Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 73-121. szám)

1919-05-17 / 110. szám

­SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Szerkesztik:: Dr. VIETÓRISZ JÓZSEF és GERGELY ANDOR felelős tWj mi ji HW ^ MI II VO w • jwwmm Előfizetés: Egész évre 48 K, félévre... 24 K, I ALAPÍTOTTA: negyedévre 12 K, egy hónapra 4 K. | JÓBA "ELEK • . • • ••­.­. • . . • Tanítóknak félévre 16korona. . •• — | J A német békeszerződés A versaillasi békekon rerencia május 10 iki plenáris ülésére, melyen Clemenceu elnökölt meghívást kaptak a német delegátusok is Broekdorff—Rautzau a conferencia főtitkárától ünnepélyes formák között vette át a német békeszerződés szövegét. Mielőtt a szerződés szövegét kivonatosan is közölnénk, ide iktatjuk Ctemencau elnöki megnyitóját ós Brockdorff-Rautzau enuneiatió­ját, melyek a fent említett aktusnál hangzót­tak el: — Uraim 1 Ebben a pillanatban nincs helye a felesleges szavaknak. Együtt vannak a szövetségesek és a szövetségesekhez csatla­kozott nagy és kis államok accredit&lt megha­talmazottjai, akik négy éven tul folytattak a reájuk kényszeritett kiméletlen háborút. A le­számolás nehéz órája megérkezett. Önök békét kértek ... Mi készek vagyunk azt megadni. Az az iratcsomó, amelyet a békekonferencia főtitkára Öuökhöz juttat — ismertetni fogja a feltételeket, melyeket megállapítottunk. Készek vagyunk Önöknek ezen iratok tanulmányozásá­nál a legmesszebbmenő segítséget nyújtani, tul azon a köteles udvarias magatartáson is, amelyet a civilizált nemzetek közötti érintkezés szabalyai előírnak. Hogy teljesen, világosan értessem meg Önökkel gondolataimat, meg keli jagyeznem, hogy ezen második versaillesi béke, amelyről most tárgyalunk — sokkal többe ke­rült az itt képviselt népeknek, semhogy meg ne követeljék az összes rendelkezésükre álló eszközöknek igénybevevósével is mindama elég­tételek megszerzését, amelyekkel Önök nékünk tartoznak. Lesz szerencsém a meghatalmazott urakkal tudatni ama ügyrendi szabályzatokat is, amelyek tárgyalásunk alapjául meghatároz tattak. Ha az urak közül valaki felszólalni kí­vánna — meg fogom adni a szót, egyébként pedig szóbeli tárgyalas nem lesz, mert a meg­jegyzéseket előterjesztéseinkre Írásban fogjuk kéani. A német meghatalmazottak 25 napi ha­táridőt kapnak arra, hogy a békeszerződésről való megjegyzéseiket angol és francia nyelven irátban beterjesszék. A békeszerződés főcímei a következők : 1. A népek szövetsége. 2. Nemet­ország geográfiái hatarai. 3. Európai politikai hatarozmanyok. 4. Belgium, Lxemburg, Saare, Eíszász-Lotharingia, Ausztria, Cseh-szloirakor­szág, Lengyelország, Keletoroszország, Dánia, Helgoland. 5. Oroszországra és az orosz álla­mokra vonatkozó határozatok, 6. Az uj euró­pai helyzet elismerése. 7. A következő gyar­matokról valé általános lemondás: Sziám, Li­béria, Marokkó, Egyiptom, Törökország, Bul­gária, Csianiung. 8. Katonai, tengeri és légi határozmányok. 9. A hadifoglyokról. 10. A te letősség és annak következmenyeiről. U. Vísz­szaállitás és kárpótlás. 12. Pénzügyi határoz­mányok. 14. Kikötök, viziutak, folyamközleke­désefc és vasutak. 16. A légi közlekedes. 16. A munkáskérdes. 17. Biztosítékok és terület megszállások. 18. Záróbatározatok: a fegyver­szünet befejezése, a háború vége, a békeaiiapot beállta. A megadott határidőn belül a német de­legátusoknak módjuk van írásbeli megjegyzé zeiket megtenni és ezen anyagból a kilogásolt pontokra rámutatni. A legfelsőbb tanács ezen megjegyzések tanulmányozása után — feltéve, hogy ezek a meghatározott időn belül terjesz­tetnek elő — írásban felel a német delegáció­Wl^mtüMMMM I Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÖT 9. SZAM. TEterON SZÁM 139, POSTAWÜ^XíC aKB Kéziratokat nem adunk VÍSBM. nak és meghatározza egyben azt a terminust, amelyen belül a német megbízottaknak végleges válaszukat is meg kell adni. Megjegyzem, hogy amennyiben a német delegátusok válaszukat hamarább nyújtanák be — tehát esetleg négy­öt-hat nap múlva — ebben az esetben nem várunk a kitűzött időpontig és válaszunkat ha­marább is megismertetjük a német delegátu­sokkal. Hogy id£t nyerjünk, a megállapodásnál, ezen kereteket be kell tartani. Ha mindezekre valakinek megjegyzése van, miután megjegyzé­sét lefordíttatta, készséggel szolgálunk felvilá­gosítással. Brockdorff-Rantzau válasza Uraim! Mélyen meg vagyunk hatva azon ünnepélyes kötelességtől, mely bennünket ide­vezetett, hogy a világnak minél hamarabb meg­adjuk az áliandó békét. Katasztrófánk nagyságát és tehetetlensé­günk fokát ismerjük, nem áltatjuk magunkat hamis üiuziőkakkal. Tudjuk, hogy a német had­sereg ereje meg van törve. Ismerjük a gyűlölet intenzivitását is, amellyel itt szembe találjuk magunkat és meghallgattuk a győzőnek formu­lázott követelését, amelyben egyidőben követe­lik tőlünk, hogy mint legyőzöttek fizessünk és mint bűnösök bünhődjünk. Azt követelik tőlünk : ismerjük el magunk, hogy a háborúért mi vügyunk felelősek. Egy ilyen beismerés — hazugság lenne az én számból... Távol áll tő­lem az az intenció, hogy Németországot min­dennemű felelősség alól mentesnek tekintsem, különösen a háború keletkezését illetőleg. Lehet, hogy a katasztrófához az előbbi német uraiom magatartása is hozzájárult azokon a tragikus julius végi napokon, de tiltakozunk az ellen, hogy Németország, amelynek népe meg volt győződve, hogy védelmi háborút visel — egye­dül legyen felelős a történtekért. Senkise állit­hatja közülünk, hogy a lezajlott nagy katasz­trófa okozója egyedül az volt, hogy egy merénylő az osztrák-magyar trón örökösét megölte. A múlt szászad második felében túlságo­san megerősödött imperializmus krónikusan mérgező hatással volt a nemzetközi helyzetre. A revanche politika, a terjeszkedési po litika, a népek Önrendelkezési jogának leki­csinylése egyaránt hozzájárultak Európa ama betegségéhez, amely kríziséhez ezzel a háború­val jutott el. Miután a mozgósítás elrendelte­tett, az államférfiak kezéből kiesett a gyógyi tást eszközlés lehetősége és a katonai hatal­mat valamint a döntés kierőszakolását.- Az összes ellenséges áilamokban alármirozva volt a közvélemény a Németország által állítólag elkövetett bűncselekmények miatt. Itt sietek mindjárt megjegyezni, hogy e tekintetben is hajlandók vagyunk a tényleg elkövetett igaz­ságtalanságokat beismerni, mert mi nem azért jöttünk ide, hogy megkönnyítsük azoknak fele­lősségét, akik politikai é3 gazdasági okokból a háborút előidézték, de viszont nem akarjuk tagadni a nemzetközi jegon esett sérelmeket. Ismételjük azt a nyilatkozatot, ami a háború elején hangzott el a Reichsrathb&n : Belgiummal szemben igaztalanok voltunk ós ezért készek vagyunk elégtételt adni. Ami a háború vezetését illeti — nem egyedül áll Németország a tévedések elkövetésében. Minden egyes európai nép előtt közismertek személyek és tények, akikről és amelyekről a legjobb hazafi is szomorúsággal szól. Gyanúsításokra nem akarok gyanúsítással felelni, de ha éppen tőlünk követelnek bűnhődést — ne feledjük el a fegyverszünetet sem. Hat hétnek bellett betelni, mig megkaptuk. Hat hónap telt el, mig megismertük a béka­feltóteleket, Igaz, hogy a háború folyamán el­követett bűncselekményeket menteni nem lehet, de azok a győzelem érdekében folytatott mér­kőzésben kővettettek el a nemzeti fennmara­dásért, abban a mámoros állapotban, amely a népek lelkiismeretében is változásokat idéz élő. Uraim — gondoljanak ezekre is akkor, mikor felelősségről és bünhődésről beszélnek. Csak egy pártatlan zsűri, amely előtt beszélni tud­nának a dráma összes szereplői és amely előtt nyitva állanának az összes irattárak — esak egy ilyen zsűri állapithatná meg a háborúk an résztvettek felelősségének fokát. — Mi kértünk egy ilyen zsűrit és ezt a kérelmünket itt a ké­kekonferencián íme megismételjük. Itt ismétel­jük ezt meg, ahol egyedül állunk — szövetsé­geseink nélkül, akkor — mikor ellenségeink ilyen impozáns számmal vannak jelen. A szövetségesek és a hozzájuk csatlako­zott államok 1918 október 5 és november S között lemondtak a hatalmi békéről és zászla­jukra az Igazságosság békéjét irták. 1918 n»­vember 5 én a német kormány tárgyalási ala­pul ajánlotta Wilson elveit és ugyanakkor Lan­sing, az Egyesült Államok államtitkára kijelen­tette, hogy a szövetségesek és a hozzájuk csat­lakozott államok hajlandók ezen elveket tárgya­lási alapul elfogadni, két kivésel fenntartásával. Wilson elvei e szerint kötelezik az ellenséges teleket, éppen ugy Önöket, mint bennünket és a velüak szövetségben volt államokat. Ezektől az elvektől való eltérések tőlünk nehéz áldoza­tokat követelnének. Mi készek vagyunk a wíl­soni alapon az előzetes békefeltételeket meg* vizsgálni, azzal a határozott intencióval, hegy Önökkel együtt visszaállítsuk azt, ami meg lett semmisítve, készen arra, hogy jóvá tegyük az elkövetett igazságtalanságokat és pedig elsősor­ban a Belgiummal szemben elkövetett bűnt, hogy megmutassuk az emberiségnek azt a po­litikai és szociális utat, amelyet célul kell ki­tűznünk. Szükségesnek tartjuk megvitatni az egyes speciálisan fonios kérdéseket szakbizott­ságokbnn az Önök által előterjesztett tervezet alapján, ezenkívül fontos kötelességünknek tart­juk visszaállítani a háborúban résztvett álla* mokban megsemmisített életerőt egy nemzet* közi szerv létesítése által, amely védelmébe venné a munkások életkörülményeit, egészségét és szabadságjogait is. Legközelebbi feladatnak látom Belgitgn és Észak-Franciaország felépítését. Erre különösen köteleztük magunkat és újra jelentjük készségűnket mindeaek keresz­tülvitelére. Hogy azonban ezt megtehesstfc, szükségünk van azoknak együttműködésére is. akik eddig ellenségeink voltak, mert ezt a győzők pénzügyi és technikai segítsége nélkül keresztülvinni nem tudnók . . . De nem tudnák ezt megcsinálni nélkülünk Önök sem. tjgy ki­szem, hogy az elszegényedett Európa — ezeé újraépítést a lehető legkevesebb költséggel, de másrészt a legmagasabb fokú eredményekkel kívánja keresztülvinni. Vitatható, hogy milye* legyen majd az erre irányuló munka ? A leg­rosszabb metódus az volna, ha német hadi­foglyokkal akarnák ezt elintézni. Magától érte­tődik, ez lenne a legolcsóbb elintézés. És borzasztó lenne, az a látvány, hegy apák, fiuk és testvérek a békeszerződés után is kínszenvedéseknek lennének kitéve. Ha ez tőlünk igy követeltetnék — lehetetlenség lenn* részünkről a világbékéhez való hozzájárulás. Ennyit erről a kérdésről . . ' Mindkét részről kiküldendő szakértők kell bogy megállapítsák k* 88 (iH|r,

Next

/
Oldalképek
Tartalom