Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 73-121. szám)

1919-05-23 / 115. szám

VI* «FÍ* í 919. május 23. Ismét összehívják a tor«ay!ia­lóságí bizottságot Miután a megszálló csapatok parancs­noksági. nem ismeri el az 1958. október 31 óta kelt rendelkezéseket törvényeseknek és, iáért nem csak elvben, de gyakorlatban is a forradalmat meg lőzö jogállapot fentartását, illetve a megszakadt igazgatás újra felvételét kivánja és mert a jog — folytonosság elvéből is ez foiyik, annak a szüksége merült fel, hogy az 1886. évi XXI. t. c. alapjön megalakult, azonban a forrad* mi kormány által február­ban feloszlato t, törvényhatósági bizottság újból. Összöhivassék. A forradalmi események különleges állás fogla'ásra és rendkívüli felelőséggel járó intéz­kedésekre kéoyszeritették a közélet fokusába állított és a társadalmi osztályok harcának malomkőéi közé ékelt közigazgatási tisztvisr lői kart. Négy hónap eseményei történelmet, világtörténelmet jelentenek. Kötetek szóinak majd azokról a mindennap tömegesen jelent­kezett és villámgyorsasággal lepergttt jelenségek­ről, amelyeknek mindannyian tanúi és legna­gyobb részbein passzív szereplői voltunk, és oz alatt a 4 hónap alatt a törvényhatóság plénuma, vármegyenk közönségének törvényes képvise­lete aémuságra, tétlenségre volt kárhoztatva. Buzdító, vagy itivö szavaval, tanácsaival nem segítheti a varmegye közönsége a néki fele­lőséggel tartozó tisztikart Csak rnest oyilt meg a Ieh.'tőseg arra, hegy a vármegye ügyeinek vezetői, intézői számot tdjansk 4 hónapi sá­íarkodasaikról. ténykedéseikről ós azoknak jő­vahagyásat kikérhessék; — most edatik meg az aikalom, hoiíy a hiv katonák megmutathas­sák sf-bfikf>t amiset a haldoklónak vélt orosz lánnak szánt rágások! ól kaptak a dühödtektől és nyelektől. Talán uem egyedül vagyunk, akik a tör­vényhatóság közönségének igazi és hivatott képvisele et nem a — mar elavult törvényen ala­puló — mai összetete'ü bizottságban látjuk, mert ez a bizottság kétségtelenül megérett a gyökeres reformra, de ezerszer szivesebben tűrjük egy olyan szervnek esetleg sérelmes, — trond (uk ki m 'gyaran, — antiszociális műkö­dését is, amely törvényes rendelkezéseknek k^ssíini letet. mint * gy közjogialapat nélkü­löző es a nemzet megkó'dazéfie nőikül magát ne naetn ek Ujitolö, - sc-gor, koma és te is, az én p*jta o n v.^gy jogin íelépüit — tanáoíoso­kat H .zsinat z. n^enenk. ha a néj» legszéle­sebb r«tn« -i altat szab id vélemény nyilvánítás sal 'ö r'énves fonnák kőzött delegált képviselet kezelte volna »or>unk i«-tevn és lelkünk min­den vaiívH a legteljesebb és igazi, rcnes t-iria­iomm I. hu namtassal telt demokrácia, azonban addig, a nig a nemz it e*t önmaga meg nsm vb ó-itja. hiszen egyednl rajta mű ik, — ne jöjj-nek h-imH nepbolond tok, ne s'réberkedjék lei magukat a rosti umr* mosakoáatlan szajo üzérek Az «-zm -k narcában nincs szükség a kö­myökr ! D nmry<m eitávo odtunk tárgyunktól, tér­jünk »rra vissza Sírtbo svarmegye törvrtnyhaíóf-ági bi?ott­sa^at mám* 31 en délelőtt 10 órára összehívta az alispan i v ies A kö/gyüles tárgyai között s/.erep^' i -pa.ii jelen'es 1918 év második feléről, — és a megüresadett állásoknak válasz tás utján leendő batöltése. Az .1918 évi alispáni jelentésnek, ugy hisszük, folytatása is lesz, azaz a folyó év el­múlt hónapja iaak, különösen az utolsó négy hónapnak eseményeiről folytatólagos szóbeli jelentós fog megléteim. Igen fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a törvényhatóság autentikus enuntiatiót kapjon azon idők eseményeiről, amely idő alatt a közgyűlés ös3zebiva nem lett. A választások kérdése ma, amikor a világ történelmet irják rólunk, másodrangú kérdéssé törpül és különösebb érdeklödésra nem számit­hat. Ezekben s nehéz időkben kétszeresen szűk séges harmóniát nem szabad megzavarni pártos­kedással, most minden pártnak egyetlen prog­rammja lehat, a a unka, a romokat takarító és alkotó munka Most az a fonton, hogy ez a munka jél el legyen végezve, hogy mindenüvé a legmegfelelőbb ember állittassék és a kijaví­tott államgépezet gyorsan és hibátlanul mű­ködjék. A vármegye tisztisara megértette ezen irányelvi k6t és módot karesett azok gyakorlati keresztülvitelére. A minden irályból megnyil­vánít óhajtásnak engedve, Mifreez Í3tváa alispán helyettes a járási és központi tisztikart, vala­mint Nyíregyháza város polgármesterét értekez­értekezletre hívta össze 19 én délelőtt a vár­megyeházára és ezen as értekezleten került megvitatásra a mrgaresedatt és a mejüressdö állások betöltésének ügye. Az egósz tisztikar azon a véleményen volt, hogy tartózkodni kell mindennemű pártoskodástól, korteskadéstől és ezen cél biztosítására magállapodást létesített, hogy az egyes áilásokra ki paiyáxaek, illetve egyórtelmüleg kit jelöl ki. A tisztikar a jelölés előtt egyórtelmüleg kimondotta, hogy a megállapodást mindenki magára nézve kötelezőnek ismeri el és annak aláveti magát. A jelölés eszközlése végett dr. Ujíalussy Bezső főispáa elnöklete alatt egy öt tagu bizottságoí küilött ki. A bizottság alapos tanácskozás után az értekezlet tudomására hozta, hogy az alispáni állásra Mikecz István főjegyzőt, az ő valószínű megválasztásával megüresedő főjegyzői álláara Virányi Sándor íöszoigabirót, as i»y megüresedő nagykállói fő­szolgabírói állásra dr. Gargelytfy Eadre H. fő­jegyzőt, az Erdőhegyi Lajos dr. nyugdíjazása és dr. Gargelfffy Knd'e megválasztása folytán megüresedő II főjegyzői állásokra dr, Mikees? László árvaszéki ükiököt és Tjth László tb. főszo'gabirót jelölte ki. A Mikecz Láazló dr. megválasztása és Leövey Miklós nyugdíjaztatása folytán meg­üresedett árvaszéki ü nőki állásra d?. Vadász Sáüdor és dr. Czinder Jenő, a dr. Szentmik lóssy Jenő főszolgabíró nyugdíjazásával mug­nresedett főszolgabírói állásra Kálnay Zoltán tb. főszolgabíró, egy aljegyzői állásra dr. Bar­feóezy Aladár. a megüresedsrdő szolgabírói állásokra pedig Kastaly Ferenc, dr. Schmied Imre, Andrássy Dániel, Délczegh Imre, ifj Mikecz István ós Nagy Józsor jelöltetett ki. Miután a fent elősoroltakon kivül más pályázó aligha akad és msrt a pályá'.ók feltét lenti alkalmasak a nékik szánt tisztség betöl­tésére, valószínű, hegy a törvényhatósági bi­zottság magúévá teszi a tisztiértekezlet javas­latát. illetve határozatát é3 akkor egyhangú választások lesznek. A május 31 ikén tartandó közgyűlés tárgy­sorozatában szerepel meg neinny nyugdíjazás ü f t'y - melyeket 27-én tárgyalnak a nyugdíj választmányok — ós több folyó ügy. S?.abolcsv;1rmegye alispánjától. i©658—1919 K. Felhívás. Mindazok, kik a Direktórium paran­esira a reájux kivetett összegeket netn k<5|veiitítiílt az adóhivatalhoz, hanem a Direktórium vakmelyk tagjának, vagy valamely pénzintézetnek: űzették be, tu­dassák velem 3 nipoa belő', hogy ily címen kinek, mikor s mily összeget f zet­tek ki. Nyiregyháza, 1919. május G. Mikecz István, alispán helyettes, főjegyző. kiztisziiMi mspsnt hátiii) segélye Syírs5gy*»a». májúi 22. * N^mnáét. ívtOOíWjjüt A köztisztviselők 300 koronás háborús segélyét wegszöntették. Megtudjuk érteni hogy a kiadásokat redukálni kell végre, de sehogy sem méltányos és célszerű, hogy ezt a dolgozó és mégis mindig szükösan élő tisztviselők élet standarjának még lejebb fokozásával megélhe­tésének lehetetlenné tételével érjék el. Pedig igy épen ugy fest a helyzet, hogy & köztisztviselőknek fizetéseikből való megélhe­tése egyenlő a lehetetlennel. Meri, míg igen sok tisztviselő fizetése a háborús segély nélkül minden más járulékkal együtt is jóval alul marad a 300 —400—500 koronán, addig a leg­szerényebb életmód mellett is, a mai árakat tekintetbe véve, ezen össszegcéí jóval nagyobb a havi kiadás. Amikor tahát azt látjuk, hogy a köztiszt­viselők nagy tömegének jövedelme, minimális kiadásaikkai szemben is nagy differenciát mu tat, keresni keli a mídot, hogy legalább is ezeket egyenlőkké tervük, raert máskülönben éhezik a tisztviselő és családja, lerongyolódnak, éa ezek eredméayeképan ismét elfáil egy égető, ideiglenesen félig rm-ddig megoldott, probléma: a köztisztvisolők anyagi helyzetének kérdésé. Mi szolgálhat tehát megoldásai H. mostani ne­héz helyzetben? Égy; tlen megoldási lehetőség a naturaiiákfcal való ellátás gyakorlatának ujra­felvétele sőt inte zivebbó tétele A Nyíregyházán működő beszerzési cso­port főmlajdonsága. hogy nem igen lehet benne semmit sem kapni, példáknak a fővárosi gyá­rak csoportjait vegyük, hol mindenhez hozzá­jutnak a tagok Csakis ilyen módon lehit ered­ménye ennek a megoldásnak, mert így a kis­tizstés mellett is lehetővé val k a muoka jog in igényelhető szerény, de rendes megétöetés Es­zel pedig as egész probléma meg volna oldva, mert a tisztviselők sem akarnak mást, mint, hogy tudásukat és munkájukat a rendes meg­élhetés biztosítására váltsák fal. A közalkalmazottak beszerzé-i csoportjá­nak lenne leled*ta, hogy a hatos^gok lámoga­tásával beszerzett hu,, tojás, tej, zsir, főzeiék és zö dségfélóket tagpi kö- ö t a legalkalmasabb és legkavésbbé bürokratikus m< don kiossza. Miután pedig a beszerzés ogvedil requirálás u'ján lehetséges, ne idegenkedjenek az ilieié­keaek annak elrendelésétől sem. Ha a mm epén haszon nélkül működő takarmányforgalrni és sertesforgaimi irodák uján jórészí Ausztria részére e/,'T -zt nra vet­ték el a cazdák jóssagait. akk r uen l -hetet lea naponként 2—3 szarvasmarha, ugyananyi sertés, néhány kilogramm paszu y kö es. borsó előterenatese a tejnek, tojásnak iefogM<isa A hatóságok erély s ík tudtak le ini min den hadikölcsön ós holmi osztrák gyermek

Next

/
Oldalképek
Tartalom