Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-07-12 / 155. szám

Nyíregyháza, 1919. julius 12, * Vasárnap Ara 30 fillér. £L. évf )lyam * 156 Előfizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. Tanítóknak féltre 24 korona. ——: — ALAPÍTOTTA: JÓBA ELEK MMMM wwm Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZAM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHEQUE 28560 Kéziratokat nem adunk vissza. SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Szerlcesztik:: Dr. VIETÓRISZ JÓZSEF és GERGELY ANDOR felelős szerkesztő Bratianu a helyzetről Nagyszeben, juiius lt. Aradról jelentik, hogy Bratianu román miniszterelnök átutazása alkal­mával egy ujságiró előtt ugy nyilatkozott, hogy Ausztriával a békeszerző­dést semmiesetre sem irja alá. A békekonferencia utolsó határozata szerint Románia egész Besszerábiát meg kapja, ellenben Torontál déli részét semmi esatre sem. A hadi helyzetről ugy nyilatkozott, hogy a román csapatokat semmi esetre sem vonják vissza a Tiszától, mert a szövetséges hatalmak Magyarország részéről semmiféle garanciát nem adhatnak, hogy a magyarok nem támadna^-e újra. Még megemlítette azt is, hogy a békekonferencián Franciaorzág az összes román követeléseket támogatta, de az angolokkal és kiilönössen az amerikaikkal szemben kisebbségben maradtak. Bratianu megérkezett Bukarestbe Bukarest, julius 11. A Dácia jelenti: Jon Bratianu román miniszterelnök tegnap titkára és több ro­mán delegátus kisérésben Parisból Bukarestbe érkezett. A pályaudvaron megjelen­tek ÍI Bukarestben időző román miniszterek és magasrangu tisztek, Bratianu reggel a minisztertanács ul-s terjesztette a párisi békekontereuriával elért eredményeket és aztán kalön kihallgatáson jelent meg a királynál. MMAMM a «i <1 * ' '- " *•« '* tMM A budapesti vörös teror csapat feloszlatása Nagyvárad, julius 10. A magukat Lenin fiuknak nevező terror különítményt Weltner indítvá­nyára a szovjet-gyűlés feloszlatta. A feloszlatás körülményeiről a követ­kező hirek érkeztek ide a Népsza­vának egy példánya utján : Ismeretes, hogy a fővárosban rek­virálták a lakásokat. Az előkelő vi­lág és a polgári társadalom vezető egyéneinél egymásután jelentek meg főleg a terroristák, akik a lefoglalt lakásokba mindjárt elszállásolták az általuk kijelölt embereket. A terror­csapat egyik tagja jóval két héttel ezelőtt megjelent a kora reggeli órák­ban dr. Vándor Géza ügyvéd laká­sán. Az ügyvéd lakása négy szebá­ból állt. A terrorista kijelentette, hogy a lakást rekvirálja. Az ügyvéd hajlandónak is mutatkozott három szobát átengedni, azonban kérte a terroristát, hogy a maga és családja részére legalább egy szobát hagyjon meg. A terrorista ebbe nem volt hajlandó belemenni. Dr. Vándori erre kijelentette, hogy ő a negyedik szo­bát nem adja át. Erre megdöbbentő jelenet következett. A terrorista kirántotta revolverét és rálőtt az ügyvédre, sőt az ügy­véd segély kiáltására befutó ügyvéd­nét is lelőtte. A revolverlövesektől ugy az ügyvéd, mint az ügyvédné meghalt. Erről a kegyetlen eljárásról nem­sokára tudomást szerzett a közönség. De ennek a hire eljutott a tanácsok kongresszusára, amely éppen aznap az országházban tariotta ülését. A tanácsok kongresszusának ülésén Weltner Jakab e szomorú eset hal­latára azonnal szólásra emelkedett és követelte a tettes terrorista rögtöni felakasztását példaadásképen. Egyben szigorúan és sürgősen követelte a háronszáz főből álló terrorista csa­pat feloszlatását. A terrorista-csapatnak az Oktogon­téren levő gróf Batthányi-palotában van a laktanyája. Mikor a terroristák értesültek, hogy Weltner beszédének hatása alatt a kormány erőteljes lé­pést akar tenni ellenük, azonnal kö­rülvették a palotát gépfegyverekkel és ágyukkal. Elhátározták, hogy fegyveies meg­támadás esetén védekezni fognak a legvégsőkig. i A terrorista-csapatok azonban nem kiséreltéí megtámadni az ellenük kivezényelt csapatok, hanem a kor­mány elhatározta, hogy egyelőre körülzárja őket és megakadályozza a kijárást, ki fogja éheztetni őket. Közbe* a terroristák egy parlamen­ter utján érintkezésbe léptek a kor­mánycscpatokkal. A parlamenter a terroristák megbízásából előterjesztette a kérelmet, mely a következő volt: A terroristák kijelentették, hogy a csapatot feloszlatják és további mű­ködésüket beszüntetik, ha a kormány a háromszáz főből álló terrorista csapat részére három milliót ad, még pedig aranyban. A parlamenter által előterjesztett kérelem felett a kormány hosszas tanácskozás után ugy határozott, hogy a kért három milliót kifizette aranyakban a csapatnak. Ezt az ösz­szeget azután szétosztották a csapatok tagjai egymás között. (Szabadság-) Tittoni az olasz külpolitikáról Bukarest, julius 10 Tittoni külügyminiszter a szenátus ban beszédet tartott. A békekonferencia az Ausztriával közös olasz határt az olasz kíván­ságoknak megfelelően állapította meg. Ami az adriai kérdést illeti, Tittoni hivatkozik Wilson elnök ismeretes üzenetére és megjegyzi, hogy az üzenet után megkisérlették a Tardieu féle kompromisszum utján megoldani a kérdést, ami azonban nem sikerült. Az Angliának és Franciaországnak szánt német gyarmatokért ez a két állam kompenzációkat ajánlott fel, amelyeket Anglia részéről elegendő nek talál, Franciaország részéről azon­ban nem Olaszország jelenlegi helyzete ke­vésbé kedvező, mint a béketárgyalá­sok kezdetén és pedig azért, mert Itália hozzájárult mindenhez, amit Anglia és Franciaország Európában, Ázsiában és Afrikában követeltek. Ezek az államok ellenben mindezideig. nem tették magukévá Olaszország kö­veteléseit A külügyi politika mostantól kezdve a népek politikája kell, hogy legyen. A titkos és hagyományos formulák korszaka, a tudtuk nélkül terhes szö­vetségekbe és haborukba keveredett nemzetek korszaka véglegesen lejárt nak tekinthető. A szenátusban többször megállapí­tottam, hogy nem lehet Fiume váro­sát önrendelkezési jogától elütni. Csupán azt a békét ismerhetjük el üdvösnek, amely megadja nekünk az igazságügyi kereskedelmi szerződések lehetőségét és biztosítja, hogy méltá nyos feltételek mellett szerezhetjük be a szükséges nyers anyagokat, amely védelmébe veszi az olasz ki­vándorlást és amely a Földközi ten­geren megadja számunkra azokat a feltételeket, amelyek gyarmataink élet képességéhez és fejlődéséhez szüksé­gesek, (L'Independance Rouniaine.) Bethmann-Hoiweg levele Clemenceauiioz „Én viselem az egész felelősséget" Nauen, julius 7. Bethmann-Hollweg volt német ál­lamkancellár Clemenceauhoz levelet intézett és kéri, hogy az alább irott okmányt a szövetséges és társult államok kormányainak tudomására hozza. Az okmány a következőkép hangzik : A békeszerződés 27. §-a szerint a szövetságesek II. Vilmos őfelségét, volt német császárt bíróság elé állít­ják a nemzetközi törvények és er­kölcsök megsértésének vádjával A szövetséges hatalmak egyúttal elha­tározták, hogy a hollandi kormány­hoz kérvényt intéznek 11. Vilmos császár kiszolgáltatása végett. Ez alkalomból bátorkodom a szövetséges és társult hatalmak kormányait fi­gyelmeztetni erre a tervezett eljá­rásra, amelyet a volt császár ellen akarnak megindítani. Én a szövetséges és társult orszá­gok kormányainak magamat rendel­kezésükre bocsájtom. Mint volt állam­kancellár én viselem az egész felelős­séget a működésem egész ideje alatt történtekért — amint azt a német állami törvények rendelik, — viselem a felelősséget a császár minden poli­tikai ténykedéseit is. Azt hiszem, erre jogom van és.a német állami törvények rendelkezései szerint követelem is, hogy ezen tet tekért, amiért a szövetsegesek a volt császárt akarják felelősségre vonni, kizárólag engem vonjanak felelősségre. Abban a hitben, hogy ennek az ál­lam törvényei szerint lévő jogviszony­nak fontosságát a szövetséges álla mok nem fogják tagadni, kifeje­zem azon reményemet, hogy ez a sürgős kérésem gyorsan elintéződik. Kereskedelmi összeköttetés a cseh­szlovák állam és fíomania közt, Bukarest, julius 10. A Renasterea Romana irja, hogy mihelyt lehetséges, élénk kereskedelmi összeköttetés fog létesíttetni a két állam között. Mihelyt a csapi össze­köttetés helyre lesz állítva, gyorsvo­nat fog Prága és Bukarest közt köz­lekedni. Ezenfelül Carmen vonatok is közlekednek. Románia petroleumot szállít szén ellenében. így a régi terv megvalósításhoz jutott. A budapesti sorozások Pár héttel ezelőtt az összes mun­kásokat mozgósították. Úgyszintén elrendeltek junius első napjaiban az összes egyetemi hallgatók jelentke­zését. Ekkor azonban egy héttel ké­sőbbre halasztották a jelentkezés határidejét. Majd újból elrendelték és ismét elhalasztottak, de harmad­szorra azonban mar rfiegtörtént mind­járt a sorozásuk is. Akiket alkal­masnak taláttak, besorozták. Egyelőre ugyan elbocsájtottak őket azzal, hogy majd kapnak behivási parancsot. Úgyszintén mozgósították az orvo­sokat is. Az orvosok és orvosnö­vendékek az elmúlt héten gyűlést tartottak,'amelyen elhatározták, hogy megkérik a kormányt, először azokat az orvosokat és orvosnövendékeket mozgósítsák, akik még egyáltalán nem voltak katonák, másodsorban azokat, akik nem voltak a fronton és csak harmadsorban azokat, akik a fronton szenvedték végig az öt éves háború borzalmait. Valószínű, Ari 30 fillér,

Next

/
Oldalképek
Tartalom