Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)
1919-09-10 / 199. szám
Nyíregyháza, 1919 szeptember 10 * Szerda XL. évfolyam 199 Cenzúrát : SubfQGQtenentul Isaiu Jon. t&tiwsifiwiaf&s&fsifQa T SZADOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. - Tanítóknak félévre 24 korona. • &t^0tmimmt*HIM 'III Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ „Kit békés proletár" levelet irt a szerkesztőséghez, amelyben kritika alá veszik a „Nyirvidék" ujabb keletű vezér cikkeit, azokat t i amelyek az én szerkesztésem óta láttak népvilágot. Bár névtelen levelekre nem szoktunk válaszolni, mind azonáltal a felvetett témák csábítanak és noha előre látom, hogy a levélírókat maggyőzni ugy sem tudom, mert a „békés" jelző alól a legádázabb gyűlölet sugárzik a levélből, már pedig a gyű lölet süket minden érvvel és minden meggyőződéssel szemben mégis — talán mások okulására — néhány szóval felelni kívánok A levél szerint a két békés proletár a munkásság részéről jogosnak és indokoltnak találja ez urgyűlöletet, amellyel ha»onló cimü vezércikkeiben foglalkoztam. De hogy mért tartja jogos nak, i nnak indokolására csak azt hozza fel, hogy az urak mindég együtt vacnak és nem mennek a nép közé. Ugy hiszem, hogy az ,,ürgyűíöie tben''-t3n ezt az -BTCK— nak magam is szomére vétettem s bár abból nem azt a következtetést vontam le, amit a levélírók, hogy t. i. e miatt azután az urgyülölet mindjárt jogossá válna, hanem csak azt, hogy emiatt a két társadalmi osztály elidegenedett egymástél, mindazonáltal meg kell állapitanom, hogy szóban forgó vezércikkeméit a mmkásság részétől csak elismerést várLa'taoB volna a tárgyilagosságom miatt, amellyel az uraknak is meg merem mondai.! a maguk hibáját. A két békés proletár tiltakozik az ellen, hogy a „Szellemi munka 1' cimü vezércikkemben a szellemi munkás részére tiszteletet és Ieg alább is olyan anyagi ellátást követeltem, amely őket megkülön bözteti és ösztönzésül szolgáljon a szellemi munkával való foglalkozásra és a tudományos pályára. Követeltem ezt az emberi haladás szempontjából, amelyet kizárólag a szellemi munkásoknak, a tudo mányoknak köszönhetünk. A fizikai és szellemi munkások jelenlegi keresete közötti aranytalan ságra nem a ké' kézi munkás iránti irigységből mutattam reá, mert nálam senki jobban és szívesebben nem kívánja nekik a tisztes megélhetés eszközeit hanem kuriózumképen annak a megvilágítására, hogy ha a szellemi munkást nem fogják jobban dotálni, akkor senkinek se lesz kedve 26—28 éves koráig tudományos pályán kínlódni, tanulni, időelőtt idegessé, életunttá nyomorodni s utána 2-3 évig még ingyenes joggyakoinokoskodni, meg fogalmazóskodni, hanem oldalba rúgja az iskolát 14 éves korába és elmegy fehér kenyeret keresni. Itt azután szememre veti a két békés proletár, hogy én csak érzelegni tudok, de számolni nem, mert ő szerintük a kőmüvessegéd évi 8 hónap alatt 1584 órai munkával csak 12,252 koronát tud keresni legjobb esetben, holott az általam idézett mérnök egy év alatt, de csak 1165 órai munkával 14,400 koronát ker's. Bocsánat. Én iskolai tanulmányaim alatt 12 szer kaptam egymásután jelest a számtanból és ezen a téren most is megállom a helyemet H'gyjék el, hogy az É'.et magasabb iskoláját is épeD olyan szigorlatok közölt vagy talán szigorúbb körülményt k közt végeztem, mint Önök t. két békés p-oletár és nagyon, de igen nagyon megtanultam számolta Ugy látom sokkal jobban mint Öaök. Tehát : Ha a kőmivessegéd 8 hónap alatt tud 12252 koronát keresni, az szerintem több, mint ha a mérnök, vagy a bíró 12 hónap alatt tud 14,400 koronát ke resni. Szerintem semmi akadálya nincs annak, hogy a kőmivesse' géd a téli hdnapok alatt más hasznos munkát végezzen s az alatt is keressen. Munka mindég van, csak akarni kell ós nem kell válogatni. Ez különben is csak az építő iparosokra vonatkozik. A többi egész éven át dolgozhatik a maga szakmájában. Azután az a mérnök, vapy bíró nem 1165 órát dolgozik így év alatt, hanem legalább 270 munkanap alatt legaláhh dolgozik csu " ~,—-r —7— 1 rí— pán a hiyate'o.- ír-alatt. Dg ki tudná azonkívül sszeszámolni azokat az órákat, amelyeket ál matlan éjjeleken forgolódva, vagy séla közlnn tölt egytgy műszaki tervnek, vagy egy jogesetnek helyes megoldása feletti töprengés közölt. Ez ugyan nem munka ? Szerintem a szellemi munkásnak egész élete egy szakadatlan szellemi munta még akkor is, ha a fotelben ül. És ne hagyjuk figyelmen kivül, hogy míg a kőmives már 16-18 éves korában kifejtheti teljes munkaképességét, il letve keresőkípasségét, az a mérnök, vagy biro a fenti keresethez csak 26—28 éves korában jut addig tanul, kínlódik, ingyeneske, dik és adósságot csinál. Akkorra az iparos mar leélte életént k legszebb idejét, amikor a szellemi munkás még a révbe se ért. És ne feledjük azokat a társadalmi kötelezettségeket se, amelyek a szellemi munkás életbe rendezésével össze vannak kötve s foglalkozásától, a distingváltabb élettől elválaszthatatlanok. Ugyebár ha mindezeket figyelembe vesszük, a dolog egészen máské pen fest. Legaiább hisszük, hogy a belátóbb munkások, akik nemcsak gyűlölködni és irigykedni, hanem magasabb emberi szem pontokat meglátni és mérlegelni tudnak, azok előtt mindezek a kérdések nem lesznek ellenszenvesek. A két békés proletár ezek ulán visszautasítja rug. 27-iki cikkem nek azt a tételét, amelylyel a munkásságot a rovember óta tör téntekért felelőssé tettem és imperlinenciának minősítettem azon követelésüket, hogy már megint a kormányvezetést akarják kezükbe venni, mintha mi sem tör tént volna. Kérem, itt egy kis tévedés van a dologban. Én nem a munkásságot általában, hanem a szélső-, nemzetközi szociálde mokratákat tettem felelőssé ős az ő feltételadásukat minősítettem imperticenciának. Teljes tudatában vagyok annak, hogy nem az egész munkásság azonosította magát a Pogányokkal, Böhmökkel, Kun Bslaekkal stb., mert meggyőződésem, hogy sokan, na• nagyon sokaD vannak közöttük hig g dtaböak, megfontoltabbak és hazaftasan pordolkozók, talán többen, mint a békés pro'etár gondolja, — azt pedig most Í3 íentartom, hogy azoknak a hata lomért való tülekedése, akik az alig mult gyászos és végzetes rezsimben magukat kompromittálták és a nemzetet tönk szóiéra juttatták, — a saját munfeástestvéreikkal együtt — legalább is irrpertinercia, de minden esetre nagyon korai és időszerűtlen. Egy kis belátással és okossággal azok a nemzetközi szociáldemok rata vezérek akik ezért az rgfsz szörnyű országromláséit a történelem előtt felelősek, sokkal észszerűbben tették volna, ha most, lfgdlább addig, am'g az emberek felejtenek < gy kicsit, félreállottak voina és nem akarnák a szcciális esiméket, amelyeknek befogadására a polgári társada'om már már teljesen elő volt készítve, — újból ellenszen vessé tenni. Az 1918 nov. előtti djlgokat én >e, di r-^-iAz,1; liberáli san onnOÓI^oöO eWíer se helvf> seli Öimerjük a multak hibán mulasztásait. Taca' unk és okulturk belőle. Tudjuk, hogy ha lad ii kell a korrál. Tudju'f, hogy vannak szociális követelmények és kívánságok, amelyek teljesítésre, rendezésre várnak. Mindmit-d telvo vagyank egy uj és jobb kor meg ek-míésének a vá gyávái, de most is csak azt tudom hangoztatni, hogy mindezek e'éióséhez sóikat célravezetőbb a megértés, a testvéries, harrno nikus együttműködés, a nemzet minden dolgozó és gondolkozó energiájának megfeszitett összműködése, mint a hitelét vesztett és leigázott nemzetköziség és az osztálygyülölet. Mi testvéredet akaruck látni ebben az országban és nem nemzetközi elvtársakat. Mi békét akarunk immár és nem osztály haicot. A végén Önök kilátásba helyezik, hogy fel tognak hagyni a nemzetköziséggel, mihelyt az arany, a vasút, a bank, a vallás, a repülőgép „és az Isten is nem lesznek nemzetköziek". — Nos, akkor máris felhagyhatnak vele : meit most is különbség van ma gyar arany és napoleoni arany, — M. A V. és osztrák St. E. Gközött, -- Osztrak-Magyar Bank és Deutsches Bank, francia aeroplán és német Zeppelin között és még mi néhány milliók tudunk imádkozni a magyarok Istené hez is! Legvégül pedig megfenyegetnek engem a mankójukkal, hogy abból ki fogom kapni a magam részét Nem félek tőle és nem térek ki előle. Ha az összhangot, békés megél tíst, testvéri szeretetet szolgáló működésemért önök ől anynyit érdemlek, azt is köszönettel veszem és büszke leszek rá. Kö telességemet azonban, amelyet a szivem, a lelkem sugalmaz, teljesíteni fogom. Dr. S. Szabó László. A hajdúböszörményi ref. Bocskay főgimnáziumba a behatásokat szeptember 1-5 napjain tartják móg. A vidéki tanulókat szept, 3—5 napjain veszik fel. A beiratás ideje ahtt történnek meg a felvételi, pót, n.agan és ja itó viz.-gálatok is. A tanitás szeptember 8-án reggel 8 órakor kezdődik. Az igazgatóság. Szerkesztőség • és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHEQUE 29556 Kéziratokat nem adunk vissza, i "r--r*nrri - T—~r - ninTirmumiL- > Hány képviselőjük tosz a magyaroknak Erdélyben? Nagyszt beabői jelenlik : Egész Erdélyben megkezdőd tek a választási előkészü'etek, annak dacára, hogy a hadiállapot fo'ytán nincsen ki átas válasítási küzdelemre. A hely/.et fe-mészetesen a ro mán nac onalisla párt kezé ben van. amely Maniu elnök lete alatt reorganizálva és Goga Oktávián tényleges ve zetése mellett, valószínűleg igen s ok képviselőt fog a parlamentbe küldeni. Még edd g nem történt meg a választókerületek beasztása Az egyedüli szempont, amit állítólag tekintetbe vesznek a vá'asztókerüleUk beosztásá nál, az egyes nemzetiség k képviselőinek helyes e'osztása -1PS7. hmv bleol'vliciSnmb' c-r^. rp'"k -'«<':in {Slvi'i képvis alpffif nyejenek. Valószínű, hogy a magyaroknak 20 — 25 képviselő,ük lesz : Csik, Udvarhe'y és Háromszék megyében, va lamint Biharmegye egyes kerületeid n. A szászoknak Szo ben ban, Medgyesen és Se esvároa mintegy 6—8 képviselőjük lesz. Ami a szociális tákat illeti, valdsziniileg ered ményeket fognak elérni Pet rozsényben, a nyugati hegyekben és a Bánátban Resiczán, (K, U) Knox amerikai szenátor beszéde a kü ügyi bizottsági ülésen Nagyszeben, szept. 9. Párisból jelentik, hogy newyorki értesülés szerint a szenátus külügyi bizottságának te^nipélőtti ülésén Knox volt államtitkár, aki jelenleg a szenátusnak tagja, nagy leltünést keltő beszédet mondott, amelyben a német béke szerződés |ratifíkálása ellen foglalt állást. Knox szerint a szer ződás általában véve igazságtalan és nem biztosithatja az állandó békét. Az amerikai sajtóban ellenszenves viszhangot keltett Knox szenátor őszinte beszéie. (Dácia) Javulnak a magyar értékek A „Neue Freue Presse" jelenti: az Osztrák - Magy r Baak főtanácsa mult pénteken Budapesten ülést tartott, melyen a magyar kormány képviselői és a nagy bankok igazgatói is megjelentek. A gyűlés tárgya a mai helyzetben legszükségesebb hitelszükséglet fedezése volt." Ked vező elvi elhatározások után abban állapodtak meg, hogy az uj kormányalakítás után hajtják végre az akciót. A bécsi devizapiac halálozott javulást mutat a koronaértékekben a nemzefközi piacon. A nsterdami kifizetés 1830 ról 1£00. svájci bankjegy 860-ról 840 re sülyedtek bécsi koro nában. Berlin is 249-ről 247,-re javult, márkaj gyek 248'25-ről 27675 re. Lei 255 ről 250-re. A francia frank (565 K), olasz lira (460 K), angol font (190 K), dollár (42 40) változatlanod A berlini ériékek vásárló ereje is emelkedett. Még biztatóbb a járadékpiac és a reálértékek ugrásszerű emelkedése. A magyar koronajáradék 80-i a emelkedett, a magyar aranyjáiadék pedig az osztrák 140 el szemben (138 rél) 55 ön áll (150-1Ő1). Nagy emelkedés volt Rimamurányiban 1040 (+30), Salgótarján'"»an 1115 (55) s északmagyarorssági feoroná , n ", nr>, (J Pvftv \... Hrí3 rés/vérnek »s pm dk^dlek (1930).* . (K. U) Butosiíva van Európa közélemezésa X Chicago Tribüné leguj száma hosszasabban togi ozik a világ közélelsei.ek problémájával. Az érdekes cikkben Amerika és Európa kőzeliátáíi kérdéseiről a következőket irják : A világ élelmezésére elegendő készletek vannak felhalmozva, i.t csak arról van szó, hogy ezeket a készle'eket gazdaságosan és céltudatosan használják fel. A lap véleménye s e.-int Európának évi gabonaszükséglete 20 millió tonnát tesz ki és ezen mennyiségből maga Amerika 10 millió tonnát adhat át Eyrópának. Két millió tonna jöhet Kanadából, a többit pedig Ausztrália és Argentinia szlliithatja. Nem igaz, hogy ez az export a gabonaárakat Amerikában emelni fogja, mert hisz amerikának érdeke, hogy feles'egeinek piacot teremtsen. Kétségtelen nehézségek vannak a húsellátás körül és pecli^ azért, mert Európában hiányzanik a hus fagyasztásához szükséges üzemi berendezések. A hűtők hiánya által lényegesen meg van nehezítve a szállítás s igy nem lehetetlen, hogy e téren válság fog beállani. Meg kell barátkozni azzal a gondolattal is, hogy a legközelebbi jövőben súlyos cukorinség lesz, mert egész Európát el kell ezzel a cikkel látni Ha azonban javu'ni ingnak e tyiéózt az amerikai termelési viszonyok, másrészt Ara 40 fillér,