Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-08-06 / 172. szám

I Előfizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, negyedévre 18' K, egy hónapra 6 K. . . Tanítóknak félévre 24 korona. ­Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ i'W A I tfni M— WWfc Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHEQUE 29550 Kéziratokat nem adunk vissza. Nyíregyháza, 1919. augusztus 6. • Szerda Ara 5© fillér. UL évfolyam * 172 SZABOLCSVÁRMEGVE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Budapest Budapest — sz ország szive ! Valószincleg cinikussá lettem, mert eszembe jut az újszerű ma­gyar nóta: .elmegyek az Úr­istenhez egy uj szivet kérni." Nem arra R régi Pestre gon­dolok, ahol Petőfi, Deák. Szé­cheuyi, Kossuth, Wesselényi) böl­csen és sokszor báláit megvető elszántsággal küzdöttek a nemzet javaiért. Nem is azokra az időkre, ami­kor a Lánchíd nemcsak Pestet és Budát, de a szocroru muitat a jövő iernénységével kötötte össze. Nem a petróleum-laternás, de égő honszeretettől világos Pilvtx­kivé házakra és csendes uri ott­honokra, ahol közbámulattat adóz­tak egy-egy keleti szőnyegnek. Nem az igazi, nemzeii eszmékért, magyar nyelvért küzdő Nemzeti színházra, és „magyar színjátszó arénára", ahol félig megvetett komédiás, de valójában nemzeti hős volt, & ízinész. Nem ilyen fájó, éde3 emlékezések nyugtat­juk lelkemet. Cndor fog el, mert rágondolok a közeli és legközelebbi múltból való Budapestre és a kevés valódi fényesség mellett ilboritja sziye­met a rajta terpeszkedő széles, szennyet fedő árnyék. A hamis cifra, demoralizáló, ta'miarany kávéházakat látom, az álmagyar stiiusu -ilustalan bérpalotákét, a bfettlivé sülyesz­tfctt színpadot, az üzkut haji iró-trösztöket, a reklámmal, sík ?rt arató fertőket, a hamis {orepa aiatt még csak nem is s?.égyen kező dekadenciát és eiköi'csteien­séget. A lopott pénzen terpeszkec 5 „perzsákra" gondolok, a környé­ken szerzett gyöngysorokra más zsírján hízott hbanyakokra, a zsurtiukra, az álirók kasírozott paradicsomára. A parlamentre, amely az égr?. kiáit, a kongó, — jelenleg ér­divel telitett királyi palgtára, pénzes zsákokon ülő barkvezé' rekre, akik alatt kulioiódha gör­Dyed a magyar munkáig, s a siralmas magyar speciafjíásra — a nyomorgó hivatalnok-hadra. Arra a Budapestre' goudolok, ahol minden érdek, ah 0l liter­számra adnák el a/i e vegőt, ahol a toll többnyi-c affojl élt, amit le nem irt, ahol' adósságból és „mellékkeresetbe* éltek az em­berek, s -ihol kéz-kezet mosva olyan könnyeffö r ökre szorosabbá lehettek a Mosakodó kezek, ahol futotta Tafietóre és pezsgőre, de nem futotta tiszta ingre és meleg : VEC.-órára. A politikai kalandorok, lánc- j kereskedőt, áruzsorások, nap- ' iopfk el-Dorádójára. tmsly az i igazi magyar embernek i>em volt : egyéb mint szalmasíái, B h?.jó- | töröttnek nem volt egyéb, mint \ téli mulatóhely, és politikai hfcd- • színtér. Ez volt hát sz ország szive ! í Menjünk el az Úristenhez egy j más szivet kérni Még sem. Vi- > gasztal a gondolat, hogy a szent- ; kép sem tehet róla, ha keretébe i férgek kprü nek. Ki a férgekkel. 1 Nem a sziv rosz. Csak kóros | anyagos, lassan ölő mérgek za- ; vísrjak működését s elzáfták a vidék vérkeringését tőle. Beállt a vérmérgezés. S ilyen­kor először nem a sziv pus2tul el, hanem a végtagok. A nagy viiág amputált bennünket, s ma­rad a csonka törzs. De a töri.? élni akar és kö?eteicn larnadju a szivet. Nem akarok tovább ké­pekben beszélni. Budapestről indult ki mirdeD, ami métely és fertőző eszme megrontotta. Román csapatok Budapesten Kun Bélát felakasztották Megbízható magánérhsülésekbőí veit hirek szerint az i első román csapatok iegnsp hétfőn délelőtt 11 órakor be , wiultak,, Budapestre, ahol a rend helyreállításán magyar * tVhír ós íei;ete gárdák do goznak a románokkal karöltve. Ugyanezen forrásból értesültünk arról is, hogy a Kun Béla és tá;sai meneküléséről szóló bír nem mindenben felel meg a valóságnak, meit Kun Bélát a fehér gárdisták elfogták nyomban felakasztották Más verz ó szernt Kun Békt és Szamuellyt Bécs feté való menekülés közben Királyhidá nál eifogták és őrizetbe vették. rokkanttá tette a vidéket. Buda­pest eljátszotta vezető szerepét, ma már súgónak sem alkalmas. Budapest előadás közben meg­betegedett s mi bevétetjük vele a keserű orvosságot. Majd ha nem zsargónb'.n, nem jassz-nyelven, de jó magyarul beszél, megint széhos juthat De addig, mi öröklöt? lovainkra, szellemi erőinkre, becsülen írraz magyar voltunkra témaszicu, követeljük, és ei is anekeijük a vezérszólamot. Most már nem a Kohn-Kun Béláék, Pofc. nyok és Szamuelyik ördögi flótair t táncolunk, hanem ezen a megmaradt maroknyi ma­gyar földön magunknak fcuzzuk a talpalávalót. És akkor a magyar parlament, királyi vár ^s káprázatos tank­palotí megszűnik tcrladisz lenni tolv&jszakacsosí habarékján. Nekünk nem B^bylon kell, hanem nemzeti központ s ha azzá leszel, akkor — de csakis akkor — újra vivát Budapest._ li. Jósa Jolán. i . A görög kérdés a békekonferencián Nagyszeben, aug. 5 A Dácia távirati ügynökség je­lenti, hogy párisi értesülés sze­rint a gerög kormány és a görög | közvélemény mindent elkövet az iránt, hógy egész Thraciát Görög­országhoz kell csatolni. A Traciá­ból Szaicnikibe menekült görögök memorandumot terjesztettek a bé­kekonferencia elé, amelyben a meggyőzés eszközén kivül apel­lálnak a békekonferencia tagjai­nak igazságosságára és emberi érzületére s elvárják, hagy az antant egész Thrácia göríg la­kosságát meg fogja menteni a bolgár zsarnokságtól. Erzberger beszéde a német parlamentben Nagyszeben, aug. 5. A Dácia távirati ügynökség je­lenti, hogy Erzberger miniszter­elnök nagy beszédet tartott a parlamentben Oroszország poli­tikai helyzetéről, azt mondván, hogy mindazok a jóhiszeműek, akik Németország súlyos helyze­tén az Oroszországgal való együtt­működéssel akarnak segíteni, nemsokára be fogják látni, hogy végzetesen tévedtek, mert Orosz­ország politikai helyzete sohasem volt olyan rossz, mint ma. Kommunizmus V. A magán tulajdon Az eddigiekből láttuk, hogy a kom­munista berendezkedés lényege a magá; ulajdonnak megszüntetésiben es a j. vak köztulajdonná nyilvání­tásiban áll. Láttuk, hogy ez a be­rem zkedés a*: aitahinos emberi fel­-*ssa/, de különösen a mi> népünk­nek gondolkozásával merő ellentét­ben. áll s a helyett hogy a nép ősz­őségének általános boldogitásához vezetne, az emberi "haladást az em­' tj beri fejlődést csak visszavetné s rá­adásul még azokat is boldogtalanokká és kedvetlenekké tenné, a kik eddig a munkában és annak gyümölcsében boldogságot és örömet leltek. A kommunizmus hívei a maguk őrületes tanának az indokolására tu­dományos eszközöket is felhasznál­nak s azzal az elmélettel hozakod­nak elő, hogy a természettudományi és ős-embertani kutatások szerint az ős-ember eredetileg kommunista va­gyonközösségben élt, a magántulaj­dont nem ösmerte s a magántulaj­donra való törekvés mint a kapita­lizmus szülő-anyja — később, az emberi fejlődés ferde fattyuhajtása gyanánt csak az idők folyamán lett beleolva az emberi lélekbe — a kap­zsisággal és hatalmaskodási vágygyal együtt. Szerintük az emberek kezdetleges társadalmi berendezkedése vagyonkö­zösségben élő embereknek, és pedig kiterjedt családoknak patriárkális, bol­dog együttélése lett volna. Helyén valónak tartjuk, hogy en­nek az elméletnek is a szeme közé­nézzünk. Nem tudom, hogy honnan, miből merítették az adatokat a kommunis­ták ehhez az elmélethez, mert a leg­régibb történelmi emlékek és nyomok azt egyenesen megcáfolják. A legré­gibb történelmi emlékek a Krisztus születése előtti 7-ik, 8-ik evezrezred­ből valók, egészen ellenkezőleg azt mutatják, hogy az akkori emberi társadalom épugy, mint a jelenlegi a magántulajdon alapján állott. Sőt — a magántulajdon fogalma sokkal mé­lyebb, erősebb, határozottabb, tágabb és erőszakosabb volt, mint ma Nem­csak azokra a vagyontárgyakra ter­jedt ki, amikre most, t i. a földre, házra, élő és holt gazdasági felsze­relésekre, drágakövekre, arany és ezüstnemüekre stb , hanem kiterjedt még a leigázott, rabságra vetett em­berekre, a rabszolgákra is, akiket as akkori gazda ugy adott-vett a vásá­ron, mint a lovát, tehenét, szekerét stb. stb. Hogy a történelem előtt i 4ri 50 fKfár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom