párt, csak egy a magyar-párt. Ne legyen más érzés, mint a hazaszeretet és ne legyen más szentség, csak egy a munka ! Ne vitatkozni, hanem dolgozni ! Munka legyen a vigaszunk. Munka legyen a megváltásunk ! Munka le gyen a kenyerünk, a becsületünk és munka a reménységünk! Nincs számunkra más vezeklés, mint a munka. A veszteségek kimondhatatlan szakadékait csak ezzel lehet betölteni, áthidalni. A multak temérdek mulasztásait csak ezzel lehet jóvátenni A busulásban eler nyedt izmokat csak ezzel lehet uj életre kelteni. Egyet érteni, egymást végre megbecsülni és ernyedetlen munkában összefogni, összetartani, ez a mi uj Miatyánkunk, amit nagy neki búsulással naponta újra meg újra el kell imádkozni. . . . Mi Atyánk Isten. . . . Budapest elfoglalása Nagyszeben, augusztus 7. A „Dácia" távirati ügynökség jelenti, hogy a nagyszebeni román nemzeti tanács diszgyülésén, amelyet a román királyné születése napján tartottak meg, Bratianu nagy beszédét tartott, amelyben hivatalosan bejelentette Budapestnek a román hadsereg által való megszállását Mardarescu tábornok Budapesten Nagyvárad, aug, 6. Ideérkezett hiteles jelentés szerint Mardarescu tábornok, az erdélyi hadsereg parancsnoka, tegnap este 6 órakor a román csapatok élén bevonult Budapestre. A román lovasság tegnapelőtt érte el a fővárost s utána egy nappal a hadsereg gyalogos csapatai szállották: meg Budapestet. Temesvárt megszállták a román csapatok Nagyszeben, aug. 7. A Dácia távirati ügynökség jelenti: a Temesvárra bevonuló román megszálló csapatokat a román és németajkú lakosság nagyon szívesen fogadta. A megszálló csapatok egy zászlóalj romániai gyalogságból és két üteg erdélyi tüzérségből álltak Economu ezredes vezetése alatt. A román csapatokat a városba való bevonulás előtt dr. Cosman üdvözölte, amire Economu ezredes válaszolt. A bevonulás után a hatóságok képviselői és a tisztikar a görög keleti templomba mentek, ahol hálaadó istenitisztelet volt. A román csapatokat mindenütt virágesővel fogadták. A lakosság öröme leírhatatlan A megszálló csapatok hivatalos fogadtatása a Templom-téren volt, ahol a város polgármestere átadta a várost Economu ezredesnek, s az átadás jeléül ősi szokás szerint kenyeret és sót nyújtott át neki. Ezután a németajkú lakosság nevében egy volt osztrák-magyar törzsezredes szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy a magyarországi sváb lakosság mindig jó viszonyban élt a románokkal. Végül a román hadsereg oltalmát kérte. A szerb lakosság nevében a temesvári szerb lelkész beszélt. Legutoljára dr. Márton szólalt fel a magyarajku lakosság képviseletében, aki beszédében főleg azt hangsúlyozta, hogy a város igazi lelke eddig a magyarság volt, hogy csak a magyarok képviselték Temesvárott a kulturát. Az ünnepséget Economu ezredes fejezte be, aki kijelentette, hogy a román kormány a teljes szabadság hive, s a demokratikus elveket tiszteletben fogja tartani. Ezután Slrea ezredes tartott csapatszemlét. A kitiinő kondícióban lévő csapatokat a lakosság nagyon dicsérte. A becserélési akcióját vezető Magyar Általános Hitelbank nagyváradi fiókjának igazgatósága értesítette az Osztrák Magyar Bank helybeli fiókja főnökét és a Szabolcsi Hitelbankot, hogy a kicserélésre rendelt határidőt f. hó 12-ig meghosszabbítanák. Egyszersmind tudatta azt is, hogy az 1%-t kitevő pótdíjjal együtt vitás volt, nem fogják a megyénkből becserélt bankjegyek után felszámítani. A pótdijat illetőleg tovább folynak a tárgyalások és meg van minden remény arra, hogy a megyénkből becserélésre kerülő bankjegyek után ezt sem fogják alkalmazni, mert kétségtelenül igazolva van, hogy a Nagyváradon megindult becserélési akció-„• i-'«•-*• «••» r« i i é 'i ím v i r» »--» »•*• ban való részvétel megyénk részéről nem történhetett meg előbb, mint az ott póthatár időként szereplő augusztus 1-után. Ha az ide vágó tárgyalások eredményre vezetnek amiben kétség nem lehet, ugy az összes költségek 100 koronánként nem fognak többet kitenni 2 koronánál. Helyesen cselekszik tehát mindenki, aki a fehér hátú bankjegyek körül állandóan felmerülő bajokkal ismerős, vagy azokkal éppen küszködik ha megragadja a kínálkozó alkalmat ilyen bankjegyei becserélésére, mert hiu remény az, hogy az OsztrákMagyar Bank a legjobb esetet félté telezve is, önként szállíthasson ide becserélésre szánt kék bankjegyeket. Az uj termésrendelet Szabolcsvármegye alispánja az 1919 évi termés arányos felosztására, cséplésére, vásárlására, őrlésére, hatósági árára, szállítására és megőrzésére nézve a mai nap folyamán rendeletet ad ki, melynek egész tartalmát technikai akadályok miatt egészében nem, csak főbb pontjaiban közölhetjük. Minden teimelőnek 1919. évi buza, rozs, kétszeres, árpa és zabterméso a közélelmezés biztosítására zár alá helyeztetik s e felett a termelő csak az alábbi korlátozásokkal rendelkezhetik. Termelőnek tekintetik mindenki, aki a termésből haszonbér, munkabér, aratórész, cséplőrész (kommenció) vagy más hasonló természetbeni szolgáltatás fejében kap a termelőtől terményt. A termelő köteles a cséplés megkezdését a község elöljáróságánál (Nyíregyháza város polgármesterénél) előre bejelenteni, s ugyanakkor kérni a cséplési eredmény bejelentésére szolgáló lapok kiadását is melyen a cséplési eredmény a cséplés befejeztével 24 óra alatt a községi elöljáróságnál (polgármesternél) bejelentendő. Ugyanígy köteles cséplési könyvet kiváltani a cséplőgéptulajdonos is, aki az egyes helyeken végzett munkájáról kimutatást vezet, feltüntetve a kicsépelt mennyiséget az egyes termelő nevével. A termelő összes termése felett az alispán rendelkezik, jogában áll azonban vásárlási igazolvány ellenében az igazolványban kitüntetett mennyiséget külön engedély nélkül eladni a fogyasztóknak. Igazolvány nélkül gabonát eladni senkinek sem szabad. Búzát, rozsot, kétszerest állatok etetésére felhasználni tilos. Minden vásárlási igazolvánnyal biró egyén bármely Szabolcsvármegyei községben és bármely termelőnél beszerezheti szükségletét 1919 évi október 31-ig. 1920. év aug, hó 15-ig terjedő háziszükséglet, mely búzából, rozsból és kétszeresből állhat, őstermelőnél minden családtag után, korra való tekintet nélkül havonként 15 kgr., más vásárlásra jogosultnál havonkent és fejenként szintén legfeljebb 15 kg lehet. Azok,kiknek anyagi helyzete nem engedi meg hogy termény szükségletűket beszerezzék, számbavétel végett, haladéktalanul jelentkezzenek a községi elöljáróságnál (polgármesternél.) Ugyancsak ide jelentsék be előre látható havi szükségletűket a vendéglősök, cukrászok, penziótulajdonosok, pékek; akiknek liszt ellátása hatósági uton fog történni. A termények hatósági ára a következő: buza métermázsánként 100 korona, rozsj árpa, zab