Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 73-121. szám)
1919-04-23 / 91. szám
JSffiroiDÉTt & kommunizmus és a klsblríok A burzsoázia lakájai, akik a fehér ellenforradalommal megszeretnék dönteni a vörös forradalmat, nem jelentkeznek most már igazi mivoltukban A nagytök®, a feudális nagybirtok, a kapitalizmus ügynökei most olyan harci módszerekkel is dolgoznak, hogy pápábbak akarnak lenni a pipánál, kommunistábbik Leninnél és leakarjak főzni radikalizmusban Kun Bélát. Egy eszmét ugy is lehet szabotálni, kompromittálni, ha tulzazokba viszik és a burzsoázia bérencei most ezt a taktikát választották, hogy a kommunizmus álarcában a legnagyobb zöldségeket, a lfgképtelenebb szamárságokat adjak elő és. ezzel akarnak hangalatot kelteni vidéken a felvilágositatlan tömeg6k között a tanácsköztársaság ellen. A legkedvesebb jelszavuk a?, hogy a kommunisták el akarják venai a kisbirtokot, hogy a kis vagyonokat is lefoglalja az állam, hogy a kisiparost, k>s polgárt tökre akarja tenni a proletár diktatúra. Mindez szemenszedett hazugság, amelyet a kapitalizmus ügynökei találtak ki. A kis birtokot nem akarja és nem fogja köz'ulajdonba venni a tanács állam. Mi szocialisták azon a nézeten vagyunk, hogy a mezőgazdasági termeiéi sokkal eredményesebb szövetkezeti alapon, mint kis parcellakon. Ezért elleneztük a r-agybirtokok felosztását. Ezért vettük el a latifundiumokat, holtkézi birtokokat — a grófok, bankárok, püspökök tízezer holdjait — és alakítottuk át Őket termelő szövetkezeteiké A nagybirtok, mint termelő szövetkezet, mezőgazdasági gépeire!, felszerelésével sokkal okszerűbb n gazdálkodhat szakképzett gazdatisztek vezetése alatt, mintha kis parcellákra tagolják. A kis parcellákon nemtudunk házat építeni, nem tudunk utakat építeni, a kis parcellaknak nem tudnánk igás állatokat adni, megfelelő felszerelést juttatni. Ezért csinálhatunk a nagybirtokból szocialista termelő szövetkezetet. Nem titkoljuk azt a vélemenyüa ket 33 n, hogy helyesnek, kívánatosnak tartanék, ha a kisgazkák szövetkezeti alapon termelnének. A szövetkezeti eszmét minden erővel hirdetni fogjuk és megvagyunk győződbe arról, hogy a szociálista termelő szövetkezetek példája felvilágosítás, a szövetkezeti termelés jobb eredményei rávezetik a kis gazdákat is arra. hogy ez az ut a helyes De az ugyan senkinek eszébe nem jutott, hogy a kisgazdák földjét köztulajdonba vegye A forradalmi Kormányzótanács rendeletet is adott ki arról, hogy a kisbirtokok, a kisbirtokon levő felszerelést, bázat. melléképületet meg kell hagyni magán tulajdonban. Ez a proletár állam hivatalos álláspontja és aki mást mond, az vagy kötözni való futóbolond, vagy ellenforradalmi bérenc, aki csak azért tépi a száját, hogy a falu dolgozó népét a Tanácsköztársaság ellen izgassa. Az ilyen gazembert forradalmi törvényszék elé kell állítani A kis és törpebirtokosok pedig terme'jenek nyugodtan, végezzék végezzék munkájukat, mert nincs már messze az az idő, amikor belátják majd, hogy a proletár állam ban jobb dolguk lesz, mint a grófok, püspökök, bankárok kiuzsorázó államában. A proletárdiktatúra természetesen lesújtott a kizsál mányolás, spekuláció, árdrágítás, uzsora folytán keletkezelt nagy vagyonokra. Ezekkel szemben kíméletlen is lesz De a városi kispolgár, kis iparos, a dolgozó ember összekuporgátolt garasait nem akarja és nem fogja bántani. Ez volt a III kommunista Internacionale álláspontja is és ezen az alapon áll a magyar tanácsköztársaság is. Természetes dolog, hogy sok százezres milliós vagyonok nem lesznek, nem lehetnek a proletár államban. Da orosz elvtársaink is megállapítottak egy vagyon maximumot, emit nem bántották és igy lesz ez nálunk is. A munkával szerzett vagyonnak — ez csak kis vagyon Je'net — ami nem uzsora, kizsákmányolás, spekuláció eredménye, nem ellensége a taaácsállam. A III. kom ' unista Internacionálé megüzente, hogy a kisvagyont nem bántji, hogy a kis polgárt, kisiparost, kis S§19, április 23. birtokost felakarja szabadítani a junker grófok, bankárok njomása alól és mi sem fogunk más politikát követni. Ezek az osztályok ne féljenek tehát a proletáruralomtól. A diktatúra csak a herék, kizsákmányolók ellen irányult. A dolgozók számára jobb, becsületesebb rendet hoz. Magyar Lajos í Paiaasi Fölhivatnak mindazok a köz- és magánhivatalok, valamint magánvállalatok és mindenféle üzemek, amelyek alkalmazottaiknak három hivi fizetést előlegeztek, illetve kifizettek, hogy ezen öiszegeket alkalmazottaiktól 24 óra leforgása alaft felelősség terhe mellett vonják vissza illatve alkalmazottaik által fizettessék vissza. Mindazok, akik ezen parancsnak eleget nem tesznek, a forradalmi törvényszék elé állíttatnak. Nyíregyháza, 1919 április hó 22-én. Szabolcsvárm?gye direktóriuma Bökönyi Imre, Lyachovits Sándor, Margiítsy János, Kovács Ferenc, Nyeste János. Pogány népbiztos beszéde Kisvárdán a frontra induló katonasághaz ayiregfk&ca, áprilii 23. (A foirvMk ?*M9Mtfm Pogány József népbiztos szemlét tartóit a 65-ös munkácsi vörös ezred Kisvárdán állomásozó négy zászlóalja fölött, mely a legközelebbi napokban a román frontra indul. A parancsnokok jelentései után Pogány népbiztos beszédei intézett a zászlóaljhoz: — Súlyos és komoly órák következnek — mondotta Pogány — a rabló román imperiálisták hordái megtámadták a magyar Tanácsköztársaságot. Ezt a válságos helyzetet akarja kihasználni a burzsoázia fehér ellenforradalma arra, hogy visszaállítsa a régi rendet, hogy visszaültesse a reakció levitézlett politikusait a különböző hivatalokba. A katonaság és munkásság válasza erre cs3k az lehet, hogy követve Budapest munkásainak és katonáinak példáját, fegyvert fog és megvédelmezi a proletárhazát ugy a külső, mint a belső ellenségtől. Minden munkásnak katonává kell lennie és minden katonának hőssé. Viharos lelkesedéssel fogadták a hős vörös katonák Pogány beszédét. Hosszan éltették a Tanácsköztársaságot és megfogadták, hogy azt minden ellenséggel szemben megvédelmezik. UJ á S S U k 3 ki akar dolgoztatni ! Ili 1,1 III IIIMBta—M— 3^'ilSPiSS B jsj Mü asztal-sparhetek téglából, vakolat mentesen, vízmelegítővel beépítve. Egyes és kettes sütőrendszerü sparhetek platt aláépitéssel. Cserépkályha átrakások, javítások, tisztitások. Minden munka teljes felelősség mellett, becsületes, rendes árakon. Megkeresésekre házhoz megy BELICA ANDOR kőműves, kályhás és mütüzhelykészitő, | Nyíregyháza, Szarvas-utca 39. szám alatt. XJ ássuk, kik adnak a munkásnak munkát ! ima A munkásság átszervezte a szabolcsi Közigazgatást '-?írtgyfe6»Rj ápnlü <3 IA tlyirwW UddxWiától,) Az újonnan megalakult direktórium átszervezi a közigazgatás hivatalait a Tanácsköztársaság rendjének megfelelően és a ré^i cimek és rangok eltörlésével a vármegyei ós városi munkaköröket ügyágak szerint csoportosítja. Ez a csoportosítás a következő : Megyei direktórium : B ikönyi Imre, Kovács Fereccz, Lyaccovits Sándor, Margitai János. Nyeste János. Megyei ügyvezető: dr. Tompos Endre. Megyei ügyosztályok: I. Elnöki és sajtóosztály : osztályvezető: Pivnyik Gyula Előadók: Kirinyi István, direktóriucni tikár Szamuelli M.felós, Kertész. László, Batta Sándor. Trendi Károly. II. Népjóléti, munka és munkásüjyi osztály: osztályvezető : Palaticz Öiön, hoiyettese: Veber István Előadok: dr. Tóth László, dr. Erdőhegyi Lajos. III. Propaganda osztá'y: osztályvezető: Hasulv Andr.ts, helyettesei: Pál Dazső és Balogh Béla. Előadó : dr. Borbély Sándor. IV- Közellátási osztály: Osztályvezető: Fábián GyuU, hslyettese : Berecz Antal E ősdók: dr. Gergelyffy Endre, de. Garay Gyula, Gergely Anior, Harsácyi László. V. Mezőgazdasági termelési osztály: Birtokrendező és termelést biztosító bizottság, íőmfgbizott Beck Imre. Osztályvezető: Hasuiy János, helyettese: Ladányi József. Előadó: Mezei Béla állatorvos főnök, Kausíay Tibor gazdasági felügyelő, Gaal Jenő. VI. Ipari termelési osz ály : osztályvezető : Raffay András. Előadó : dr. Mikecz László. VII. Katonatigyi osztály: osztályvezető: Körtvélyeay József. Előadó: Mikecz László. VIII. Közegészségügyi, anya és csecsemővédelmi osztály. Osztályvezető: Kopácsi Kálmán, helyettese: Httrtl Ignác. Előadók: dr. Székely Béila és a rnegyai egészségügyi biztos. IX. Socializálási osztá'y: osztályvezető: Korbely János. Előadók: Stricker Jenő, Nagy Kálmán. X. Pénzügyi osztály: osztályvezőtő: Grósz Jenő. Előadó: dr. Fekete Sándor, Lukács Andor pénzügyi biztosok XI. Közoktatásügyi és művészeti osztály: osztályvezető; Schmidc András. Eőadók: Bankő Albert Szoboszlai Sándor és Sares József. XII. Közigazgatási és rendészeti osztály. Anyakönyvi és árvaügyek is. Osztályvezető: Szász József. Alosztályvezetők : a) rendészeti alosztály: Szász József Osztályvezető, b) közigazgatási alosztály, Popcsa Láezló, c) árvaütfyi alosztály: Szedlák István Eőadók: dr. Vadisz Sácdír, Mikó Bertalan, Nagy Lajos, dr. Szesztay Zoltán és dr. Sarvay Elek, Koczogh József, Kallay Elak, dr. CUinder Janő, Sarvay Viktor. Városi ügyvezető: dr. Garay Kálmán. Városi biztosok: Kampf Menyhért és Simonits József. Rendőrség: Rendőrségi ü?yvazető dr. Lakatos Ernő, rendőrségi tiztosok: az ügyvezetőségnél Popcsa Miklós a rendőri szolgálatot teljesítő vörös őrségmél: Tivadtr György. Járási ügyvezetők: Tiszilökön Csépes Imre, Nagjkállóban Bermann Jenő, G*ván Simon Elek, Kisvárdán Fiamra Jenő, Nyírbátorban Basák Sándor, Nyiracsádon Eisler Jenő, Kemecsén Haicku András, Nyirbaktán Asztalos Sándor, Míndokon Kogulpauer Ferenc. A direktórium és az osztályvezetők msgánfeJeket csak déle őtt 11 órától délután egy óráig fogadnak. Figyelmeztet mindaakit a direktórium, hog? jelentéktelen ügyekkel ne zavarja, hanem egyszerűen az illetekes ügyosztályhoz forduljon. Elvárja és mezkövsteli a direktórium Szabó csvármegye munkásnépétől, ho^y az ellenforradalom és a külső ellenséggel szemben teljes eiővel forradalmi elszántsággal és akarattal áll mellette és a proietáriátus érdekében támogatja munkájában.