Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 73-121. szám)
1919-05-08 / 102. szám
Nyíregyháza, 1919. május 15. * Csütörtök XL. évfolyam • 106 SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Szerkesztik: Dr. VIETÓRISZ JÓZSEF GERGELY ANDOR Dr. BORBÉLY SÁNDOR felelős szerkesztő Előfizetés: Egi év^ ^ ~ ' ALAPÍTOTTA: " I ^SlS&ST' negyedévre 12 K, egy hónapra 4 K. I jÓBA ELEK $ TELEFON SZAAÍ 199. " ' POSTACHEQUB «M -t—. . Tanítóknak félévre 16 korona. • * J I Kéziratokat nem adunk vissza. mM&*tm3tmmmmmmtn wiKCM^Mitim) ^awwwa^ 1 ji ^Tju ii uwjinmw Vörös Budapest Budapestről érkezett szemtanú elbeszé lése szerint a végét járó, tobzódó terror május elsejére a fővárost vörösbe öltöztette. Vörös papirosssl és vörösre festett papir szövettel vonták be a főbb középületeket, hidakat és a bedeszkázott szobrokat, sőt az ünnepi felvonulás utvonalán lévő magán házakat is. A csődbe jutásig eladósodott főváros pénztárát sok-sok millióval tette szegényebbé a vörös május. Itt álljunk meg egy szóra! Ha a közönség köréből senki sem, de a vöiös terror vezérkara, bizonyára pontosan volt tájékozódva az előre nyomuló entoate csapatok erejéről, közelségéről, támadó készségéről, igen jól tudta milyen szilárd vasgyürft veszi körül ó; roppantja össze a napról napra csökkenő hatalmat. A haldokló kormányzó tanácsnak az iránt sem lehetett kétsége, hogy állam kasszánk éppen ugy, mint a főváros pénztára végelgyengülés betege. Ar.t is tudnia kellett, hogy a fenyegető megszállás idejére csillapító szer szükséges a felzaklatott lelkeknek„balzsam az oktalanul ejtett sebekre, mert külömben a diadalmasan bevonuló seregek ellenszenves fo gadtatása, a vörös provokációnak egy későn támadt visszhangja a főváros védtelen népenek veszedelmét jelen'i. Igen ! Mindezzel számolnia kellett volna ama bűnös reudszernek és legalább annyi betyár becsületet joggal várhattunk volna tőlük, hogy ha előbb nem is, a siralomházban szánjákbánják bűnöket és mentsék azon szerencsetleneket, kiket hatalmi őrjöngésükkel, corrupt ragyravágyásukkal derunciáituk, discreditáltak. És mit tettek ? A veszedelem tizenkettedik órájában diadal finnepet ültek, vörös orgiát rendeztek, a termelő munkás kezeket improduktív decoratióra kényszeritették. A hadiárvák, rokkantak elvont pénzét vöiös cafrangokra költötték. Ahelyett, hogy az elrongált vasúti mozdonyokat kijavíttatnák, — a jót mázoltatják vörösre és karnevált rendeznek véle. Az ország népe rongyokban dideregte át a telet, a papir ruha is ünnepi öltözet már néki, a becsületes gondolatot papir hiján ma holnap nem lehet közkinccsé tenni, a főváros népének még deszka barak sem jut és ugyanekkor idegen pénzzel reánk erőszakolt, tisztességes meggyőződésűteket leordító, vörösre festett ábrázatú örömiegénjek saját halotti toruk bachanaliájára nehéz milliókat érő anyagokat pocsékolnak el. Da vigyázzanak I Dekadens íörmedvényeiknek és prostituált testüknek máglyája lesz az az ingó deszka trónus, amit emeltettek ! Az ártatlanok gazul kiontott vére lelkükön szá rad 1 Félünk, nem lesz erőnk visszatartani a bosszúnak reájuk emelt öklét! Térjenek meg és tartsanak bűnbánatot. Ne vigyék a becsületes munkásokat ujabb veszedelmekbe, mert, ha ezek kijózanodnak és átlátják az ő nagy megcsalatáiukat, Isten legyen irgalmas annak, akire a vas pöröly lecsap Ped g félő, hogy lecsap, mert már kézben van. Szünetel a villanyvilágítás' Nyíreyyházan Az utóbbi idők zavaros eseményei és az egy idő óta szünetelő vasutforgalom miatt Nyíregyháza nem kapott szenet, a kevés készlet pedig teljesen felhasználódott, ugy hogy mától kezdve szünetel a vilagitás Nyíregyházán. Az alispán helyettes közbenjárására az itteni megszálló csapatok tábornoka fellettes parancsnokságától Nyíregyháza részére nagyobb meny*nyiségü patrozsényi szén azonnali kiutalását kérte. Igy remény van arra, hogy ha a közeli napokban nem is, do a közel jövőbea Nyíregyháza szénhez fog jutni. Constantinidi Sándor hadosztályparancsnok rendeletei Constantinidi tábornok ujabban az alábbi rendeleteket bocsátotta ki. Tekintve, hogy a vasú iforgalom még igen kis ternletra szorítkozik, egyelőre leveleket a rendelet értelmében is csak a Tiszán Innen eső helyekre ajanlatos küldeni, mert máshová postafeözlekedés még nincsen mm 1 .1 Tudomásul hozaiik, hogy jelen értesítés közzétételétől minden levelezés, ugy a magánszemélyek, valamint a polgári hatóságok részéről, — a Kormányzó Tatác3 ügyosztályainak és a Prelecturáknak levelezését kivéve (mely utóbbi a Cenzúra hivatalnak 3755 sz utasítása szerint lesz bemutatva), — nyitva, olvashatóan s legfeljebb két oldalra kiterjed ?a, a postahivatalnál adandó le. A borítékok csak a cenzúra hivatal személyzete által, eenzurálás után lesznek lezárva. Azon levelek, a fentemiitettek kivételével, melyek eenzurálás előtt lezártan, avagy olvashatlanul és két oldalnál nsgyobb terjedelemben lesznek a postahivatalnál leadva, hivatalból semmisittotnek meg. A közönségnek érdekébon áll tehát ezen értesítéshez alkalmazkodni. A második lovessági Hadosztály Parancsnoka: Alexandru Constantinidi tábornok. ÍA parancsnokságnak tudomása van, hogy a Kratochwil ezredes Hadosztályához tartozó székely tisztek ós katonák egy része, — mely Hadosztály magát a Román Hadseregnek megadta, — a bennük helyezett bizalommal visszaélve, megszöktek s a városban és falvakban maradtak. Ezekre való tekintettel a kővetkezőket rendelem cl: 1. A 38 ik szék ly Hadosztályhoz (Kra tochwil ezredes Hadosztálya) tartozó székely tisztek és katonák a második lovassági H&d fa 20 fillér, osztály Hadbírósági osztályánál kötelesek jelentkezni ; a város területén tartózkodók legkésőbb ezen rendelet kifüggesztésétől számitott harmadik napon, a falvakban tartózkodók pedig ötödik napon. 2 Azon személyek, akik ilyen katonáknak szállást adnak, kötelesek ezt a Hadosztály tudo mására hozni, az 1. pontban határozott helyen és idő alatt. 3 Ezen rendelet fent határozott idő alatti be nem tartása a haditörvények szabta büntetés maximumával latz megtorolva. A második lovassági Hadosztály Parancsnoka: Alexandru Constantinidi tábornok. S.upsztiv hazugságok A nekünk és az általunk jóhiszemüíeg szuggerált hazugságokat — megkülönböztetésül a képzeleti éu a pozitív hazugságoktól — szuggesztív hezágságoknak nevezem. Amilyen jótékony hatása van az egyén, társadalom, nemzet, emberiség anyagi, szellemi, erkölcsi jólétének előmozdításában a cél- es okszerű szuggesztiónak, ép oly káros és sokszor végzetesen veszedelmes az emberi túlzó hiszékenységre számitóknak a hazugságok szug» gerálása. Mert a gondolkodásuknál fogva többé kevésbbé kiskorúak a szuggesztiő hatása alatt állva nemcsak, hegy túladják a hazugságokat, de ezeknek megfelelőleg cselekszenek a család és társadalomban. A nagy hibákért, botlásokért melyek a büntetés terhe alatt megtiltott rémhírek terjesztéséből fakadtak, ritkán lehet va lakit is felelősségre vonni, mert hiszen a baj kútforrása közös, általános, korunk nagytokú hiszékenységéből ered. Tehát a hiszékenység a bűnös, elsősorban ez üldözendő és lenne megfelelő irányba terelendő az okszarü nevelés által. Szuggesztív hazugságokkal terhelt gyermekeket találunk a esaladban, a szavak iskolájában, ezekkel terhelt embereket találunk a társadalomban, az élet nagy iskolájában. K»> ruuk családi, iskolai és társadalmi elete tutajdonképen nem egyéb, mint a szuggesztív hatások szakadatlan láncolata, melyet, ha tervszerűnek is mondatik, a valóság gyakran tervszerűtlennek minősíti. Nem az a b aj, hogy a környezet direkt vagy indirekt szuggesztív hatással van s a tudatot nem igaz tartalommal tölti meg, az akaratot nem helyes tettekre serkenti, hanem as, hogy nincs meg a kellő ellenállás, a megrostáló ítélőképesség, mely megkülönböztetné & helyest a helytelentől s emezt visszalökné. Ha az ember ösztöneinek folytonos vesz* tóse közben megkövetelte szellemi haladásában a szuggesztiót s a népek magas kulturáját épugy, miat az egyén intelligeneiáját a szuggerálhatóságnak tekintjük, ugy kell, hogy ar. erkölcsi eletbe nyúló hajtásokat megvizsgáljuk. Ha az erkölcsi életet nom irányíthatnak hazug szug<
