Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 73-121. szám)

1919-04-23 / 91. szám

JSffiroiDÉTt & kommunizmus és a klsblríok A burzsoázia lakájai, akik a fehér ellen­forradalommal megszeretnék dönteni a vörös forradalmat, nem jelentkeznek most már igazi mivoltukban A nagytök®, a feudális nagybir­tok, a kapitalizmus ügynökei most olyan harci módszerekkel is dolgoznak, hogy pápábbak akarnak lenni a pipánál, kommunistábbik Le­ninnél és leakarjak főzni radikalizmusban Kun Bélát. Egy eszmét ugy is lehet szabotálni, kompromittálni, ha tulzazokba viszik és a bur­zsoázia bérencei most ezt a taktikát választot­ták, hogy a kommunizmus álarcában a legna­gyobb zöldségeket, a lfgképtelenebb szamár­ságokat adjak elő és. ezzel akarnak hangalatot kelteni vidéken a felvilágositatlan tömeg6k kö­zött a tanácsköztársaság ellen. A legkedvesebb jelszavuk a?, hogy a kom­munisták el akarják venai a kisbirtokot, hogy a kis vagyonokat is lefoglalja az állam, hogy a kisiparost, k>s polgárt tökre akarja tenni a proletár diktatúra. Mindez szemenszedett ha­zugság, amelyet a kapitalizmus ügynökei ta­láltak ki. A kis birtokot nem akarja és nem fogja köz'ulajdonba venni a tanács állam. Mi szoci­alisták azon a nézeten vagyunk, hogy a mező­gazdasági termeiéi sokkal eredményesebb szö­vetkezeti alapon, mint kis parcellakon. Ezért elleneztük a r-agybirtokok felosztását. Ezért vettük el a latifundiumokat, holtkézi birtoko­kat — a grófok, bankárok, püspökök tízezer holdjait — és alakítottuk át Őket termelő szö­vetkezeteiké A nagybirtok, mint termelő szö­vetkezet, mezőgazdasági gépeire!, felszerelésé­vel sokkal okszerűbb n gazdálkodhat szakkép­zett gazdatisztek vezetése alatt, mintha kis parcellákra tagolják. A kis parcellákon nemtu­dunk házat építeni, nem tudunk utakat építeni, a kis parcellaknak nem tudnánk igás állatokat adni, megfelelő felszerelést juttatni. Ezért csi­nálhatunk a nagybirtokból szocialista termelő szövetkezetet. Nem titkoljuk azt a vélemenyüa ket 33 n, hogy helyesnek, kívánatosnak tarta­nék, ha a kisgazkák szövetkezeti alapon ter­melnének. A szövetkezeti eszmét minden erő­vel hirdetni fogjuk és megvagyunk győződbe arról, hogy a szociálista termelő szövetkezetek példája felvilágosítás, a szövetkezeti termelés jobb eredményei rávezetik a kis gazdákat is arra. hogy ez az ut a helyes De az ugyan senkinek eszébe nem jutott, hogy a kisgazdák földjét köztulajdonba vegye A forradalmi Kor­mányzótanács rendeletet is adott ki arról, hogy a kisbirtokok, a kisbirtokon levő felszerelést, bázat. melléképületet meg kell hagyni magán tulajdonban. Ez a proletár állam hivatalos álláspontja és aki mást mond, az vagy kötözni való futóbolond, vagy ellenforradalmi bérenc, aki csak azért tépi a száját, hogy a falu dol­gozó népét a Tanácsköztársaság ellen izgassa. Az ilyen gazembert forradalmi törvényszék elé kell állítani A kis és törpebirtokosok pedig terme'jenek nyugodtan, végezzék végezzék munkájukat, mert nincs már messze az az idő, amikor belátják majd, hogy a proletár állam ban jobb dolguk lesz, mint a grófok, püspökök, bankárok kiuzsorázó államában. A proletárdiktatúra természetesen lesújtott a kizsál mányolás, spekuláció, árdrágítás, uzsora folytán keletkezelt nagy vagyonokra. Ezekkel szemben kíméletlen is lesz De a városi kis­polgár, kis iparos, a dolgozó ember összekupor­gátolt garasait nem akarja és nem fogja bán­tani. Ez volt a III kommunista Internacionale álláspontja is és ezen az alapon áll a magyar tanácsköztársaság is. Természetes dolog, hogy sok százezres milliós vagyonok nem lesznek, nem lehetnek a proletár államban. Da orosz elvtársaink is megállapítottak egy vagyon maximumot, emit nem bántották és igy lesz ez nálunk is. A munkával szerzett vagyonnak — ez csak kis vagyon Je'net — ami nem uzsora, kizsákmányolás, spekuláció eredménye, nem ellensége a taaácsállam. A III. kom ' unista Internacionálé megüzente, hogy a kisvagyont nem bántji, hogy a kis polgárt, kisiparost, kis S§19, április 23. birtokost felakarja szabadítani a junker grófok, bankárok njomása alól és mi sem fogunk más politikát követni. Ezek az osztályok ne féljenek tehát a proletáruralomtól. A diktatúra csak a herék, kizsákmányolók ellen irányult. A dolgozók szá­mára jobb, becsületesebb rendet hoz. Magyar Lajos í Paiaasi Fölhivatnak mindazok a köz- és magán­hivatalok, valamint magánvállalatok és minden­féle üzemek, amelyek alkalmazottaiknak három hivi fizetést előlegeztek, illetve kifizettek, hogy ezen öiszegeket alkalmazottaiktól 24 óra lefor­gása alaft felelősség terhe mellett vonják vissza illatve alkalmazottaik által fizettessék vissza. Mindazok, akik ezen parancsnak eleget nem tesznek, a forradalmi törvényszék elé ál­líttatnak. Nyíregyháza, 1919 április hó 22-én. Szabolcsvárm?gye direktóriuma Bökönyi Imre, Lyachovits Sándor, Margiítsy János, Kovács Ferenc, Nyeste János. Pogány népbiztos beszéde Kisvárdán a frontra induló katonasághaz ayiregfk&ca, áprilii 23. (A foirvMk ?*M9Mtfm Pogány József népbiztos szemlét tartóit a 65-ös munkácsi vörös ezred Kisvárdán ál­lomásozó négy zászlóalja fölött, mely a leg­közelebbi napokban a román frontra indul. A parancsnokok jelentései után Pogány nép­biztos beszédei intézett a zászlóaljhoz: — Súlyos és komoly órák következnek — mondotta Pogány — a rabló román im­periálisták hordái megtámadták a magyar Tanácsköztársaságot. Ezt a válságos hely­zetet akarja kihasználni a burzsoázia fehér ellenforradalma arra, hogy visszaállítsa a régi rendet, hogy visszaültesse a reakció levitézlett politikusait a különböző hivata­lokba. A katonaság és munkásság válasza erre cs3k az lehet, hogy követve Budapest munkásainak és katonáinak példáját, fegy­vert fog és megvédelmezi a proletárhazát ugy a külső, mint a belső ellenségtől. Min­den munkásnak katonává kell lennie és min­den katonának hőssé. Viharos lelkesedéssel fogadták a hős vörös katonák Pogány beszédét. Hosszan éltették a Tanácsköztársaságot és megfogad­ták, hogy azt minden ellenséggel szemben megvédelmezik. UJ á S S U k 3 ki akar dolgoztatni ! Ili 1,1 III IIIMBta—M— 3^'ilSPiSS B jsj Mü asztal-sparhetek téglából, vakolat men­tesen, vízmelegítővel beépítve. Egyes és kettes sütőrendszerü sparhetek platt alá­épitéssel. Cserépkályha átrakások, javítások, tisztitások. Minden munka teljes felelősség mellett, becsületes, rendes árakon. Megke­resésekre házhoz megy BELICA ANDOR kőműves, kályhás és mütüzhelykészitő, | Nyíregyháza, Szarvas-utca 39. szám alatt. XJ ássuk, kik adnak a munkásnak munkát ! ima A munkásság átszervezte a szabolcsi Közigazgatást '-?írtgyfe6»Rj ápnlü <3 IA tlyirwW UddxWiától,) Az újonnan megalakult direktórium át­szervezi a közigazgatás hivatalait a Tanács­köztársaság rendjének megfelelően és a ré^i cimek és rangok eltörlésével a vármegyei ós városi munkaköröket ügyágak szerint csopor­tosítja. Ez a csoportosítás a következő : Megyei direktórium : B ikönyi Imre, Ko­vács Fereccz, Lyaccovits Sándor, Margitai János. Nyeste János. Megyei ügyvezető: dr. Tompos Endre. Megyei ügyosztályok: I. Elnöki és sajtóosztály : osztályvezető: Pivnyik Gyula Előadók: Kiri­nyi István, direktóriucni tikár Szamuelli M.felós, Kertész. László, Batta Sándor. Trendi Károly. II. Népjóléti, munka és munkásüjyi osz­tály: osztályvezető : Palaticz Öiön, hoiyettese: Veber István Előadok: dr. Tóth László, dr. Erdőhegyi Lajos. III. Propaganda osztá'y: osztályvezető: Hasulv Andr.ts, helyettesei: Pál Dazső és Ba­logh Béla. Előadó : dr. Borbély Sándor. IV- Közellátási osztály: Osztályvezető: Fábián GyuU, hslyettese : Berecz Antal E ő­sdók: dr. Gergelyffy Endre, de. Garay Gyula, Gergely Anior, Harsácyi László. V. Mezőgazdasági termelési osztály: Bir­tokrendező és termelést biztosító bizottság, íőmfgbizott Beck Imre. Osztályvezető: Hasuiy János, helyettese: Ladányi József. Előadó: Mezei Béla állatorvos főnök, Kausíay Tibor gazdasági felügyelő, Gaal Jenő. VI. Ipari termelési osz ály : osztályvezető : Raffay András. Előadó : dr. Mikecz László. VII. Katonatigyi osztály: osztályvezető: Körtvélyeay József. Előadó: Mikecz László. VIII. Közegészségügyi, anya és csecsemő­védelmi osztály. Osztályvezető: Kopácsi Kál­mán, helyettese: Httrtl Ignác. Előadók: dr. Székely Béila és a rnegyai egészségügyi biztos. IX. Socializálási osztá'y: osztályvezető: Korbely János. Előadók: Stricker Jenő, Nagy Kálmán. X. Pénzügyi osztály: osztályvezőtő: Grósz Jenő. Előadó: dr. Fekete Sándor, Lukács An­dor pénzügyi biztosok XI. Közoktatásügyi és művészeti osztály: osztályvezető; Schmidc András. Eőadók: Bankő Albert Szoboszlai Sándor és Sares József. XII. Közigazgatási és rendészeti osztály. Anyakönyvi és árvaügyek is. Osztályvezető: Szász József. Alosztályvezetők : a) rendészeti alosztály: Szász József Osztályvezető, b) köz­igazgatási alosztály, Popcsa Láezló, c) árva­ütfyi alosztály: Szedlák István Eőadók: dr. Vadisz Sácdír, Mikó Bertalan, Nagy Lajos, dr. Szesztay Zoltán és dr. Sarvay Elek, Koczogh József, Kallay Elak, dr. CUinder Janő, Sarvay Viktor. Városi ügyvezető: dr. Garay Kálmán. Városi biztosok: Kampf Menyhért és Si­monits József. Rendőrség: Rendőrségi ü?yvazető dr. Lakatos Ernő, rendőrségi tiztosok: az ügyve­zetőségnél Popcsa Miklós a rendőri szolgálatot teljesítő vörös őrségmél: Tivadtr György. Járási ügyvezetők: Tiszilökön Csépes Imre, Nagjkállóban Bermann Jenő, G*ván Simon Elek, Kisvárdán Fiamra Jenő, Nyírbátorban Basák Sándor, Nyiracsádon Eisler Jenő, Keme­csén Haicku András, Nyirbaktán Asztalos Sán­dor, Míndokon Kogulpauer Ferenc. A direktórium és az osztályvezetők msgán­feJeket csak déle őtt 11 órától délután egy óráig fogadnak. Figyelmeztet mindaakit a direk­tórium, hog? jelentéktelen ügyekkel ne zavarja, hanem egyszerűen az illetekes ügyosztályhoz forduljon. Elvárja és mezkövsteli a direktórium Szabó csvármegye munkásnépétől, ho^y az ellen­forradalom és a külső ellenséggel szemben tel­jes eiővel forradalmi elszántsággal és akarattal áll mellette és a proietáriátus érdekében támo­gatja munkájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom