Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 73-121. szám)

1919-04-01 / 73. szám

2 jvúmmtK. 1919. április 1. proletár társadalom elől. napvilágot lásson s boldogságom hozzon mindenkinek egyaránt. A kohók vért izzadó munkásai a társa­dalom szerencsétlen szellemproletárjai, kiket a törvények százezreivel hajtottak a kiváltságos tőrvényhozók rabsagába, hiába kértek jogot, kenyeret könyörületet, irgalom nem vol a páriák számára. Hány terhes asszony a zakatoló gép mellett szülte meg magzatát, alig várva a főnök eltá­voztat, hogy a kis szerencsétlen proletár­gyermekét megszoptathassa. És ez mind a tőke átkozott bálványozása miatt volt. És ha néha a ritka hollók jótékony­sággal akartak a szegény napszámos asszonyok bajain segíteni, milyen émelygős dekoráció ke­retében történtek az alamizsna osztogitások. Az ember felemásában talált különbséget. Voltak királyok és koldusok. Proletár­diktatúra, de sokan reszketnek tőle, pedig ntncs nemzet, mely alapjában ne kívánná maga számára azt a boldogságot, mi a mun­kás uralommal együtt jár. Az ország vagyonát a nép élvezi, az ő közös tulajdonába megy át hirtelen és energikusan. Lesz célja a munkának, alapja a megél­hetésnek. Igyekszik az ember élni, dicsvágya pedig nem lesz, hogy koporsóját aranyakkal bé­lelje ki. Az emberből ember lesz, az ambíció s a törekvései megmaradnak az egyednek, de ezt a tudomány vagy a szakmája fejlesztésére fogja felhasználni. Mindenki szabadon dolgozhat, töltheti szabad idejét a komoly szórakozásokban, mi­által embertársai tiszteletét, a velejáró munka­kört kapja jutalomképen. Nem lesz elzárva a tudomány s a művé­szet olyan heimetice a proletártársadalom előtt, mint eddig. S az uj korszak bebizonyította, az állások betöltésére nem feltététlen szükséges a születés. Sokaknak talán nehezére esik beleélni magukat a régi társadalmi életből az újba, hogy letűnt számukra az a világ, mikor lehetett még a proletár szorult helyzetét a maguk átkozott egyéni érdekeik számára felhasználni. Ezeknek meg kell törni az átalakulások alatt vagy pedig pusztuljanak. Sokkal egészségesebben indult el a maga utján a proletár uralom, semhogy ne tudná a harcot döntően felvenni az ellenszegülőkkel. Egy olyan vezetés, mely a termelés foko­zását kívánja mindenkitől, a legnagyobb önzet­lenséggel a közérdeket szolgá va, minden dol­gozónak a megélhetése biztosítva lesz-e kor­mányzás alatt. Ebben az országban legyen mindenki munkás s jólétünknek a munkások ismert szoli­daritása. fegyelme legyen alapja. Elvtársak! A munka és a kereskedelem szocializálása csak előnyére válhat mindenkinek, aki ezt bármikép megakarná akadályozni, megérdemli a végrom­lását. A proletár diktatúra a társadalom törté­reimi fejlődésének természetes fejlődése, tehát elpusztul ki nem akarja az uj korszakol teljes erejéből támogatni. Föl-föl proletárok, miránk virradt a világ, rázzuk föl imponáló fegyelmezettségünkkel a vén európát beteges hajlamaiból. Adjunk termelésünk fokozásával példát az elnyomott nemzeteknek, mi jövőnk megala­pozásával óriási horderővel bír. Ne riadjunk vissza semmitől, főkép agá­lyaink ne legyenek az iránt „ha mi vetünk, vájjon mi is aratunk-e? Igenis mi aratunk, mert két dolgos mun­kás kezünk van, mert nem a földi javak ki­használatlan fölhilmazása a célunk, hanem két munkás kezünk közvetlen élvezete a jutalmunk fáradozásainkért. Ezt nyújtja nekünk a proletár diktatúra, minek népbiztosai a mi véreink, kik keserves ember küzdelmeken keresztül jutatták eszméi­ket diadalra. Csak ők tudhatják mi kell gyó­gyító balzsamnak agyongyötört testeink sajgó sebeire. A proletárdiktatúra hozhatja megváltást számunkra. Kibővítik a közkörhazat — 1 Elmegyógyintézet Nyíregyházán SfíregyaasaH március 31 (A Wtfíwsási twM*Oáiá,tál.) A Szabolesvármegyei Erzsébet-közkórház lizottság beadvánnyal fordult a városhoz, amelytől azt kéri, hogy a kórház bővítésére szükséges nyolc holdnyi területet mielőbb bo esássoi rendelkezésére. A területet részben a kórház háta m'igött fekvő üre3 telekből kéri a vármegya, részbea ped g a kórház keleti ol­dalán elterülő földekből. A benyújtott tervezet szerint a kárház az uj építkezésekkel egészen az orosi utig nyúlna. A baadvány szarint a kórházat a követ kezőkép szándékoznak kibővíteni: Létesinek egy 150 ágyas sebészeti osztályt, egy 64 ágyas gyermekosztályt, egy 60 ágya3 fertőző osztályt, egy hatvan ágya3 tüdőbeteg osztályt és egy 200 ágyas osztályt elmebetegek számára. A legutóbb tartott városbiztosi tanács ülésén foglalkozott a kór házbizottság beidvá­nyával és természetesen a legnagyobb készség gal ós orommal adták mag a kórhiz építésére a kért tarüiatat, azzal a kikötéssel, hagy az csupán kórházépítési célokra szolgálhat, j Nam helyeselte azonban a városi biztosi tanács azt a tervat, hogy a tüdőbetegek osz­tályát a többi osztályokkal együtt, vagy tőlük csak kevéssé elkülönítve akarja létesíteni a vármegye. Veszedelmesnek tartják ugyanis, hogy a tüdőbetegek a többi betegekkel egy helyen ápoltassanak, mart .így a tüdőbajt a más beteg­ségben szenvedők is megkaphatják. Ugy véli a városi biztosi tanács, hogy a tüdőbetegek részére teljesen külön szanatórium létesítendő, még padig olyan helyen, amely ugy klimíjánál, mint szeparáltságánál fogva a legmegfelelőbb. Az erdőben volna leghelyesebb fölállítani a tüdőbeteg szanatóriumot, — ez a városi biztosi tanács véle nénye és erre a célra készséggel biztosítanak is megfelelő részt az erdőből. Hogy mikor kerül a kórház tényleges ki­bővítésére sor, azt még ma természetesen nem tudni. A terv, ami a városi biztosi tanács előtt fekszik, nagyszerű és hatalmas és ha az meg­valósul, az ország egyik legnagyobb kórháza és elmegyógyintézete Nyiregyházáa lesz. r"^~lirrjTj7;Ti|jj|PX'VHIJTJ r W l |[ 0 W ip'if u » IJJI m jj ^ 'Mp 1 HP Városi Sziaház-Mszqő Kedden Szerdán Csütörtökön Fényes kabaré-előadások mmmmm mmmmjmmmmsmamss m—­= 1 o L L_ Q j = Szombat, Vasárnap, Hétfő m ~ ~~Z H Hervé operettje: || -—­==| N-ibántsvi'-áq É — —— H Fdmre rendez'e PakOtS JÓZsef Ü —— — wmmmmmmmmmmmrn— — Értesítés Hatzel tori ócska ruha ke­reskedőnők április 2 an a Zíidségteri munkás otthonaan este 6 órára jöjenek ösize Jövete lük főcélja a csoport megalakítása. Mindnyájan ott legyünk! Ellenforradalmi hitoktatás a leánygimnáziumban Mi a véleménye a papnak a forradaimról A proletárdiktatúra forradalmi a főváros iskoláiban egy tollvonással megszüntette a val­lás tanítását és ezt megelőzően mi- több vár­megye és város munkástanácsa ugyancsak a leghatározottebban tiltotta el a vallás tanitását az iskolákban. Nyíregyházán és Szabolcsvár­megyéban ma még megtartják az iskolákban a vallásórát, ma még hati egy két órán a régi rendhez épen a leggörcsösebben ragaszkodók a papok, hittanárok és káplánok tanítanak ós hogy tanításuk mennyira forradalmi szellemű, hogy működésűket mennyire nam szabad egy percig sem tovább tűrni az iskolákban, arra itt van a következő eset : Az evangélikus leánygimnázium Ví. osz­tályában máfc us 24 én, héttőn délelőtt római katholikus hittanóra volt. A hittanárit Molnár Kálmán hitoktató a tanári szobában tartotta meg, ahol történetesen jelan voltak 8. Schmidt Gizella és Moórpé Bodnár Margt tanárnők is. A tanárnők a valiás óra után jelentést tettek Popioi Aibert dr. igazgatónak, hogy Molnár Kálmán hitoktató az órán nyilatkozatokat tett, amelyek alkalmasok lehetnek arra, hogy a nö' vendekek helytelen ;og*lmat alkossanak maguk­nak a szocializmusról és a forradalomról. Molnár Kálmán a szocializmussal és a kommunizmussal foglalkozott az órán és a mai viszonyokra hivatkozva, két lehetőséget állított föl. — Vagy lever bennünket az antant és ezzel együtt leveri a szocialista aspirácikat, — mondotta, — vagy a szociálisták győzedelmes­kednek és érvényre juttatják eszméiket. A val­lásos ember nem lehet forradalmi lelkületű, például a francia forradalombm a papok nagy­része megtalálta az esküt a forradtlmi államra, Ecsetelte azután a hittanár a va lásos érzés ^ hatását és fölhozta példinak Miria Antoinattét,' aki a forradilomra fölesküdött piptól nem fo­gadta el az absoluciót. Az előadás közben ezenkívül természete­sen megfele ö kommá itárral látta el a forra­dalmat ós ilyeneket mondott : — A forradalmak sajátsága, hogy a val­lást üldö'.ik. — A vallás élő tiltakozás a forradalom ellen. Természetes, hogy az órán jelenlevő ta­nárnők a legnagyobb föliáborodissal hal gatták Molnár Kilmán előadását, amelynek ellenforra­dalmi hangja és a forradalom vívmányait gya­lázó kitételei a növendekekre is igen furcsa hatást tettek. A ket tanárnő az óra útin azon­nal jelentést tett Popini Albert dr. igazgatónik, aki rögtön a legerélyesabb vizsgálatot rendelte el a bitók ató elten. M )lnár Kálmán a vizsgálat során beis­merte, hogy elő tdása során több izben használt helytelen szavakat, beismeri, hogy Miria Autoineite beállítási azeőadis keretébe ügyet­len é* hibás volt azt azonban kijelenti, hogy nem volt száni^kábin a forradalmat gyalazai és egy porcikaja sem királypárti, ö egyébként a tankönyvhiz alkalmazkodjtt, amely a leg­vadabb es legbidarabb dolgokat tartalmazza a szocializmusról és kommunizmusról. Popiui Albert dr. igazgató a vizsgá'at lefolytatása után azonnal jelentést tett ez eset­ről a direktóriumnak, majd elrendelte, hogy a következő vallásórán az ő jelenletében tartson a növendékeknek a szocializmu ról ós a kom­munizmusról az ifjúságnak megfelelő előadast. A direktórium az ügy megvizsgálása után ugy határozott, hogy tekintettel arra, hogy a hitoktató a tankönyv adaUi alapján tartotta előadását, valamint tekintettel arra a beisme­résre, hogy hibázott. — kivételesen eHekint a szigorúbb megtorlástól és nem állítja forradalmi törvényszék elé Molnár Kálmán hitoksatót, hanem a nyilvanossig előtt bélyegzi meg eljá­rásit, hogy intő pjldául szolgáljon azoknak a Ielkészekiiek akis a legkisebb atleníorrtdiimi agitációs is ki akarnák tejteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom