Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-08-06 / 172. szám

I Előfizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, negyedévre 18' K, egy hónapra 6 K. . . Tanítóknak félévre 24 korona. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ i'W A I

tfni

M—

WWfc Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHEQUE 29550 Kéziratokat nem adunk vissza. Nyíregyháza, 1919. augusztus 6. • Szerda Ara 5© fillér. UL évfolyam * 172 SZABOLCSVÁRMEGVE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Budapest Budapest — sz ország szive ! Valószincleg cinikussá lettem, mert eszembe jut az újszerű magyar nóta: .elmegyek az Úristenhez egy uj szivet kérni." Nem arra R régi Pestre gondolok, ahol Petőfi, Deák. Szécheuyi, Kossuth, Wesselényi) bölcsen és sokszor báláit megvető elszántsággal küzdöttek a nemzet javaiért. Nem is azokra az időkre, amikor a Lánchíd nemcsak Pestet és Budát, de a szocroru muitat a jövő iernénységével kötötte össze. Nem a petróleum-laternás, de égő honszeretettől világos Pilvtxkivé házakra és csendes uri otthonokra, ahol közbámulattat adóztak egy-egy keleti szőnyegnek. Nem az igazi, nemzeii eszmékért, magyar nyelvért küzdő Nemzeti színházra, és „magyar színjátszó arénára", ahol félig megvetett komédiás, de valójában nemzeti hős volt, & ízinész. Nem ilyen fájó, éde3 emlékezések nyugtatjuk lelkemet. Cndor fog el, mert rágondolok a közeli és legközelebbi múltból való Budapestre és a kevés valódi fényesség mellett ilboritja sziyemet a rajta terpeszkedő széles, szennyet fedő árnyék. A hamis cifra, demoralizáló, ta'miarany kávéházakat látom, az álmagyar stiiusu -ilustalan bérpalotákét, a bfettlivé sülyesztfctt színpadot, az üzkut haji iró-trösztöket, a reklámmal, sík ?rt arató fertőket, a hamis {orepa aiatt még csak nem is s?.égyen kező dekadenciát és eiköi'csteienséget. A lopott pénzen terpeszkec 5 „perzsákra" gondolok, a környéken szerzett gyöngysorokra más zsírján hízott hbanyakokra, a zsurtiukra, az álirók kasírozott paradicsomára. A parlamentre, amely az égr?. kiáit, a kongó, — jelenleg érdivel telitett királyi palgtára, pénzes zsákokon ülő barkvezé' rekre, akik alatt kulioiódha görDyed a magyar munkáig, s a siralmas magyar speciafjíásra — a nyomorgó hivatalnok-hadra. Arra a Budapestre' goudolok, ahol minden érdek, ah

0l literszámra adnák el a/i

e

vegőt, ahol a toll többnyi-c affojl élt, amit le nem irt, ahol' adósságból és „mellékkeresetbe* éltek az emberek, s -ihol kéz-kezet mosva olyan könnyeffö

r

ökre szorosabbá lehettek a Mosakodó kezek, ahol futotta Tafietóre és pezsgőre, de nem futotta tiszta ingre és meleg : VEC.-órára. A politikai kalandorok, lánc- j kereskedőt, áruzsorások, nap- ' iopfk el-Dorádójára. tmsly az i igazi magyar embernek i>em volt : egyéb mint szalmasíái, B h?.jó- | töröttnek nem volt egyéb, mint \ téli mulatóhely, és politikai hfcd- • színtér. Ez volt hát sz ország szive ! í Menjünk el az Úristenhez egy j más szivet kérni Még sem. Vi- > gasztal a gondolat, hogy a szent- ; kép sem tehet róla, ha keretébe i férgek kprü nek. Ki a férgekkel. 1 Nem a sziv rosz. Csak kóros | anyagos, lassan ölő mérgek za- ; vísrjak működését s elzáfták a vidék vérkeringését tőle. Beállt a vérmérgezés. S ilyenkor először nem a sziv pus2tul el, hanem a végtagok. A nagy viiág amputált bennünket, s marad a csonka törzs. De a töri.? élni akar és kö?eteicn larnadju a szivet. Nem akarok tovább képekben beszélni. Budapestről indult ki mirdeD, ami métely és fertőző eszme megrontotta. Román csapatok Budapesten Kun Bélát felakasztották Megbízható magánérhsülésekbőí veit hirek szerint az i első román csapatok iegnsp hétfőn délelőtt 11 órakor be , wiultak,, Budapestre, ahol a rend helyreállításán magyar * tVhír ós íei;ete gárdák do goznak a románokkal karöltve. Ugyanezen forrásból értesültünk arról is, hogy a Kun Béla és tá;sai meneküléséről szóló bír nem mindenben felel meg a valóságnak, meit Kun Bélát a fehér gárdisták elfogták nyomban felakasztották Más verz ó szernt Kun Békt és Szamuellyt Bécs feté való menekülés közben Királyhidá nál eifogták és őrizetbe vették. rokkanttá tette a vidéket. Budapest eljátszotta vezető szerepét, ma már súgónak sem alkalmas. Budapest előadás közben megbetegedett s mi bevétetjük vele a keserű orvosságot. Majd ha nem zsargónb'.n, nem jassz-nyelven, de jó magyarul beszél, megint széhos juthat De addig, mi öröklöt? lovainkra, szellemi erőinkre, becsülen írraz magyar voltunkra témaszicu, követeljük, és ei is anekeijük a vezérszólamot. Most már nem a Kohn-Kun Béláék, Pofc. nyok és Szamuelyik ördögi flótair t táncolunk, hanem ezen a megmaradt maroknyi magyar földön magunknak fcuzzuk a talpalávalót. És akkor a magyar parlament, királyi vár ^s káprázatos tankpalotí megszűnik tcrladisz lenni tolv&jszakacsosí habarékján. Nekünk nem B^bylon kell, hanem nemzeti központ s ha azzá leszel, akkor — de csakis akkor — újra vivát Budapest._ li. Jósa Jolán. i . A görög kérdés a békekonferencián Nagyszeben, aug. 5 A Dácia távirati ügynökség jelenti, hogy párisi értesülés szerint a gerög kormány és a görög | közvélemény mindent elkövet az iránt, hógy egész Thraciát Görögországhoz kell csatolni. A Traciából Szaicnikibe menekült görögök memorandumot terjesztettek a békekonferencia elé, amelyben a meggyőzés eszközén kivül apellálnak a békekonferencia tagjainak igazságosságára és emberi érzületére s elvárják, hagy az antant egész Thrácia göríg lakosságát meg fogja menteni a bolgár zsarnokságtól. Erzberger beszéde a német parlamentben Nagyszeben, aug. 5. A Dácia távirati ügynökség jelenti, hogy Erzberger miniszterelnök nagy beszédet tartott a parlamentben Oroszország politikai helyzetéről, azt mondván, hogy mindazok a jóhiszeműek, akik Németország súlyos helyzetén az Oroszországgal való együttműködéssel akarnak segíteni, nemsokára be fogják látni, hogy végzetesen tévedtek, mert Oroszország politikai helyzete sohasem volt olyan rossz, mint ma. Kommunizmus V. A magán tulajdon Az eddigiekből láttuk, hogy a kommunista berendezkedés lényege a magá; ulajdonnak megszüntetésiben es a j. vak köztulajdonná nyilvánításiban áll. Láttuk, hogy ez a berem zkedés a*: aitahinos emberi fel-*ssa/, de különösen a mi> népünknek gondolkozásával merő ellentétben. áll s a helyett hogy a nép őszőségének általános boldogitásához vezetne, az emberi "haladást az em' tj beri fejlődést csak visszavetné s ráadásul még azokat is boldogtalanokká és kedvetlenekké tenné, a kik eddig a munkában és annak gyümölcsében boldogságot és örömet leltek. A kommunizmus hívei a maguk őrületes tanának az indokolására tudományos eszközöket is felhasználnak s azzal az elmélettel hozakodnak elő, hogy a természettudományi és ős-embertani kutatások szerint az ős-ember eredetileg kommunista vagyonközösségben élt, a magántulajdont nem ösmerte s a magántulajdonra való törekvés mint a kapitalizmus szülő-anyja — később, az emberi fejlődés ferde fattyuhajtása gyanánt csak az idők folyamán lett beleolva az emberi lélekbe — a kapzsisággal és hatalmaskodási vágygyal együtt. Szerintük az emberek kezdetleges társadalmi berendezkedése vagyonközösségben élő embereknek, és pedig kiterjedt családoknak patriárkális, boldog együttélése lett volna. Helyén valónak tartjuk, hogy ennek az elméletnek is a szeme közénézzünk. Nem tudom, hogy honnan, miből merítették az adatokat a kommunisták ehhez az elmélethez, mert a legrégibb történelmi emlékek és nyomok azt egyenesen megcáfolják. A legrégibb történelmi emlékek a Krisztus születése előtti 7-ik, 8-ik evezrezredből valók, egészen ellenkezőleg azt mutatják, hogy az akkori emberi társadalom épugy, mint a jelenlegi a magántulajdon alapján állott. Sőt — a magántulajdon fogalma sokkal mélyebb, erősebb, határozottabb, tágabb és erőszakosabb volt, mint ma Nemcsak azokra a vagyontárgyakra terjedt ki, amikre most, t i. a földre, házra, élő és holt gazdasági felszerelésekre, drágakövekre, arany és ezüstnemüekre stb , hanem kiterjedt még a leigázott, rabságra vetett emberekre, a rabszolgákra is, akiket as akkori gazda ugy adott-vett a vásáron, mint a lovát, tehenét, szekerét stb. stb. Hogy a történelem előtt i 4ri 50 fKfár.