Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-09-12 / 201. szám

/ Nyiregyháza, 1919 szeptember *2 * Péntek XL. évfolyam 201 Cenzúrai: SÉOCüteilglltUl ISSlU JOD. • f ssajsa^agifraBKK!^^ SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetés: Egész évre 72 K, télévre... 36 K, § Alapította JÓBA ELEK | negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. I szerkesztő Dr. S. SZABÓ LASZLÓ ! • Tanftóknak félévre 24 korona. | ? s >«a» r tr>>t nt . mj r»» mn Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYl-LIT 9. SZAM. TELEI ON SZAM 329. POSTACHEQUE 29356 Kéziratokat nem adunk vissza. Megbízható budapesti mugánérteiü.éseink szerint a Friedr.ch kormány héiyzde napról-napra eiősödik. Az a múltkori híradásunk, amely szerint YViassics Gyula alatt uj kormány alakult, csak annyiban felel me f c a valódnak, hogy tényleg történt kísérlet egy ilyen koncentrációs kibí net alakulás a, de abbamaradt s a kormány tényleges átvé telére nem kelült sor. A Friedrich kormány nőst a j .-lek­ből ité.ve a helyzet ura, Az egész Dunántul s Budapest polgáisága is rra már szinte egys.gtsen áil mögötte s az az egyenes és férfias bátor magatarlós, amely Friedrithifenek működését jellemzi s az ontánthoz intézett j.'gyzék önérze­tes és határozott hangjából is kiélezhető volt, lassan!é t elnémítja a vásári zsivajt, amely a.i önje öltek táboiábói különösen az utolsó kormánykiegész tés követte. A han­gulat Budapesten bizakodó. Az élet kezd noimal's medeibe k.iüni, a kedélyek elcsendesednek. Jó hatással van arra az a körülmény, hogy azok a tendenciózus híresztelések, ame­lyek a Dunántulról „fehér terurról,' 1 „fehér Jjoisevízmusról," pogromokról s hasonló rémlátásokról kerill.ek forgalomba, valótlanoknak és nagyon is túlzottaknak bizonyultak. Ilii­den jel oda mulatt, hogy a rég áhítozott rend, nyűg doni és nyugodt munsa lehetősége beköszöntött. r r. v vrrTTrrr ww r »T TtTrmviyu rww«r<r 1 Erélyes intézkedések a sztráj­koló bányászok ellen Nagyszeben, szept. 11, Bécsből jelentik, hogy BJ­ro.iZló_ól nyert értesüles sze­rint a lrjncü megSíáiló csa­patok parancsnoksága azon munkásokkal sz ;mbin, akik a sziléziai szénbányákban u^bb sztrájkra agitálnának, nagyon erélyes rendszabá­lyokra határozta el magát. A parancsLokság proklamációi bocsátott ki, amelyben kije <lenti, hogy a szövetséges had­sereg ujabb sztrájk kitörése tsetén fegyveresen fjg el­járni. (Dácia.) Ir r emzeti küldöttség Was­hingtoniján Nagyszeben, szept. 11. Londonból jelentik, hogy az angol sajtó könnyen észre­• vehető idegességgel ir arról, hogy a washingtoni szenátus külügyi bizottsága fogadta és meghallgatta a Valeró giói által vezeie.t irlandi nemzeti pártok küldöttségét. Az angol lapok tölteszik a kérdést, hagy az amerikai szenátus rnitele jogon avatkozik Anglia bel­ügy eiűe s azon óhajnak ad nak ktf.jezést, líjgy Wilson e.nök mielőob vessen vég t az amerikai szenátorok komé­tíiázásának. (LLcia.) Vilmos tötierceget szabadon bocsátották Nagyszeben, szept. 11. Bécsből jelentik, hogy Vil­mos habsburgi herceget, akit a tornán katonai hatóságok Bukovinában románellenes agitációi miatt letartóztattak, írest szabadon bocsátották. Vilmos iőherceg ezutáuSvajcba u ázott. A lőaerceg az érdek­lődőknek kijelentette, hogy fogsága alatt mindig jó báaás módban részesült. (Dacia.) A csehek és német-osztrákok nincsenek megengedve a békeszerzödessel Nagyszeben, szept. 11. Prágából jelentik, hogy a Praga Lidu szerint egész Cseh­szlovákiában, de különösen Csehországban nagy az elé­gedetlenség a békeszerződés miatt, s a parlament többsé­ginek az a véleménye, hogy a szerzedJS aláirásat meg kellene tagadni. A prágai Aske Siovo po i­tikai körökből airól értesü', hogy a cseh-szlovák békede­legáció már megbízást kapott a békeszerződes aláírására. A delegátusok azonban egyut tal közölni fogják a békekon­ferenciával a tescheni kérdés­ne.c igazságtalan megoldása fölött érzett elégedetlenségüket. Bécsből jelenlik, hogy Rjn­ner birodalmi kancellár a Neue Freie Piesse tudósítója előtt kijilentelíe, hogy a bé keszerződés feltételei Német­Ausztriára rendiivul súlyosak és méltánytalanok, s miu án az orszíg teljesen ki van szolgütatva a szövetséges nagynatalmak szeszélyeinek, azt kénytelenek lesznek alá­írni. 11a a legcsekélyebb re mény lenne arra, hog/ Né met-Ausztiia a szövetséges hatalmak támogatása nélkül ( talpraállbatna és nem íeoye­getné hz éhínség réme, ugy a némít osztrákok semmi sziu alatt nem írnák alá a béke szerződést. (DácaJ Gordon tábornok Bukarestben Nagyszeben, szept. 11. Aradról jelemik, hogy Gor­don tábjruok tegnap Buda pestről Aradon kei észtül Bu­kaiestre utazott, ahol tanács kőzni fog B/atianu mínisz terelnökkel. (Dácia) Hazaitok NémetországbJ az orosz hadifoglyok Nagyszeben, szept. 11. Bécsből jelentik, hogy ber­lini értesülés szerint tegnap indult cl az eltő nagyöbű CKCSZ hadifogoly transzport Németországból. Az eiindu lasnái jelen volt Kolcsák orosz admirális követe is, aki min­den eszközt felhasznált arra, hogy a hazatérő oroszokat a tengernagy hadseregébe; vaíó belépésre birja. (Dácia,) Franchet ú' Esperai Bel,­rádfran _ . , Nagyszeben, szept. 11. Belgrád., ól jelentik, hogy Fraui het d' Eiperai tá«o/uok, a szövetséges keleti hadetŐK főparancsnoka odaérkezett. Látogatásának céljáról hiva­talos körök nem akarnak fel­világosítást kdni. (Dacia) Reflexió , Néhány szó a birtokre­formről' cimü cikkre Az elől említett cikk igen tisz­telt hója azzal vezeti be cikk soiozatat, rnikép „nem szenved het kétség jt az, hogy egy allandú jellegű uj kormánynak egyik leg első es leemeljeobre ha.o gon­dolkodása tárgyát a fö.dbirtoKie forru togja kapezni." Bar ne vonna el végleg sze gény hazam tetői gond/isdő ko zéc a magyarok Ltene s lehetne igaza az igen tisztelt c.kkiió ur­nák 1 Két szempontból yolna az ir.eg nyugtató, 1., mert lenna állandó kormány, ami biztos jele volna a személyi és partpolitikai tüleke dések elmultanak, 2., mert ha az az óhajtott állandó kjrmány mély­reható reformokkal foglalkozhat nék, ez Lem csak a sivár helyzet kialakulására mutatna, de az éfitő munka megkezdhetése azt is biz­tosítaná, hogy a romok alól kitör az élet, s hogy még lehet feltá­madás. Sam az egyik, sem a másik gyors bekőveikezé3ében nem tu­dok bízni Nem mutat er.e semmi bizto­sító jel l íf Szeged Amikor M&gjarorszá, városából s mellette elterülő 3 községből állott akkor is csak ad­dig volt egységes magyar kormány amig az odautazás lehotősége helyi nem nyitott a palilikai n a­chinntióknak. A m'nt ez n 1( hotő­ség beállott, 10 nap se telt bele már más kormány alakult S mit látu ik ma? M^g a nyomda festék mrg sem szárad, az uj ininiszt rí navek he üin, már ujabb alakú ás lép előtérbe. Hogy a lázas betegnél a gyógy­szernek félóránkénti tcbgolása sikeres lehet nem kétlem, de egy élni akaró nemzet boldogul­hatásán.-ik alapfeltélele és hogy a consolidálódis megnyúzató je­leinek volna vehe.ő a kormányok caleidoí.cop-szerü változása, én azt alig hiszem. Mindaddig pedig, mig ez a kép meg nem változik, mindad­dig, amig a haza érdekeinek mindenekfelett vaió volta nem válik kCzmeggyőződéssé s ehhez naai alakul a közhangulat, tóiig komoly éi allenió jellegű kiala ku ásra alig lehet remény. Szeretnék csakdai elől jelzett pessimistiKus feltovésemben 1 Szeretném me£nyu^vással ész lelni egy o yan közhangulat Ki­alakulasát, ahol az ország lako.jf saga nem tesz ftji, vallási, tár­sadalmi és politikai különbaégeket, csak s az egyéni tisztesség és becsület szempontjából mirlegel, s amig a bŰLŐsöket válogatás nélkül s megnyugvással átengedi a tárgyiiegoa igazságszolgáltatás itélkézéséaek; addig a megtévesz­tettekkel szemben a megbocsátás, az érintetlenekkel szemben p dig a megértés, az egymás megbecsü lésének ulj »ra lép. Egy ilyen közhangulat kialaku­lása biztosithatná a kívánt ko moly fejlődast, csak akkor le­hetne szó arról, hogy a kormány komoly tervekkel s azok között egy egészséges birtokretoimoial toglalkozhassék. Hogy ezzel foglalkozni kell, abban az igen tisztelt cikkíró úr­ral egyet értek. Súlyos sggáiyaim vannak azon ban arészben, vájjon egy birtok­reform keresztülvitelénél lehet é állami támogatasra számitarii ÉJ ezt hosszú időre szerinte kizárt­nak tartom, legalább is olyan mértékben, hogy ezen az uton a butok-retorm szélesebb, kellő anyagi eszközökkel nem rendel­kező körre is kiterjeszthető legyen Legyőzött, anyagilag leromlott ország vagyunk I Elsőben is számolni kell a há­ború költségeinek a liqaidaláfá­val, ami nézetem szerint az or szág teljositő képességét hosszú időre teljesen leköti. Számolni kell pzzal a körül­ménnyel, hogy egy egy uj birtok nak megte elő felszerelése hosszú­időre szinte kivihetetlenné vált. Megfelelő felszerelés nélkül lé­tesítendő uj birtokok pedig nyil­ván a termelés csökkenésére ve zetnénak. Helyes azért a cikkiió urnák az a állásfoglalása, hogy ezt a kérdést kizárólag politikai okok ból megoldani nem lehat. A Karolyi kormány ez irányú törvény javaslata annyira nélkü­lözi a reális életkövetelmények­kel való számolást, hogy ezzel feleslegesnek taitom foglalkozni is. A föidoirtokreform mielőbbi meg­oldása ott volna első sorban szük­séges, ahol a n u ikásnépnek fö dre áhitozó része a vételár é« a szük­séges berendezkedés ellenértrk^­nek kifizetésére legalább is 75% erejéig képes. A kérdésnek másként való meg­oldása nem szolgálná a célt, mert hiszen az adásággal terhelt és kellően fel nem szerelt törpe bir­tok az illető család megélhetését egyáltalán nem I iztosiUná a köz­érdekében pedig teljesen elveszne mint termelési tényező. Hogy ez igy áll, erre nézve hi­teles adatokat tárnak elénk a req íirálásos eredmínyei (Foiyt. köv. rvvwwv vw HÍREK Érdemes kimenni a bujtcsi sport pályára vasár es ünnepnap délután, ami­kor fooibal-matca van Érdemes kimenni annak is, akit nem érde­kel a foolbail és aki nem ért a ma:chaz Sőt c^ak az ilyennek érdemes kimenni igazán. Mert miért ? Először is vasárnap ós ünnepnap délután nincs hova mennie, a kávénázat az öngyul­ladás veszélye fenyegeti, — a Bocskay borvirágos kertben csak állóhelyet kap, a korzón nincsen számára hely, a jegeskávét nem mindenki szereti, — a Sóstó pe­dig még mindig nem nyht meg. A bujtosi sporttelepen mindezeket egyesítve, együtt megtalálja. Dél­u.án 5 éráig átalu=sza a késő nyári meleget, karjára ölti fele­sége őnagyságát, a gyerekeket és kiindul a sportpályára. Ez a hely, mint mondottuk, egyesíti magá­ban a kávéházat, a Bocskay-ker­tet, a korzót és a Sóstót és el lehet vinni az asszonyt is a gye­rekekkel. Mert miért ? Leülhet ós cigarettázhat és akad nagyon sok latnivalója. Kaláber és do­minó helyett fogadasokat is köt­het : mikor rúgják a labdat a közönség lözé és kinek a fejét találja. Újságot ott sem olvashat ép ugy mint a kávéházban. Gyö­nyörű szabályszerű rúgásokban éa vitatkozásokban szórakozhalik, akár C3ak a Bocskay-kertben ós a levegő is van olyan jó, mint ott. Pincér itt sam található, a^árcsek ott. Jegeskávó helyett ciiiornot és limonádét kap az Edetői és ropogós sóskiflit. Fü­rödni itt sem fürödhet, akár a Sóstón. A korzót pedig megtalálja a maga összes szép asszonyaival és leanyaival anélkül, hogy a lábát la kelljen járnia. Közben szabadon nyilváníthatja a véle­ményét és vitatkozhatik a bíró­val. Tapsolhat a Nyelvének ós kifütyülheti a zöld ingeseket. Szakszerű előadásokat tarthat az obszeid és a henc szabályairól citrommal kedveskedhetik a ki­fáradt játékosoknak. Végül jó kí­vánságot küldhet a haragosára: Legyél te egy football-labda egy bujtosi footballmatshen. — Elnöki lemondás. Morauszky Ferenc főgima tanár, ki a leg­súlyosabb időkben vo*t az áu — iskolabizottság elnö 1" Ára 40 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom