Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-09-21 / 209. szám

Nyíregyháza, 1919 szeptember 21. * Vasárnap XL. évfolyam 209 Cenzúrát: MOCOieiMUI UCCUM fOp Ml. SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra ö K. — Tanítóknak félévre 24 korona. • ! Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHEQUE 29558 f Kéziratokat nem adutik vissza. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ A megbélyegzettek B. Jósa Jolán. Gordon tábornok Bukarestben Nagyszeben, szept. 20. Bukarestből jelentik, hogy Go don angol tábornok, aki az ezidőszerint Budapesten tartózkodó katonai misszió főnöke, Bukarestbe érkezeit. A. pílyaudvaron Cimdolle angol tábornok és a buka­resti a^gol követség titkára, továbbá a román vezérkar főnöke és két román minisz ter fogadta (Dácia) Az írországi mozgalmak Nagyszeben, szept. 20 Londonhót Parison át ér­kezett hirek szerint az ir nacionalista felkelők zavar­gásai még mindig tartanak, dacára az an,ol kormány ál­tal mrgieU rendkívüli intéz kedéseknek. Dublinben a ren dit helyreállítani nem sike rült, a felkelők és a katona­ság közölt naponta összeü'­közés< k vannak. (Díea.) Leégett fűrészgyár Nagyszeben, szept. 20 Bukare tből jelent k, hogy a teljesen leégett, adjudi fü­részgyár ká*a több milliót tesz ki. A gyártelep még most is ég, (Dácia.) * (lap Mmismtj t< < i' a > * MiniciTaBpt-f liüii) Mif ||||IM mi i< •* iq||i>^miin­Diplomáciai összeköttetés Franciaország és Németausztria kőzött Nagyszeben, szept. 20^ A Le Journal jelenti Pa­risból, hogy a kormányhoz közelálló körök értesülése sz rint az osztrák békeszer­ződésnek Német ausztria által történt ratifikálása után a< frarcia kormány nyomban fö.v szi a diplomáciai ös-ze költetést Béccsel, s nem fog ják bevárni, mint Németor­szággal szemben, a békeszer­ződésnek előzőleg három szö­vetséges nagyha'alom által való ratifikálását. (Dácia) Megalakult a negyedik Friedr eh kormány Budipest, íz?pt. 20. Tognap délután megalakult a negyedik Friedrich kormány: Miniszterelnök: Friedrich István. Külügyminiszter: gróf Somsich József volt követíégi atíaché. Belügyminiszter: Beniczky Öd.5n. Antant missziókkal tárgyaló miniszter: Pékár Gyula. Pénzügyminiszter: Báró Korányi Frigyes az Orsz' goj Központi Hitelszövetkezet elnöke Az igazságügyi, földmivelésügyi és kereskedelmi tárcák betöl­tetlenek. az Egyesült Ál'amokkál Ion Hiktusbn keveredjen. (Dícia.) D'Anunzio fiumei szereplése Nagyszeben, szepi. 20. Fiúméból Bómán át érke­zet*. jelentés szerint a Gab­rtele D'Anunzio olasz költő által Fiúméban előidézett kel­lemetlen incidens m nden kü­lönösebb következmény nél­kül el lett intézve. Batogl ó tábornoknak ugyanis sikerült meggyőznie a D'Anunnó ve­zetése ala't Fiúméba bevo nult o asz tsapatok katoná>t arról, hogy hazájuknak ezen ténykedésükkel semmiféle szol gál-tot nem tettek. Erre az oLsz Ccaj.a ok önként kivo­nultak a városból, az angol és amerikai csapatok pedig ismét megszállták ait. Rómából jelentik, hegy az ottani po íiiküi í örök külö nös érdeklődéssel kommen­tájak azt a tényt, hogy az ameiikai békedelegá u ok az olasz kormánytól Gibrieie D'Anunz ó költő letar óztatá­sít és haditörvényszék elé állitásat köy ttelték. 1 Ezzel szemben - Rómában és Itália összes nigyobb vá­rosaiban naponta nagy nép­gyűlések vannak, amelyeken a lakosság tüntetve éljenzi D'Anunziót s követeli a kor­mánytól a fiumei és dalmát partok azonnali megszállását. A kormány erre kénytelen volt katonai intézkedéseket tenni, nehogy a tömeg ma­gatartása miatt Olaszország Vilmost nem aüiíják bíróság elé Nagyszeben, szept. 20. Londonból Párison át e'r kezett jelentés szerint az an­gol sjjtó tárgyalj i Lmsing áli'ólagos nyilatkozatát. A nyila kozat a Vilmos txcsá­szár ügyének vizsgálatával megbízott ku ön jogi bizott­ság határozatáról szó 1, mely szerint Vilmost nem lehet bit óság elé állitan', nem lé vén o !yan "törvény, me'ynek alapján el lehetne őt itélni. Az angol lapok élénk kom­mentárokat (űznek a jo^i bi zotUág ezen határozatához, s 1 övde ik Vi'mos excsászár nak Londonba szállítását és elitélé. ét. (Dácia) Harovitz amerikai ezredes Budapesten Budapest, szept. 20. A bolsevikiek veresége Bpest, szept. 20. Londonból jelenti a hadserrg­főparancsnokság: Wrauge tábor­nok csapatai Caricin védelménél dönt?g\őzelmet srattak az orosz bolsevikiek felett. 9 ezer fogfyot és 14 ágyút ejtettek. 3 ezred megadta megit. /VVAAA^VA^VVWWVWWWWV Nádas Sándor naplója A kitűnő Nádas nap'ójából kczlünk ujabb részletet. A gyor­san cdavetett sorokkal fényesen jellemzi a magyar Bécset: 1919. julius 17. Több, mint három hónapja vagyok Bécsben. Elköltöttünk itt 50 000 koronát. Családom Hinter­brühlben, én a Hotel Metropol­ban Napi kiadásunk 400 korona legalább. Most már tényleg itt van egész Budapest. Most jött Jób Dániel és Tarján. R ről azt mondják, ha ebédet fizet 500.000 koronát vesz ki a zsebéből s abból kotorász ki száz koronát. Krausz Simi végleg itt van, azt mondta, hogy most már remél­hetőleg nem kell visszamennie. Brüil Alfréd Sacherben. Marton Miska is itt van. Hatvani Li.i novellája a Neues Wiener Tag­blattban. Egy pesti festő főz a magyarokat, .hogy 20.000 koro­náért lefest bárkit. Gombaszögi nővérével Scbön­brunnban Paulay Erzsi itt van. Falus Elek, Weisz Manfréd. Vicc az ötvenéves proletárdik­tatúráról. Kun Béla ősz szakáll­ban s e?y zsidó mögötte két uj­j-u fitirtja: „noch zvei Tog K mondja a zsidó. FigJo t kiraboltak ós meggyil­kolta két bizalmi, elvették 50.000 koronáját s kidobták a vonatból Gödöllőnél Felesége más álla­potba Kijelentették neki, hogy ezt nem a komaucizmus tette, ez egyéni akeió volt. Szegény asszonynak ez mindenesetre nagy vifasztalás. Regényemmel kész lettem Ma hozzák a lapok, hogy Böhm lett a bécsi követ. Nevetséges. Tegnap még az állt a lapokban, hogy súlyos betegsége miatt vo­nul vissza a főparancsnokságtól. A parancsnoksághoz bet^g, a bécsi követséghez egészséges. Most már rettenetes mennyi magyar van itt Valaki azt mondta, hogy meglehetne nyitni Pestet. Én miid-nt az ententetól várok. Németország aláirta a feltétele­jtet, most Ausztria is alá fogja. Akkor jön Magyarország és végez sz entente Kun úrral. Marha emberek azt mondják, hogy nincs hadserege az ententenak. Bor­zasztó kin ez már itt, az ember elveszti a hidegvérét, gyötrő do> log az a fölény, ahogy az enteDte kezeli a magyar .kérdést. Igaz, hogy sok igaza van, mért menjen ő a pestiek segítségére. A ma* gyarokkal az entente harcban áll, mért verje le a bolsevizmust? Mindenfelé jövendőlg6'.ik, hogy meddig élhet még Kun Béla. So­ára 40 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom