Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-08-02 / 169. szám

Nyíregyháza, 19ia augusztus 2. * Szombat Ára 30 fillér. XL. évf olyan! * 169 SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. . • Tanítóknak félévre 24 korona. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Kommunizmus ín. Ipari telepek, gyárak, műhelyek. Mikor ezeknek a kommunizálásáról van szó, nem kevésbé szorul el a szivem A lakóházak köztulajdonba vételénél gyászba borult előttem az otthonától megfosztott egyén, a családi házak millióinak kifosztott poézise, — most. amikor az iparvállalatok, műhelyek szocializálásáról akarok irni, a jogos kétségbeesés vesz rajtam erőt az emberi haladás jövője felett Mintha mind az, ami emberi iparko dásnak, törekvésnek, a nagy öntudatlan természet erői, rejtett kincsei felett kierőszakolt emberi győzelemnek, a spekuláló, felfedező mesterkedő emberi elme nagyszerű diadalmaskodásának felemelő érzése alapján büszkeséggel töltötte el a lelkemet, most az egyszerre mind-mind valami rettenetes veszedelem előtt állana. Hát hogyan ? Kommunizálni akarják az ipartelepeket? Ki akarják azt venni az egyénnek, az iparosnak, a gyárosnak a tulajdonából ? Igaz, egyelőre csak a nagyipar körébe tartozó vállalatokat, de amint múltkori cikkünkben kimutattuk, később és ioko- , zatosan az összes műhelyeket és ipari < telepeket ? Igen. Ez a célja a kommunista államnak. Mindezeket a „dolgozó társadalom" köztulajdonának akarják nyilvánítani. Azokban a munkások lesznek egyetlen tényező, akik a maguk bizalmi és főbizalmi férfiait megválasztva közös munkarend és beosztás alapján intézik s egyúttal végre is hajtjak az ipartelep üzletkörébe eső feladatokat s a terméke ket beszolgálfctják az állami közös raktárakba a fogyasztók közötti arányos elosztás céljaira Mindez nagyon szép és igen tetszős és az egyén, a proletár egyén szempontjából teljesen igazságos meg. oidásnak is látszik (természetesen attól feltételezetten, hogy a dolgozó proletárok egytől egyig az önfegyelemnek, a becsületes munkaszeretetnek, az önzetlenségnek mindmegannyi tökéletes bajnokai), de bátor Vagyok kérdésbe tenni, hogy ennél a berendezésnél mégis mi fogja pótolni magát — az eddigi tulajdonost? Az eddigi tulajdonost, azt az iparosmestert, azt a gyárost, azt a vallalkozót, aki mégis csak a lelke volt annak az ipari vállalatnak? Hát azt gondoljátok emberek, hogy azok abban a műhelyben, abban a gyárban olyan senkik, olyan semmik, olyan könynyen nélkülözhető mellékalakok voltak, akiket helyettesíthet a bizalmi, a főbizalmi, vagy a legfőbb bizalmi férfi? Ki fogja ezekben az iparvállalatokban pótolni a tulajdonos iparkodását, az ő ^versenyzési vágyát, ambícióját, hogy az ő szakmájában ő ki akar tűnni, le akar győzni minden más hasonló vállalatot, hogy az ő iparcikke legyen a legjobb, legfinomabb, az előállításban ő legyen a legszolidabb s egyben a leggyorsabb, legolcsóbb ? Ki fogja ő helyette törni a fejét a gépek, szerszámok, modellek tökéletesítésén, a vállalat fejleszOMMMMMMMMM tésén, virágzóvátételén ? Talán a bizalmi, vagy a főbizalmi férfi, akit a munkások választanak ? Hát miért ? ? Kiért ? ? Mi lesz a rugó, az ambíciót, iparkodást szító, tüzelő rugó ezeknél az állami alkalmazottaknál, hogy éjt napot egybevető tanakodással törjék magukat előre, álmatlan éjjelek spekulativ, fejtörő gondjai között ? Hát nem látjátok, hogy amikor egy és ugyanazon szakmában egyszerre száz meg száz, ezer meg ezernyi a maga, a saját vállalatának gyarapítása érdekében ezt a fejtörő munkát, ezt az iparkodást kifejti, nem látjátok, hogy abból az egész emberiségnek a haladása születik ? Kommunizáljátok a műhelyeket, az ipari vállalatokat s bízzátok azok vezetését közönséges állami alkalmazottakra, a bizalmi és főbizalmi elvtársakra és kivetették a lelkét, a haladásnak, az iparkodásnak a lelkét az ipari világból . . . Az én iparosmesterem, az én gyárosom és az ő műhelye, vállalata között lelki kötelékek vannak. Az ő alkotása. Annak berendezései az ő kitalálásának, az ő szakértelmének, tudásának, ügyességének, találékony ságának a kifejezője. Annak minden csinja-binja hozzá van nőve az ő lelkéhez, gondoskodó, aggódó, töprengő lelkéhez. Tudja az Isten, én el se tudok képz lni £egy műhelyt, egy gyarat gazda nélkül, Ha gazda nélkül gondolom el, az már elárvult, szomorú, szárnya-szegett haladó színben tűnik fel előttem. És higyjétek el, hogy igazam van. Az a gazda, az a tulajdonos becsületet, jólétet, tisztességet, gyarapodást vár az ő vállalkozásának a sikerétől. Ez képezi az erkölcsi, a pszichikai rugót az ő iparkodásánál. Vegyétek el ezt abból a műhelyből, abból a gyárból megszűnt benne a hajtó, a mozgató erő. Annak működése csak vegetálás, amerikázás lesz, de nem lendületes, eleven, mozgalmas élet Már pedig haladás, fejlődés csak eleven élettől, duzzadó, alkotó erőtől várható. Béníts meg száz ,és száz, ezer meg ezer ilyen energia telepet és megbénítottad vele magának az egész emberiségnek az energiáját, előretörését, haladasát és jön a stagnálás, jön a sülyedes, a visszafejlődés, elernyedés, az egész emberiségnek tragikus viszszaesése. I 1 TE Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHEQUE 2955Í Kéziratokat nem adunk vissza. a magyar kormányt, hogy: 1. tartózkodjék bármiféle ellenséges ténykedéstől a cseh-szlovák területen, valamint a Magyarország keleti részén lévő ruthén területen, amelyet a békekonferencia formálisan a cseh szlovák köztársaságnak itélt. Hogy térítse meg a csapatai által a megszállott területen okozott károkat, térítse viszsza az elvitt anyagokat és árukat, vagy fizesse meg azok értékét. (Nagyvárad.) agitátorok bolseviki propagandája ellen, valamint magyar repülők által cseh szlovák területekre dobott propaganda-írásokkal való izgatás ellen. A cseh szlovák kormány fenntartja jogát, hogy a magyar csapatok által rendszeresen véghezvitt rombolások és rablásokért, amelyeket visszavonu lásuk alkalmával, vagy azelőtt követ, tek el, kártérítést követeljen. Miután felsorolja a jelentősebb rombolásokat és rablásokat, a jegyzék formá.isan és határozottan felszólítja A szövetséges hatalmak felhívása Kun Bélához Bukarest, julius 31, A Viitorul jelenti Lyonból; Miután szombat délután a legfelsőbb tanács Foch generálissal tanácskozott, fontos határozatot hozott Magyarországgal kapcsolatban Elhatározta, hogy radio utján felhívást intéz komoly figyelmeztetéssel a budapesti támadókhoz, remélvén, hogy annak rövidesen meg lesz a kellő hatása. A felhívás így szól : A szövetséges és csatlakozott kormányok el vannak telve attól a szándéktól, hogy a magyar néppel békét kössenek és ezzel végét vessenek azoknak a dolgoknak, amelyek meggátolják Középeurópa gazdasági újjászületését és meghiúsítják a lakosság élelmezésére irányuló kísérleteket. Lehetetlen meg is próbálkozni ezzel a munkával, mig nincs Magyarországnak olyan kormánya, amely a népet képviseli és amely végre tudja hajtani nemcsak betűi, de szelleme szerint is azokat a kötelezettségeket, amiket a szövetséges kormányokkal szemben elvallal. Kun Béla kormánya e feltételek egyikének sem felel meg. Nemcsak megszegte a Magyarországgal kötött fegyverszünetet, hanem egyben meg is támadja a barátságos és csatlakozott hatalmak egyikét A szövetséges kormányok tehát saját felelősségük szempontjából is szükségesnek látják, hogy megtegyék azokat a rendszabályokat, amelyek a kérdésnek megfelelő megoldását magukban rejtik. Ha élelmicikkeket kell szállítani, ha fel kell oldani a blokádot, ha vállalkozni kell a gazdasági ujjáteremtésre, ezt csak oly kormánnyal szemben tehetik, amely a magyar népet képviseli, nem pedig oly kormánnyal, amelynek ereje a terroron alapszik. A szövetséges hatalmak szükségesnek látják ehhez hozzáfűzni, hogy a magyar terület idegen elfoglalása akkor fog a békekonferencia elhatározásából véget érni, mihelyst a legfelsőbb haditanács ugy találja, hogy a fegyverszüneti szerződést kielégítő módon hajtották végre. (Nagyvárad.) Cseh-szlovák jegyzék a szovjetkormányhoz Bukarest, julius 31 A Viitorul irja : A cseh szlovák kormány a minisztertanács elnökének aláirásaval jegyzéket intézett Kun Bélához, amelyben energikusan tiltakozik Csap városnak magyar repülők által való bombázása ellen, ami julius 24-én történt Ez az ellenségeskedés a semleges zóna többi megsértésével egyetemben bizonyítja, hogy a ma gyarok nem tartjak be a fegyverszüneti szerződés rendelkezéseit. Hasonlóképen tiltakozik a csehszlovák kormány a cseh szlovák területen visszahagyott, vagy oda átlépett A kalocsai ellenforradalom Szamuelly vérengzésének hiteles története Junius 24-én reggel Kalocsa előtt álltak a vörös csapatok. Parlamentéreket küldtek be a városba, akik felszólítottak a kalocsaiakat, hogy adják meg magúkat, mert ellenkező esetben Kalocsát kiirtják a föld szí néről. A városi tanács és az ott ma radt polgárok egy része azonnal öszszeült a teendők megbeszélése végett s miután Szamuelly teljes bántatlan • ságot igért, a szerbek által beígért muníció pedig nem jött meg, arra az elhatarozásra jutottak, hogy a várost föladják. Délután öt óra tájba vonült be az első vörös csapat, majd legvégül a bőrruhás Lenin fiuk élén Szamuelly Tibor. Autója előtt, amelyre gépfegyver volt szerelve, három nő lovagolt. Mögötte ugyancsak autón a Szamuelly testőrsége. Maga Szamuelly leírhatatlan gőggel, hanyagul döl hátra az autó párnáin, A vérengző menyét, amelyik a tigris királyi fönséget akarja utánozni. A bevonulás után azonnal összeült a forradalmi törvényszék Szamuelly elnöklete alatt a törvényszék épületében. Legelőször Váradi L. Árpád érseket, továbbá Valichóra és Macs kovics kanonokokat vezették eléje, s azzal vádolták őket, hogy miért nem igyekeztek tompítani, vagy lecsillapítani a nép ellenforradalmi hangulatát. Az ősz érsek nyugodt hangon vá- _ laszolta : — Önök megtiltották, hogy politizáljak, ezért nem avatkoztam bele a mozgalmakba. Ezután a többi papokra és a Jezsuita rendház tagjaira került a sor. Azonban a papok a forradalom kitörése óta egyáltalában nem avatkoztak bele a közügyekbe, s ezt a kalocsai kommunista politikai megbízottak is igazolták, s így a papok valamennyien ép bőrrel menekültek meg, egyedül Valichóra kanonokot bántalmazta egy vörös katona, s innen terjedt el a híre annak, hogy az összes kalocsai papokát megkorbácsolták. Időközben előkerítették az ellen forradalmi mozgalmak tevékeny sze* Irt m flMr,