Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 73-121. szám)
1919-05-20 / 112. szám
Nyíregyháza, 1919. május 20. ' Kedd *t.. évfolyam * 112 SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA.VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Szerkesztik: Dr. VIETÓKISZ JÓZSEF és GERGELY ANDOR felelős szerkesztő > üfttf Kwmw i' W ii Előfizetés: Egész évre 48 K, félévre... 24 K, negyedévre 12 K, egy hónapra 4 K ====== Tanítóknak félévre 16 korona. = •KMWMÍMMMWIMM •MMM0MM ALAPÍTOTTA: JÓBA ELEK KM SJUft lWl WU ^Wíg HO W-'* Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHEQUE 29556 Kéziratokat nem adunk vissza. tWMtMMlWWIMNMWIM^ A német békeszerződés A rémet szerződés befejező részletei — Nemzetközi folyók Németországban — Németország lemond összes folyami híjóiról és külföldi hajóanyagáról — A megszállások Bukarest, május 16. A „Viitorul" jelenti: A szikratávíró állomások a mai napon vették le a békeszerződés szövegének negyedik befejező részét, amely legfőképpen a gazdasági .élet, az ipari tulajdon a kereskedelmi hajózás, a vizi utak és a Duna kérdését szabályozza. A pontozatok lényeges tartalma a következő: Gazdasági kérdések Mitdazok az engedmények és kedvezmények, amelyet Némeiország a volt orosz birodalom bármely terüibttsu. vagy Romániában szerződés utján nyert, semmissé válnak. Az ebből származó károkat ós joghátrányokat Németország viseli. Az ipari és szerzői tulajdonjog külön elbírálásban részesül. A párisi és berni egyezmények ismét életbelepnek. Az ipari tulajdont mindenütt helyre keli állítani. A német alattvalók ipari tulajdona bizonyos korlátozást szenved. Az antant államok Németország területén levő tulajdonai holyreállitandók. Az antant államok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy a német ipari és szerzői jogot saját nemzeti érdekeiknek védelmére és Németország kötelezettségeinek biztosítására kezükbe vegyék és kihasználják. A háború előtt a námeteikel kötött ilyen szerződéseket az antant államok hozzátartozói részéről ugy kell tekinteni. mintha teljesítették volna. Hat hónapon belül azonban a kedvezmények megújítását kérhetik. Ha a felek nem egyeznek meg, külön biróság dönt. Amit a német vállalatok az antant magánvállalatoknak kártéritésképen fizetni kötelesek, azt ugy fizetik, mint háborús adósságokat. Az elszakított területeken a kötelezettséget a fenálló törvenyek szerint kell teljesíteni. A francia hitelezők és a német adósok közötti közvetlen jogviszony megszakadt. A fizetéseket egy külön hitelesítő és behajtó hivatal eszközli A tartozásokat a szövetségesek pénznemeiben kell teljesíteni. Általában öt százalék a kamat, ha ellenkező megállapodás nem volt. Ha vita támad a felek között, a két állam közös hitelesítő bizottsága dönt Ha a döntés nem sikerül, közös bíróságot delegálnak. Az antant-államok tartózkodnak a német hitelezőkkel szemben való viszonytól, a szövetségesek fentartják azt a jogot maguknak. hogy visszatartsák a kötleveleket ée a teljesítéseket felfüggesszék. A szerződésekről A békeszerződés elvben semmisnek jelenti ki azokat a szerződéseket, amelyek a békeszerződés elveivel ellentétben állanak. Ez azonban nem vonatkozik az egyfelől amerikaiak, braziliáiak ós japánok, másfelől németek kö zött létrejött ügyletekre. De a szövetséges kormányoknak joguk van érdebeik védelmére a békeszerződés kikötéseit erekre is alkalmazni. A vitás kérdésekben vegyes biróság dönt. A háború ideje az elévülésbe nem szá mit bele. Az elévülések a békeszerződés életbeléptetése utáni három hónaptól kezdődnek. Ha a német biríság olyan ítéletet hozott, amelyben a szövetséges fél nem vett részt, az ítélet érvényteleníthető. Vegyes biróság dönt Az összes vitás kérdéseket Németország és a szövebégesek között egy vegyes biróság dönti el. A szövetségesek repülőgépei srabsdnn közlekednek Németországon át. Az állampolgárság igazolásara bármely szövetsége?, állam hivatalos bizonyítványát Németország löteies elfogadni. Ha Németország más államokkal kedvezőbb léghajózási szerződést köt, annak előnyeit a szövetségesek is azonnal élvezik E kikötések 1923. január 1 ig érvényesek, ameddig Németország nem lehet tagja a Népek Ligájának. Németország a szövetségeseknek szabad forgalmat biztosit vasúton, folyón személyeknek ép ugy, mint áruiknak, amelyek ugyanazokat a jogokat élvezik, mint a németek, tehát vámmentesek és tarifamentesek. Németország garantálja, hogy magánvállalatai nem korlátozzák ezt a forgalmat. A háború előtti szabad zónák továbbra is fennmaradnak. Németországnak nincs joga olyan kiviteli és beviteli vámtarifát se megállapítani, ameiy a kikötők fenntartásához szükséges. Nemzetközi folyók A vámtarifa legfeljebb egy ezrelék lehet. Az Elba, az Odera, a Nyjemen, a Moldova és a Duna Ulmtól kezdve nemzetközi folyók. Ugyanígy a csatornák is. A hajózás teljesen szabad. Német hajóvallalatok a szövetségesek kikötői között, csak az antant engedélyével létesíthetők. A tarifák nem lehetnek magasabbak, mint amennyi a költségekre szükségesek. Mig a nemzetközivé tett folyók felől általános szabályozás létesül, a Népek ligájának jóváhagyása mellett külön kormányzat alá kerülnek. Az Elba kérdésében egy tiz tagu bizottság (4 német, 2 cseh-szlovák, 1 angol, 1 francia, l belga). Az Odera héttagú bizottság alá kerül (1 lengyel, 1 német, 1 cseh-szlovák, 1 angol, 1 francia, 1 dáD, 1 svéd). A Duna nemzetközi bizottságát visszaállítják, de ezentúl csak Anglia, Franciaország Olaszország és Románia képviselőiből áll. Ennek fénnhatós'ága alatt egy külön nemzetközi bizottság alakul, amely az érdekelt német államok két két képviselőjéből, a többi dunamenti államok egy-ogy képviselőjéből és a Dunával nem határos államok egy-egy képvisejéből áll. Németország a szövetségesek javára lemond a dunai, elbai, oderai és nyjemaui össze3 hajózási anyagáról. A Rajna probléma. Mig az általános szerződés el nem készül, a manheimi konvencio irányadó. A szövetségesek fenntar'ják a szabad szerződés jogát Hollandiával. és Belgiummal, Németországnak bhoz hozzá kell járulnia. A Rajna bizottság a jövőben 19 tagból áll. (elnöke frarcia, 2 holland, két svájci, négy német, négy francia, két olasz, két belga.) A tarifák egységesek minden állam részére. Németország lemond Franciaország javára összes fcajóanyagóról, dokkjairól, felszereléséről és minden igényéről, amelyet Rotterdam kikötőjében bir, Friccioország szabadon használhatja ki a Rajnát, csatornákat vezethet belőle Belgium éppan ugy. Németország belemegy abba, hogy a rajnpi J>?r<vttsáig a Mos°lre is kiter'edien, Németország bérbeadja a cseh-szlovák államnak 99 esztendőre Hamburg és Stettin kikötőben megfelelő szabad zónában a ki és a berakodás jogát. A részleteket külön bizottság állapítja meg, amely 1 németből 1 éseh-szlovákból és í angolból áll. Amig a berni egyezmény helyébe uj nemzetközi szerződés jön, Németország az antantnak a lehető legkedvezőbb feltétoleket köteles biztositáni. A rajnai és dunai bizottságnak jogában áll huszonöt éven belül egy Rajna-Dunai csatornautat létesíteni. Az esetleges vitás kérdéseket a Népek Ligája dönti el. Az antant államoknak bármilyen szerződése e tekintetben Németországot ipsofacto kötelezi. A kiéli csatornát szabadnak nyilvánítják az összes államok kereskedelmi és hadihajói számára a teljes egyenlőség elve mellett. A munkát nem szabad árunak tekinteni. A munkások (egyesülését garantálni kell, épen ugy arányos munkabért kell biztosítani és megfelelő életfeltételeket. A nyole órai munkaidőt mindenütt be kell tartani. A heti pihenés minimuma 24 óra. A gyermekek munkáját meg kell szüntetni, a serdülőkét korlátozni kell, amint azt testi és szellemi fejlődésük megkívánja. A nők munkaidejének maximuma egyenlő a férfiakéval. Minden állam munkafelügyeleti szolgálatot köteles létesíteni, amelynek nők is tagjai lesznek. A megszállások. A szerződés biztosítására a következő megszállások történnek: A Rajna balpartja, jobboldali hídfői 15 éven át. Ha Németország hűen betartja a szerződést a kiürítés fokozatosan történik a következőképen: a) Öt ér után a kölni hídfő és a holland határ felé eső terület, b) Hat év után a koblenzi hídfő és a német belga holland határrészlet. c) Tizenöt év után a rnajentai hidfő és a többi megszállott balparti részek. A szövetségesek fenntartják maguknak azt a jogot, hogy a kiürítést, ha Németország magatartása szükségessé teszi, elhalasszák. Ha Németország nem teljesiti kötelezettségét, a fra 2Q m,
