Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-07-29 / 165. szám

SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, | ALAPITOTTA JÓB

A ELEK I %?ÉCHESi ÚTTSZAm' ' negyedévre 18 K egy hónapra 6 K I FE SZERKES2TÖ D

R. S. SZABÓ LÁSZLÓ I TELEFON SZAM 329. J ' POSTAI -!• -• • Tanítóknak félévre 24 korona. ~ f | Kéziratokat nem adunk vissza. POSTACHEQUE 29658 Nyíregyháza, 1919. julius 27. 5 Vasárnap * Ara $0 fillér. IL. évfolyam * 164 Üzenni szeretnénk tul a Tiszára. Elpártolt eltévelyedett testvéreinkhez, a vörösökhöz. Szeretném rábízni az üzenetemet szelid bárányfellegekre, alkonyi szellőre, repülő fecskére, vándordarura hadd vinnék, vinnék kiégett, sivár lelkeknek nyughatatlan táboraihoz, mint a tévelygők után sóhajtozó bánat esdeklő szavát: ... Térjetek meg, szálljatok magatokba szegény, szerencsétlen megtévedt, fanatizált emberek ! Lássátok be, hogy nincsen áldás a tanaitokon. Lássátok be, hogy nem tud nemes gyümölcsöt érlelni a gyűlölet földéről sarjadzott fának az ága. Lássátok be, hogy nincs boldogság a ti tisztára anyagelvies felfogásotokban. Lássátok be, hogy a gyűlölet se tarthat örökké, mert öntüzében el kell hamvadni* és bármilyen konok szívóssággal is van szitva annak a tüze, csak a tulajdon sziveteket fogja megemészteni és nem fogja egész Európát, annak minden józan társadalmit lángra lobbantani. Lássátok be, hogy hiába nyújtjátok karjaitokat a világ, az egész világ proletárjai felé, — nagy világon e kivül nincs számodra hely ! és hogy a ti igazi vérbeli testvéreitek mégis csak nem az orosz elvtársak, se nem a német apartacusok, nerm is az olasz, vagy francia proletárok, — hanem egyedül mi, többi magyarok a polgártársak, akiket ti megtagadtatok, pusztulásra kárhoztattatok. Lássátok be, hogy lehetetlen egyszerre szélmalom harcot viselni az egész világ ellen is, meg tulajdon véreiteknek más társadalmi osztályokhoz tartozó elemeivel is. Nem lehet ahhoz elég semmiféle mártiromság, semmiféle elszántság, semmiféle fanatizmus, még ha igaz eszmékért lángol is, még kevésbbé, ha lehetetlen agyrémért, utópiákért hevül, mint ti nálatok. Hihetitek-é, hogy ki tudjátok erőszakolni az egész világ ellen feltett szándékokat, amikor nyilvánvaló, hogy soraitok között ís túlnyomó azoknak a száma, akik nem meggyő • zódésből, hanem a terror nyomása alatt, kénytelen-kelletlen küzdenek a sok ezer éves történet kialakulása a polgári társadalom vívmányai ellen ! Lássátok be végre, hogy a hurt nem lehet tovább feszíteni és meg kell térni a békességnek, az engesztelődesnek az útjára, az elhagyott műhelyekhez, a parlagon maradt földekhez, a szorongó családhoz, a békés falusi tájak felé. ahonnan ee az üzenet száll . . hozzátok . . . Hagyjátok ott a délibábok, az utópiák áldatlanf üres világát, rázzátok le az idegen mesterek idegen tanítását, — a salakot, a szennyet, amit magatokra szedtetek és gyertek haza . . Itthon szeretet vár . . béke vár . . munka vár . , Előre nyomulnak a román csapatok -A 20-án megkezdett vörös offenzívát, ahogy a szovjet csapatok felmorzsolódtak nyomon követte a román hadsereg hatalmas offenzívája, mely mind mai napig semmit sem vesztett erejéből. A szovjet csapatok — mint a Dácia sajtóügynökség jelenti — mindenütt fejveszetten menekülnek visszafelé és egyik jelentés szerint 34 kilóméternyire, egy másik szerint pedig 24 kilométernyire nyomultak elő a Tiszán tul a román csapatok. Ezek a jelentések még 25-én adattak ki, ugy hogy az azóta eltelt-8 nap alatt bizonyára ujabb eredményeket értek el a román csapatok. Figye lemre méltó a Dácia ügynökség azon távirata is, mely szerint a román csapatokkal kapcsolatban a franciák is megkezdették hadműveleteiket. LTgy látszik, hogy az antant a magyar kérdés gyors megoldására törekszik Minden j«l arra mutat, hogy a szovjet csapatok nem fognak tudni ellenállni a koncentrikus támadásnak. Hivatalos jelentés 1919. julius 20-ról Keleti front. Bolseviki bandák megkísérelték Kritzkani Strominici és Rogozeninél a Dyeszteren való átkelést, de nagy vesztességgel vissza vertük őket. Nyugati front. Rakamaz és Szolnok tájékán a nagy csata tovább tart. A román csapatok az egész fronton előnyomulásban vannak. A foglyok száma eddig 6 tiszt és 010 katona. A zsákmány 2 ágyú, 5 gép fegyver és rengeteg fegyver és muníció, Veszteségeink: Tomoroveanu Vikter ezredes csapatai élén roham közben esett el, hősi halált halt még Constantinescu György főhadnagy és 54 katona. Sebesültek száma 5 tiszt és 379 katona. A román főhadiszállás Mloden 20 éves nőmet polgár választ* Nagyszeben, julius 28 Berlinből jelentik, hogy a német nemzetgyűlés második olvasásban is elfogadta a választójogi javaslatot, mely szerint minden 20 évet betöltött német polgárnak szavazati joga van, Francia—angol— amerikai szüvetség Bukarest, julius 2$ A „Viitorul" irja: Clemenceau hosszas fejtegetésbe bocsátkozott a francia képviselőház kedd délutáni ülésén a békekonferencia munkája felől. Különösen a Rajna balpartjára vonatkozó ügyre terjeszkedett ki. Fel* •miitette, hogy Foch tábornagynak azt a javaslatát, hogy a Rtjna mentén hídfőket alkossanak, amelyeket a szövetségesek tartsanak megszállva, visszautasították. A hídfők helyett, amelyeket Franeiaországnak egyedül kellett volna őriznie, a miniszterelnök inkább a francia-angol amerikai szö vétségét választotta. Clemenceau meg van győződve róla, hogy ha jogtalanul támadnák meg Franciaországot, ennek a két államnak szabad és demokrata népe habozás nélkül, minden erejével segit ségére fog sietni Franeiaországnak. Kijelentette végül Clemenceau, hogy a szövetségesek bizonytalan számú éveken keresztül fogják a Rajna balpartját megszállva tartani, amelyben Amerika és Anglia erkölcsi és anyagi támogatásai lesznek segítségére Franciaországnak A német hadsereg létszámát 100 ezer emberre szállították le és a Rajna balpartjától 50 kilométeren innen tapasztalt minden c*a patmozdulatot kihívásnak fognak te kinteni a szövetségesek Ez a terület lesz irányadó a francia hadsereg jövő szervezetére vonatkozóan. Ezután a katonai szolgálati idő leszállításának a lehetőségét érintette a miniszterelnök. Nem vonják kl az amertka! csapatokat Nagyszeben, julius 28. Az amerikai csapatok mindaddig a Rajna partján maradnak mig Németország a békeszerződésben megszabott hadianyagokat át nem adja. Egyébként a kereskedelmi összeköttetést A-nerika már most felveszi, hogy Németország pénzügyi kötelezetségének eleget tudjon tenni. Hadüzenet Felütöttem a Nyirvidék 1914. évi vaskos kötetét, s a mai nap évfordulóján a következőket találtam : A „Budapesti Közlöny" kedd délutáni rendkívüli kiadása a következőket közli; Ő császári és apostoli királyi felsége 1914. évi julius hó 28 án kelt legfelső elhatározása alapján a mai napon a szerb királyi kormányhoz francia nyelven hadüzenetet intézett, amely magyar fordításban igy szól: Mivel a szerb királyi kormány ama jegyzékére, mely részére Ausztria-Magyarország belgrádi követe által 1914. évi julius hó 23-án átadatott, kielégítő választ nem adott, a császári és királyi kormány kénytelen maga gondoskodni jogainak és érdekeinek védelméről cs ezen célból a fegyverek erejéhez fordulni, Ausztria-Magyarország ennélfogva a jelen pillanattól kezdve Szerbiával szemben hadiállapotban levőnek tekinti magát. Ausztria-Magyarország külügyminisztere Gróf Berchtold, s. k. Ez a végzetes történelmi okmány indította meg azt a rettenetes lavinát, amely végig hömpölygött az ötesztendős háború alatt az egész világon. A diplomácia sima nyelvén, pár sorban intéződött el milliók sorsa. S amilyen könnyű volt megindítani a háború rettenetes áradatát, épen olyan lehetetlennek látszik a megállítása. Vájjon igy lesz-e ez ezután is? A reménytelen jövőt be tudjuk-e majd ugy rendezni, hogy milliók élete és boldogsága fölött ne lehessen egy embernek egyetlen tollvonással dönteni ? Lloyd Georgenak és Wilsonnak az az álma, hogy nemzetközi vitás kérdésekben választott bíróság döntsön és ne az ágyuk szava, meg fog-e valósulni ? Vájjon okultak-e az emberek és a tömegek az ötéves katasztrófa tanulságaiból, amely pedig , még bőven rejti magában a nyomornak, Ínségnek és pusztulásnak eddig nem tapasztalt mértékét, vagy pedig ezután is konokul ragaszkodni fognak a vitás kérdések fegyveres elintézési formájához ? Olyan kérdések ezek, amelyek újra meg Aljra elénk jönnek, s igen fontos problémái a jövendőbeli berendezkedésnek. Izenjünk hadat mi is, de ne a békének, hanem a háborúnak. Irtsuk ki még a gyökerét is azoknak a lehetőségeknek, amelyek magukban hordozhatják a háború csiráját. Egész életünket ugy rendezzük be, hogy az csak a béke szent ügyét szolgálhassa és ne a háború rettenetes fantomját. A gyermekeinket is ugy neveljük, hogy azok már csecsemőkorukban megutálják mindazt, ami a háborúhoz vezethet s hogy egész életükön át mint ideál lebegjen szépük előtt a béke magasztos eszméjeA békéé, amit nem becsültünk meg, mert nem tanítottak apáink és tanítóink annak kiszámíthatatlan értékére, Ha az akkori újságokat végig böngészszük, gyűlölettől izzó cikkeket és költeményeket találunk bennük, amelyek valamennyien a véres háborúra uszítanak. Miért ? Valami megmagyarázhatatlan tömegőrület tört ki az embereken, s a kisvárosi szatócs, a vékonydongájú tanár, vagy barnaizmu paraszt feltartóztathatatlan dühvel akart mindenáron keresztülgázolni Szerbián. Vesszen Szerbia! hörögték az emberek habzó szájjal és vérbeborult szemekkel, s a dalszerző sem talált különb témát magának, mint „Megállj, megállj kutya Szerbia Most azután láthatjuk, hogy mit esi' náltunk, még csak felelősségre sem An fiilir,