Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 73-121. szám)

1919-04-03 / 75. szám

I. 1919. április 3. Hova lett a kórház cukra Uj vizsgálat indul meg Üy-r11- s rá. & úptHü ii. íj. Uyvmiáék imuétHájáiéi:, Még januárban igen nagy port vert föl Nyíregyházán és fölötte heves hírlapi vitákra adott alkalmat az a cukorkészlet, amelyet a nyíregyházi Erzsébet-körkórházban egy váratlan vizsgálat aJkalmával találtak. Ismeretes, hogy a Munkástanácsban szóba került egy ülésen az Erzsébet-közkórház fölös élelmiszerkészlete. Akkor igen heves hangok hallatszottak és éles kritika tárgyává tették a Munkástanácsban, hogy míg a város ban a legnagyobb hiány van az élelmiszerekben, addig- a közkórházban, amely pedig minden hónapban előáll a maga igényeivel, fölösleget találtak. A Munkástanács kiküldöttei, akiket a kórház vezetősége meglehe ós animozitással fogadott, többek között tizenkét métermázsa cukrot talált a közkórház raktárában. 'Erről jelentést is tettek, sőt eljárás is indult a kórház vezetősége ellen, de a vármegye közkórházi bizottsága — amint ez már szokásban volt az urak között — a k'hágási büntetés helyett dicséretre tartotta érdemesnek a kórház igazgatóságát. J<i is adtak egy szerecsenmosdató irást, de már azt nem me.ték megtenni, hogy több cukrot adjanak a kórháznak. Most aztán elfogyott a cukor, amellyel — ugy látszik — nem bántak szabályszerűen és ugy a kórház vezetősége, mint a vármegye azt kérték a város közélelmezési bizottsá gától, hogy április hónapra utaljon ki a város 300 betegnek megfelelő cukor kontingenst. A bizottság a kérelem elbírálásánál figyelembe vette, hogy a kórháznak januárban 12 métermázsa cukra volt és a napi 300 beteget véve is még mindig kell harmadfél métermázsa cukornak lenni a kórházban. Ha pedig nincs, akkor a kórház a megengedett mennyiségen felül fogyasztott cukrot. Ezért a bizottság nem utal ki cukrot a kórháznak, hanem ugy határozott, hogy forduljon a kórház kérelmével a vármegyéhez, ahol szintén van cukor, azonban minden esetre vizsgálat tárgyává teszik, hogy hová lett a kórház cukorteleslege. A proleMktatnra u. Igen fontos sarkalatos pontja az emberi társadalomnak a tényeivel messze kiható szocializálódás a mai értelemben. A jövő történet irói a je enle^ lezajlott világháborút fogják az ókor határkövének tekinteni, mikor még az energiát pénzalakban halmozták fel s a kizsákmányolt rabszolgák milliói tehetetlenek voltak a vagyon biztosította hatalommal szemben. Az alsó néposztályok a történelmi körök minden idejében szembe helyezkedtek a nagytőkével, azonban a harc mindezideig lesújtó volt a proletárságra nézve Igy az eszm.k terjesztésével, az elnyomottak öntudatra ébresztésével a harc nem haladt tovább. Az agitátorok a börtönbe, a vesztőhelyre kerültek, de az igazságos mérkőzésben bukott a nagytőke, a proletarság dik ál. Az bizonyos a letűnt korból markáns az átmenet, most már csak az elhelyezkedés s a jelenlegi állapotok okos rendezése a fontos A néptörvény kimondo ta a haszon, a tulajdonjog azt illeti, aki dolgozik közvetlenül valamilyen szakmában. Ezzel a munka igazi végzőire hárul a haszon vele együtt a felelősség a termelés fokozására. Nem szabad kihagyni azt a tényt, a szocializálódás alatt bármely termelő szövetkezet társaság számba megy s mint ilyennek szüksége van forgó s tartalék tőkére állandóan, mi az ipari, vagy a kereskedelmi vállalkozásoknak alapját képezi. Eszerint a termelők a gyár összes jövedelmét nem oszthatják fel maguk között, hanem a közös kassza jövedelméből a jövőre is kell gondolni, okulva az orosz forradalom tanulságaiból, hol ele nte az összjövedelmet teljesen felosztották a termelők maguk között, a meglevő anyagkészlet feldolgozásánál tovább nem jutottak, mit még a régi tulajdonos, halmozott fel. Ép ezért nekünk igen okosan, célarányosan kell munkánkat megkezdeni. Igen pontos számításokkal kell élni, minden eshetőségre elkészülve, mit a kezeinkre juttatott : üzem gazdasági vezetése megkíván, az üzem kibővítésével járó termelés fokozását főleg figyelembe venni, mi tulajdonkép a verseny képességét is biztosítja és nem csupán ai i átmeneti élet óriási iparcikk h ányát. A termelők agyagi részesedes kérdése is igen fontos, ennek is szociális arányban ke I, hogy megtörtén en. Más igényei vannak egy család fenntartónak rr.int egy magános emberrek. Tekintetbe k:ll venni a szakkép| zetséget és a munka kört. Tekintetbe kell venni a szezon munká| latokkal foglikozó termelőszövetkezeteket és • a további esh tőségeket, melyek felsorolása búony kötet Ket igényelne. Azonban minden esetben a jövővel kell számolni s az utolsó tized fillért is szem ; előtt tartani, mert iz állam csak most képes ! anyagilag támogatni a termelést. Előre láthatólag, egyelőn? az átmenetnél vármegyeileg kell rendezni a termelés kérdését, csak lassanként a helyzet konszolidálásával lehet országosan ös-ze foglalni az ipart. I Még u^y is biztosítva lesz a jövedelem, mert ! minden üzem a befektetett tőkének 10—15-ét kell, hogy jövedelmezze jó vezetésnél, sőt még ennél is többet a teljes béke állapotokat i az adott helyzetnek véve. Sohasem szabad semmífé'e ipari vagy kereskedelmi termelő szövetkezet számításából Kihagyni a sze emi munkások foglalkoztatását. Erre megint az orosz forradalom szolgáltatott példát a fői-kolákban szerzett tudás az ipar és a kereskedelem jelenlegi fe letségénél végzetszerűvé válhatna, ha nélkü öznék őket. Kulturánk menne ez által tönkre. Valamely gépgyár mérnöke ép olyan nélkülözhetetlen mint vasöntője. A szellemi munkát az uj társadalmi berendezésben ép azok a jogok illetik, mint a kézimunkásokat A szellemi munkásoknak ép ugy helyük van a szakszervezetekben, mint a kézimunkásoknak. Testi munkát végez mindkettő. Tehát láthatjuk, a szocializálás nem olyan egyszerű dolog, igen súlyos feladatokat ró az államra. Mindenkinek a legnagyobb fegyelmeze tséggel kell tűrni mig a sorsa eldől. Miután minden üzem tulajdonkép az állam tulajdonába ment át a szociálizálással, mert pl örökölni nem lehet, ezért ezt kihasználva igen könnyen meglehet szüntetni a munkanélküliséget a vármegyénkben. Egyszerűen valamely központi szerv, ha eg 'ébbel nem foglalkozna mint ilyen szocializált termelő szö/et ezetek kellő nyilvántartásival és szakszerű támogatásával, centrális felügyelet melletti létesítésével, már meglenne oldva a munka nélküliség. Csak a kellő energiával a munkához látífí. Ehrlieh Smdor \?árosi SEinház-Pfo&já. Kedden, szerdán és csütörtökön, ápr. 1, 2 és 3-án A fővárosi művészek közreműködésével f£E ÖDSSM CáBáEET I Sóstó fiirdü városi kezelésben Taíieníszetet, sertésSzaldát kon/haMszetet l6i8sit8íi3K a Sóstón Hfítag}&&i% ápnlit H (A tlnír-aidib UlUMi'Uál A Sós'ó gyógyfürdő bérbeadásával foglalkozott tegnap délután a városi biztosi tanács. A Sóstó fürdő bérbevételére három pályázat érkezett be, ds ezek közül csak egy jötnt számításba, amennyiben a másik két ajánlattevő részben nem s akembar, részben p

jdg személyük nem nyújt kellő garanc át a Sóstó fürdő megfelelő vezetésére. Ma az a helyzet, hogy az ország legtöbb fürdője idegen csapatok megszállása alatt áll, nagyon kevés az országban a gyógy ürdő, a Sóstó fürdőt pedig kellő vezetéssel egy szakember olyan nivóra tud iá hozni, hogy az idegenek is eljönnének a Sóstóra nyaralni. A Sóitó fürdő bérbeadásánál az az egyatlea szempont vezeti a városbiztosi tanácsot, hogy a fiirdó végra olyan keíekoa kerül)őa, mint amilyent az érdemsl. A Sóstó fürdő igen szép fek/ésü, vize elismert gyógyhatású és ho^y eddig nem a híres füfdők közzé tartozik a mindenkori oérlők hanyagságának köszönhető. A tegnapi értekezleten a pj'giri biztosok ugy határoztak, hogy az idén nem adják bérba a Sóstót, hanem városi kezelésbe veszik és a fürdő élére üzletvezetőt á htanak. A Sóstó fiirdő föivirágoztatására a városi biztosok határosták a fiirdő teiepen tehenészetet, sertéstiizaldat, konyhakertészetet és apró marhatenyésztést létesítenek E'.ekneS az üzamsknsk a felállítása a Sóstó fürdőre nézve óriási előnnyel birna, mert sokkal o'csóbban jutna a közönség a Sóstón étkezéshez, a városnak pedig a mainál sokkal több hasznot hozna a fürdő. Az üzletvezető személyében eddig mé^ nem történt végleges megállapodás, de minden valószínűség szerint Radó Gyula lesz a Sistó fürdő üzletvezetője, aki siaseoaber ós anyagi garanciát is nyu,t Az ellenőrzést a város ugy fogja gyakorolni hogy Radó mellé egy könyvelőnőt és bizalmi férfit állit, akik együttesen végzik majd az ellenőrzés munkáját A Sóstó fürdő ügyét a ma délután megíratott tanácsülésen fogják véglegesen elintézni. Á Janiiéi SzatoiíazaM ülése Nyíregyháza, ápnlit 2. (A Nyíreídék t*dőtüá>áM,) A Tanítók Szakszervezetének legutóbbi ülésén Szlabóczky Pal „A proletár diktatúra" címen nagy gonidal készült, a társadalom jelen állapotát átértően méltató előadást tartott. Az előadást vita követte. Miskolczy Miiiály a tanítóság feladatát, szarepét fejtegette, amaly az uj társada mi rendbea reá vár. A tanítóság ki akarja vannni a miga réssét a társadilmat átalakító munkibil ós igaz öröm nal ijd/özli az igazság és munka uralmát, amelj uj erkölcsi tartalmat ad működésének. Szükségesnek tartja a szakszervezet, hogy a társadalmi válaszfalak ledülése utin oszoljanak le azok a mesterkélt választalak is, amelyeket az egyes felekezetek a hittan órákon emeltek a tanítóirjuúg közé A felekezeti oktatás helyett általános erkölcstan tanítandó az iskolákban. Elhatározza a szekszarvezet, hogy a következő rendes ülésének tárgya az erkölcs oktatás anyagának, módszerének a magvitatása lesz. Végül tárgyalta a szakszervezet a tanítóképző internátusa áthelyezésének ügyét és azzal a kérelemmel fordul a város vezétőségéhez, hogy a proletár i

fjuságra való tekintettet á Ijoi el ettől a tervtől, mert a kijelölt hely e célra szak volta miatt nem alkalmas.