Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-01-31 / 25. szám

1919. január 31 & főkapitány a statáriumról. Sylrt'íytmíí*-, jmiwdr SO {A Nyyrvűük Sm<ió$tí<il»Mi.) Kiss Sándor rendőrfőkapitány a statári­ummal kapcsolatban ma a következő hirdet­ményt bocsátotta ki: 133—19.8. r. k. szám. HIRDETMÉNY. A magyar köztarsaság népkormányán«k minisztertanácsi a ríigtönitelő bíráskodást (sta láriumol) Szabolasvarmegye egész területere elrendelte. Amidőn ezt kapcsolatosan a tör­vényszék olnökenek, a varmegye kormánybizto­sának és alispanjának e tárgyban közzetett hirdetménnyel hivatalos kötelességemből folyó­lag en is közhírré teszem, Nyiregyhaza latos­ságának figyeimét felhívom a statarium tartama alatt foganatosítani elrendelt intézkedésekre. 1. Vasúton utazni Nyíregyházáról magán­ügyben csak rendőrhatósági engedéllyel lehet, mely engedélyt Nyíregyházán a rendőrkapitányi hivatal adji ki Hogy a városba az élelmiszer akadályta­lanul beszállítható legyen, akik ezzel foglal­koznak, azok reszere környékbéli forgaltsi en­gedély állíttatik ki. A kik ily igazolványok nélkül szaütick*ii>ak elüti ni, anok a pályaud­varon karhatalommal is visszatartatnak s ha szükséges őrizetbe vetetnek. Hatóságok tagjainak hivatalos utazását a hivatal főnök igazolja. A statáiium tartama és területi hatálya alatt polgári egyéneknek az automobilon való utazáshoz is engedely szükséges Ez a korlá­tozás a város belterületén közlekedő autókra is kiterjed. 2. A távirdának, telefonnak használata helyközi (interurbán; forgalomban általános ti­lalom a á esik. Fontos és kü'önös méltánylást érdemlő családi ügyekben, valamint fontos ipari, ker^s ked^lmi, gazdasági, közélelmezési érdekből megbízható magánfelek az I. fokú rendórható eág által láttamozott táviratot fatadhatnak, Megengedhető rendxivüli ügyekben, hogy OTa?ánbeszé getés hivataos távbeszélőn eszkö zölhető legyen, amennyiben ez a halóságot möködésében nrm zavarja. 3 Népgyülesek 48 órával előbb bejeién­tendők. Izgatás esetén a gyűlés felosztattatik, az izgató rögtönitélő bíróság t-lé állittaiik. 4. U cákon, tereken va'6 csoportosulás tilos 1/gato röpiratok és ugyanilyen sajtr>ter­mekek eiő'iliitá-a, árusítása és terjesztése tilos. 5 Vendeglők, kávéházak, éti-ező helyek bezárá-át a rendőrhatóság elrendelheti E tárgy­ban egyenlőre az eddigi intézkedések maiad nak terít 6- Mozgókép színházak, táncmulatságok betiltatnak. 7 Polgári egyének f-^eyvert nem tarthat nak maguknál. Ez alol a tilalom alól indokolt esetben egyeseknek felmentes adható E cél­ból elrendelem az összes fegyvertartási enge délyek bevorását és kicserélését. Az enélkül tartott fegyverek baladéktalar.ul beszolgaltandók. 8 Frlhivom a fegyver és lőszer kereske­dőket. hogy a cikkekről haladéktalanul pontos le tart keazitsenek melynek átvizsgálása utan a cikkeket zárt helyen őrizzék Visszaélés ese lén a rendőrségre szállíttatom. 9. Közlöm végül, hogy teljesen polgár'ár saim magataitrtfától lügg, hogy a további meg­szorító rendelkezések — m-lyek a lögtönitelő bíráskodással kapcsolatosan kirendeltettek — életbe léptetnek e vagy sem. Nyíregyházán, 1919. évi január 29. Kiss Sándor, rendőrfőkapitány. — H Irt a pelő fizetését az ITJoátfboitfaM ajitsa meg. Időt takarít mif: nem keli ácsorogni « postán, pénzt takarít meg aem kell portót fteeMta a pénz «4küld6»é •éL II leszame/opzitey vacuta'íka! Négyezer kilométer vasúthálózat maradt Lengyelországban tíH<ii4ííO«», január 30. (Fötároti munkatár mnksóL) A magyar mezőgazdaság régóta érzi már a gazdasagi vasutak h ányat. Azért nem tu duuk berendezktdiii eddi^f a több;ermelesre, mert hiányzott ehhez a megfelelő szállítási eszköz. A magyar gazdasági világ már évtize­dek óta követeli azt. hogy az Aitoldön és ez ország egyeb termelőhelyein úgynevezett tanyai vasutakat építsenek. Szabolcsvármegye törvényhatósága már a háború folyaman bejelentette igényét több száz kilométernyi vonalra a hadügyi kormánynál és abban a tervben, amely Szabotcsriiegye köz gazdaságai a habom után föllenditeni akarta, élénk tzerepe volt ezeknek a vasútvonalaknak. A többiermeles é dekében felette nagy szükség van nálunk a mezőgazdasági v&sutakra és a habom datt a magyar kormányok éppen ezért mindent elkövettek, hogy a magyar mező gazdaság reszére b ztositsák aosat a különböző gazdasagi vasúti vonalakat, amelyeket a had­vezetőség az okkupall területeken letesuett gazdaságokban épi eit fel. E vasutak között legnagyobb jelentősége volt annak, amelyet a voit közös hadvezető­ség Oroszlet-gyelország s<k vidékéin fejtetett le. Ennek a vasútnak terjedelme négyezer kilométert tett ki es az építési kö t-.ég kétszáz­millió koronával terhelte a volt monachia há­borús költségvetéséi. Róviddn a haboru vége előtt tárgyalast kezdett a Weserle kormány nrról, hegy e vasún halózatot szedjék töl szál­lítsák el Magyarországba. Igényünket egyrészt az?al induku.ta meg, hogy a magyar mezőgaz­daság igen nagy áldozatokat holott a haboru folytatás* éide^ében, ezzel szeaibeu a magyar mező^azdasag hosszú időn keresztül tzéit nem tudott felszereléshez jutni, mert mindent elvit­tek az okkupait tem etekre, emellett azonban Magyarország a mezőgazdasági vasutert a had­sereg leszerelése folytán a kvóta arányaban reá jutó egyéb arukról lemond. A nugyar követelessel szemben Burrián külügyminiszter arra az álláspontra helyezke dett, hogy a hatalmas kiterjedésű vasúti há­lózatot nemzeti xjiudékul oda kell adni a füg­getlen Lengyelországnak, a legfelsőbb hadveze­tőség pedig azt az ába-pontot tepvise.te. hogy vAíutaj^vnusi szemptntbol Hollandiában kellene értékesíteni a há ózatot. Sikerült meggyőzni a h dvezet seget arról, hogy ez a taktina helyte­len. mert hiszen vajmi kevés javulasa idézhető elő a vaíutanknak akkor, ha olcsón eladjuk Holandiauak a vasutat és azt — mivel arra a magyar mezőgazdaságnak feltetlenul szüksége lesz — drágán vásaro'juk majd vissza. A kül­ügyminiszter is belátta később, hogy nr-m lehe tunk nagylelkűek akkor, amikor sajat j ivónkról vau szó. így azután létre is jött egy megállapodás, amelynek a lenyege az vo t, hogy a vasutat hamarosan les/ere ik és annak túlnyomó részét Magyarországnak adják. Ezt a megállapodást azonban nem lehe­tett íffektualni, meit közben felbom ott a had­serig, minden megállapodás megdőlt, a hatal­mas vasúti vonal Lengyelországban maradt és e pillanatban igazan kétséges, hogy ezt az irtó zatos veszteséget hogyan lesz képes pótolni a magyar nmőgazdasag Városi Szinház-Mo zqo. I Szerda—Csütörtök—Péntek OLAF FÖNSSEL „Ne itélj !! 1" Filmregény 5 felvonásban. Megmarad az önkéntes tűzoltási A város és a tűzoltásig uj viszonya Hjr!r«tíjfifti» január 30 {A ftíyirvidéh tudontósátoi Ismereies a Nyimdék olvasói előtt m Önkéntes Tüzo tó Egyesület válsága. A válsá­got az idézte elő. hogy a város a rendőrség létszámán beiül nagyobbszámu városi, hivatá­sos tüzo tót akar tartani és ezek után Konthy Gyu'a dr. tűzoltó ptrar.csnok ugy talalta, ho^y az önkéntes tűzoltóság fenntartására nincsen szükség. Ezzel az állásponttal szembehelyezkedtek az Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjai, sőt a kípviselő'estület is és legutóbb az a megálla­podás jött létre, hogy az egyesület és a képvi­selő testület egy 5-5 tagu bizottságot küld ki ennek a vitás kérdésnek az elintézésére és az uj helyzet megalapozására, valamint az alap szabályok átdo'gozására. Ez a bizottság most ült össze a város­házán és hosszas tárgyalásokat folytatott. Megállapodott a bizottság abban, hogy az önkéntes tűzoltóság fönntartására még abban az esetben is szükség ran. ha a mostaninál nagyobbszámu hivatásos tűzoltót alkalmaznak, viszont szükségét látják egy nagyobb csapat hivatásos tűzoltónak is. A tárgyalás során elej­tették, hogy 25 tagu hivatásos tűzoltó testüle­tet állítanak föl, mivel egy 18 tagu testület teljesen elegendő. Ugy az önkéntes tűzoltók, mint á hivatásosak & mindenkori tűzoltó­főparancsnoknak vannak alárendelve. Tekintettel arra, hogy a város a 18 hiva­tásos tűzoltó fizetésével jelentékeny összegű terbet vállalt magára, a képviselőtestület tagjai sz eddigi jogoknál bizonyos mértékben nagyobb jogokra tartanak igényt. Igy többek között arra, hogy a három tűzoltóparancsnokot a képviselő­testület delegálja és a tűzoltóság ezek közzül válassza parancsnokait. Beleszólást kíván a képviselőtestület az egyesület pénzkezelésébe is. A tíztagú bizottság hosszas tárgyalás után az alapeszmékben megegyezett, majd egy háromtagú szűkebb bizottságként kiküldöttét Bogár Lajosi, Somogyi Gyulát és dr. Vietórisz Istvánt az uj alapszabályok elkészítésére. A spartacusok veresége ?'• IftpfSt, január 30 t^l fiiptrtnd** <*»4ö»tej?atű4.; Berlinből jelentik, ho^y W<lhelmsha­venben a sparia<u-okat v^gegesen lever­ték. A spartacusok a Tausendminn ka­szárnyában elsáncolták magukat, mire a tüzérek ötceutiméíeres ágyukkal lőtték a kaszárnyát. — Megjavult vonatközlekedés. A debre­ccri üzletvezetőseg intezkede^e folytán február 1-től a fővonalakon, igy debrecen—szerencsi és debrecen csapi vonalon hetenkint négyszer közlekednek a vonatok, még pedig hétlőn, szer­dán. csütörtökön es szombaton Az uj msnat­read szerint a következő vonatok járnak. De írecen felöl érkezik: delelótt 9.57 „ felé indul este 9.03 Szerencs felől érkezik este 8 32 „ felé indul delelőtt 10 04 Csap felől érkezik este 8 37 felé indul délelőtt 1143 A mellékvonslokon a vonatok ugy közieked iek, mint eddig, minden másodiknap. A nyiradonyi vonal tovább iszárva marad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom