Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-09-18 / 206. szám

Nyíregyháza, 1919 szeptember 18 ' Csütörtök XL. évfolyam " 206 Cenzúrát: OUUIUUUIBIICIÜUI II UUidC TUjJ DÖIUI. SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. _ _ Tanítóknak félévre 24 korona. — ni

Mr.

T|

f|- - m

w-irrti-rri""r-*-i—nTTif—r-"-^ Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Mept levél jött a szerkesztőséghez. Á levélíró, dicséretére legyen mondva, most nem névtelenül, mert bár a mos tani viszonyok között bátorság kell hozzá, hogy hasonló tartalmú levél alá valaki odakanyarítsa a nevét, meg kell adni. hogy Perl Istvánban meg volt a hozzá való bátorság. Azt irja nekem az öreg Perl István, a „Nyirvidék tekDikai munkatársa," a nyomda legöregebb alkalmazottja, hogy a szabad vélemény nyilvánítás elvénél fogva elvárja tőlem hogy a „Nemzeti sociálismus" című aug. 31 iki vezércikkemre adott válaszát „Nemzetközi sociálizmus

1' cimmel közé fogom tenni s ebben a reménybea s ez alatt a cim alatt közli velem felvilágosító kritikáját. Megvallom, nehéz probléma elé állított, mert hiszen ez a lap, addig, a míg én leszek a felelős szerkesztője, már elvből nem fog vezércikkeket hozni a „nemzetközi sociálizmusról," de mégis az én kedves öreg munkatár.-ammal szemben másfelől kötelezve ér zem magam arra, hogy levelét csak Ujjy szó nélkül ne hsgyjam. Eleget kívánok tehát tenni neki legalább annyiban, amennyibea az a lap szellemével összeegyeztethető, a tárgyilagos igazságot nem sérti és mindnyájunknak egyformán hasznára válhatik. Én azt írtam aug. 31-iki cikkemben, hogy nem tudom magamat beleil.eszteni abba a gondolatmenetbe, amely szerint a sociáldemokraták a socializmus prob lemáját okvetlenül és mindenáron nemzetközi alapon kívánják megoldani. Azt feleli erre Perl István a levelében hogy: „Válaszom: az egész világon solidaris nagytökével szemben csakis nemzetközi alapon szervezkedhettek a sociáiisták zömét kitevő munkások, mert nemzeti alapon súlytalan akciójuk a socialisan gondolkodni nem tudó nagytőkével szemben pusztában elhangzó jajjkiáltás lett volna." Ezeket a szóról szóra idézett szavakat a levéliró aláhúzta s igy ezeket a sorokat tekintem a levél kvintessenciájának. Felelek rá. Téves a kiindulási pont s téves a felállított axióma, ügy érzem, hogy itt rejlik a bibi. Itt rejlik ebben a pár sorban az egész rettenetes, az egész végzetszerű tévedés, amely életie halálra elválasztott eddig bennünket s amit ebből a levélből okvetlenül ki kellett ragadnom s a nyilvánosság előtt megvitatnom, mert azt hiszem, hogy ennek a rettentő tévedésnek a kimutatása nagyon sok elmét fog gondolkozóvá tenni. Honnan veszi azt Perl István és vele annyi sok más nemzetközi sociáldemokrata, hogy a tőke az egész világon soltdáris? Mivel tudja azt nekem bebizonyítani, hogy a tóke az egész világon egy húron pendül természetesen a munkáson letörésére ? Én ezt nem látom, nem hiszem, tagadom s egyszerű agyrémnek minősítem és mindjárt itt, rögtón napnál világosabban be is bizonyítom, hogy helytelen állítás. tmgs&ms Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHEQUE 29550 Kéziratokat nem adunk vissza. Egyebet se hallottunk a háború alatt, mint hogy ezt a háborút nem a nemzetek, a fajok fejlődé sének természetes evolúciója,_ nem a nemzeti aspirációk, nem a francia revans, nem a szerb ter jeszkedési vágy, hanem egyszerű üzleti spekulációk, a milliomosok idézték fel. A Kruppok, a Rólschildűk, a nagytermelők stb. stb. akik a maguk üzleti érdekeinek fejlesztése, terjesztése végett moz gásba hozták a szolgálatukra álló diplomáciát, a diplomácia szere pének bukása után a militárizmust és vágóhídra vitték a pro letárok millióit a nagytőkének érdekében .. . Nos, nem igy volt ? Nem ez volt a nóta folyton folyvást az egész háború alatt ? Nem ezzel izgattak a háború ellen ? Nsm ezeket olvasták kórusban a hadakozó államok politikusainak a lejére ? Már móst, hogy tudjam én azt megérfeni, hogy az angol, vagy az a német nagytőke, amely az Ön levélbeli áilitása szerint szolidaris, hogy az egymással ilyen életre halaira menő tusát rendez, amelyben az egyiknek, vagy a másiknak okvetlenül hoitan kell a porondon maradnia . . , Mint ahogy az egyik csakugyan ott maradt ... No hiszen szép solidaritás ez kedves Perl bácsi 1 Hát ez ellen a solidaiitas ellen szervezkednek Önös évtizedek óta ? Ez ellen a solidaritás ellen, kialtanak Önök a világ négy tá jéka leié ver.orraió koiusban, hogy „Világproletárjai egyesül jetek ! ?' No hiszen igazán nagy kár volt és szórhatják Önök a hamut a fejünkre és verhetik ököllel a mellüket: Mea culpla ! Mea maxima culp'a 1 Nem láttam én azt kedves Perl bácsi, se a bekeidőben, se a háború alatt, hogy a tőke szolidáris lett volna, sót mindég azt láttam, hogy békében a versenyház, háborúban pedig a „Lenni, nem lenni' kérdésé ösztönös ellenségekként állította egymassal szemben mindég az idegen tőké ket és nem volt azok között soha a legcsekélyebb szolidaritás. Mik voitak azok a vámháboruk ? Nem ó a nemzeti tőkének a védelme az idegen tőkével izemben? A nemzeti vállakózásoknak az ídtgen vállalkozásokkal szemben ? Vaj jon nem védték azok a munkát is ép ugy, mint a tőkét ? És ped g az idegen tőkével szemben ? Nem az aital volt biztosítva a gyárnak a menete s vele együtt a munkásnak a kenyere, ha a vámsorompók által a nemzeti tőke elzárta magát az idegen vallalat versenye elől s biztosította az által a saját munkásai nak a megélhetései 1 ? Nem igy volt. Lehet ezeket letagadni? Hát hol van itt a szolidantasnak még csak a nyoma is a nagy világ tökéi között ? Agyrém kedves Perl bácsi és ilyen agyrémen épül föl az Önök egész nemzetközi tudománya l Hibás mindjárt a kiindulási pontnál, hát hibásnak kell lenni az égész alkotmánynak 1 A következmények megmutatták, hogy hibás az egész. Levelének végén azon panaszkodik, hogy Önök is doboznának és áldoznának a haza oltárán, mint a német munkások, mindennapi munkájuknak két két órai bérét ajánbán fel a haza oltárára, de ám nálunk „nincs munkialkalom ! Százezrek lézengenek munka nélkül Milliók sokaságával rendelkező gyárak elbocsátják éhező munkásait, mert most nincs kilá tás milliós profitra ! Itt szervez kedjünk mi nemzeti alapon, a bün^s politika hazáj ibaa ! ? ' Hát bizony nincs kilátás milliós profitra kedves Perl bácsi! és a gyárak nem foglalkoztatják munkásait De higyje el, nem azért, mart ezzel bosszút ikarnak állani a munkásokon. Dehogy Hiszen nekik is igen nagy érdekük volna, hogy vig nóta szó mjl lett újból hangosak lennének a munkatermek az isteni, az alkotó munka zajától, hanem azért, mert az Önök manővere legalább ebben a részban léxitő mídon sikerűit. . . Sikerült Önöknek megbénítani, tönkre tenni a tőkét. A vállalatokat. A nemzetközi szocializmus prog rammjának végső konzekvenciája, szinte „ultima rációja" a prole tárdiktatura, a bolsevizmus. Okszerű folyomán ez, a hova az elvek következetes levezetésénél el kell jutni. Nos hát Önök eljutottak. (Bocsáson meg, hogy többes szám első személyben aposztrofálom Önt, de itt most egyes személyekre kivételt nem tehetek. Tudom, hogy Ön elitéli a történteket és sokan elítélik Önnel együtt, de általában igy kell beszélnem ) Bolsevizmus lett a játék vége és 4 hónap alatt sikerült a magyar vállalatokat tönkbe juttatni. Most látják, hogy mit tettek. Kivágták a tőkét, a fát. amely nemcsak a tu'ajdonosnak, hanem Önöknek is termett és most jajjongva keseregnek az el maradt gyű nölcs hiánya felett'! Belátják e vájjon végre, hogy tőke és munka egymásra vannak utalva és a tőke kivágása, a tőke megbénítása az Önök existenciaját is tönkre teszi? Belátják-e végre, hogy nekünk idehaza egymásra utalt erőknek, energiáknak nem egy más ellen, hanem egymás mailett, egymást megértve keil dolgozni ! ? Hogy nemzeti munkát kell végeznünk — hiszen amint látják az az Önök szerint szolidáris idegen tőke nem nagyon siet talpra állítani az elesett magyar vállalkozót s ha talpra állítja valamikor a hazai ipart, az el fogja ugyan tartani Önöket, de nem lesz nemzeti ipar 1 Dr. S. Szabó László. A/tA^AA/VWWVA/WVVA'WVA<VAA A legfelsőbb tanács-engedékeny Romániával szemben Kolozsvár, szept. 17. A bukaresti kormányválság megoldás felé közeledik, sőt mikor e sorokat irjuk, már valószínűleg megoldást is nyert Maniu Gyula a K. T. elnökének személyében, Maniu kinevezését tegnap már befejezett tényként említették, e hir hivatalos megerősítése még nem érkezett meg. Ferdinánd király tegnap déiután hosszabb kihallgatá son fogadta Maniut. A kihallgatásról azonban nem szivárgott ki semmi. Clerk ezredes missziója is sütteti a kibontakozást. Egy pírisi távirat szériát a legfelsőbb tanács engedékenyebb Románia iránt és ha erre vonatkozólag C erk már utasításokat kapott ugy Maniu megbízását befejezett ténynek kell vennünk. (Friss Posta.) Tovább tart a szerb-montenegrói harc Nagyszeben, szept. 17. A szerbek és montenegr<*iak között az elkeseredett harc tovább tart. Montenegró ujabb protes'áló jegyzékkel fordult az antanthoz, melyben hivatkozik a háborúban szerzett érdemeire, ugyszin tén Montenfgró fontosságira a délszláv kultúrában; s vé gíil kijelentik, hogy inkább az utolsó emberig elvéreznek, de Szerbiának nem vetik alá saagukat. (Dácia) Bratíanu lemondó levele A „L'Indépendance Ro maine" jelenti: Ma délelőtt 11 órakor a király fogadta Jon Bratíanu kormány elnö köt, aki letette a király kezébe a kormány lemondását. A lemondó-levél szövege igy hangzik : Síre! A szövetségesik győzelme után FeVged kegyes volt engem bízni meg a kabinetalakítással és kinevezett Románia e'ső képviselőjévé a békekonferencián. Kollegáimmal egyetértve, vállaltam ezt a magas és nehéz megbízatást és Felséged kegyes volt hozzájárulni ahhoz, hogy ezt a missziót csak az 1916. évi szövetségi szerződés alapján töltsem be, melyet annak idej

?n én írtam alá. A i agyhatalmak legfőbb tanácsa, mely a békekonferencián a szövetséges államokat helyettesíti, nem ragaszkodik ebhez a szerződéshez és elhaiáiozta, hogy Ro mániának olyan feltételeket ad, melyet ő íem fogadhat el, mivel nem egyeznek össze méltóságával, függetlenségével, valamint politikai és gazdasági érdekeivel. A kormány tagjiinak ez az egyhangú véleménye, a régi királyság, valamint az összes újonnan egyesült területek képviselőivel is egyezik. Mivel tehát szövetségi szerződésünket nem ismerik el, van szerencsém kérni Felségedet, kegyeskedjék a kabinet lemondását elfogadni. Vagyok Felségednek a leg mélyebb tisztelettel nagyon engedelmes és nagyon tiszteletteljes szolgája, BuVarest, 1919. szept. 12 JON I. C. BRATÍANU miniszlerelnök. Az ausztriai és a svájci munkásság a III. internacionálé ellen Budapest, szept. 16. A német-ausztriai kommunista párt stájer csoportjának tagjai bejelentették a stájerországi szociáldemokrata pártnak, hogy otthagyták a kommunista pártot, mert .meggyőződtek róla, hogy a kommun's ák tautikája ártalmára van a proletáriátusnak, s csak a reakciónak tesz szolgálatot. A németországi, de különösen a magyar események megmutatták, hogy a' tö.ténelmi fejlődés ezidőszerint még kizárja a tiszta szociálista, vagy kommunista társadalom megvalósulását. Ez okból elhatározták, hogy újra belépnek a szociáldemokrata pártba. A stájerországi szociáldemokrata párt országos képviselete tudomásul vette a bejelentést és örömét fejezte ki a visszatérésen. (Reggeli Hírek) Budapest kiürítése Nagyszeben, szept. 17. A Dácia ügynökség jelenti, hogy vezető körökben a román csapatoknak Budapestről való visszavonását fogják javasolni, mert a békekonferencia nem méltányolja azokat a nagy és értékes szolgálatokat, melyekel Románia a szövetségeseknek tett és igy a jövőben kénytelen lesz csak a saját érdekében cselekedni. Ezenkívül a román főparancsnokság semmiféle felelősséget nem akar vállalni, ha Budapesten reakciós elemek a szövetségesek néhány képviselőjének támogatásával felülkerekednek. Igy az ország érdekében és egy demokratikus béke ellenében megerősített vonalra vonják vissza a román csapatokat és Magyarországot sorsára bizzák. ára 40 fillér.