Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-01-30 / 24. szám

NyfcegytiáBa. 1019. Jaaaár 30. * Csütörtök XL évfolyam * 24 POLÍTIKAI NAPILAP k WAmucmüMMmrm vzmtm JBCÜTÖK ÉS A SZABÓ lcsmeovei TANrröEorEsüLrr HIVATALOS KÖZLÖNYI ii Egéw tere 48 K, íélávre... SW «, •tgywtóvrt 12 K, ssgy U&uprt 4 K. ******* Tsnitétaak ití&m 1$ korosa. > mwwnnvm* ALAPIT OTT A JÓBA ELEK Bmtfaaxtóaéf ét KUdöhívstaJ i SZCCHErtYl-ÖT 1 SZÁM. CZAM m. porrAamwnR • K&draiotat swíb nduttB *t«w«. U NyinuUk Mó*>4>t A vármegye egyes községeiben újból és újból kitört az anarchia, a földeken leró takarmány, az erdők és az útszéli árkok fája vármegyeszerta szabad préda, a magtáiakat, Nyíregyházát kivéve, ahol rend van, a vármegye legtöbb községében történtek kisebb nagyobb erőszakosságok, amelyek arra indiíattak a népkormányt, hogy Szabolcsvármegye egész területére elrendelte a rögtönitólö bíráskodást. A statárialis rendelet A kormánynak ez a rendelete tegnap érkezett meg Nyíregyházára a törvényszék elnökéhez, aki a belügyminiszter rendelete alapján nyomban kihirdette a statáriumot, amelyet a kővetkezőkben hoz a vármegye népének tudomására : Magvar népköz

társaság. 1 nyíregyházi törvényszék elnök*. 1919. El. íiV. C. 1. 31. szán. HIRDETMÉNY. A magyar felelős kormánynak 1919. évi január hó 24-én kelt u a belügyminiszter által 1523—19:9- szám alatt közölt rendelete alapjan a rögtönitélő bíráskodás az alább megjelölt bűncselekményekre Szabolcsvármegye egész területére kiterjedő hatállyal elrendeltetvén, a statáriumot ezennel a kővetkezőkben megjelölt bűncselekményekre Szabolcsvármegye egész területére k^irdetem A rögtönitélő bíráskodás hatálya a kö vetkező bűncselekmények terjed ki: hűtlenség (Blk. 142., löt szakasz), lázadás (Btk. 152., 153., 157. szakasz 1. 03 3. pontjai), hatóságok, országgyűlési tagok, hatósági közegek elleni erőszak (1914. évi XL. t-c. 2., 3. és 11. szakaszai), izgatás (Btk. 171., 172. szakaszai), magánosok elleni erőszak (Btk. 175., 176 szakaszai), gyilkosság (Btk. 278. szakasz), szándékos emberölés (Btk. 279. szakasz), közegészség ellen halál okozásával el követett bűntett (Btk 315. szakasz), lopás (Btk. 336. szakasz s. és 6. pontja 337. szakasz), rablás (Btk. 344., 346- szakasz), orgazdaság (Btk. 370. szakasz, ha az a lopás és rablás fentebb megjelölt eseteire vonatkozik), bűnpártolás (Btk. 374., 375. szakasz), gyújtogatás (Btk. 422,, 424. és 428. szakasz), Szabolcsban a vaspályák, hajók, távírdák, távbeszélők megrongálása (Bik. 434, 435., 436., 439. és 444. szakasz), foglyok messzöktetése (Btk, 447. és 443. szakasz.) Felhivok ennélfogva mindenkit, hogy a fentebb mepjelot bűncselekmények elk'jveté sétöl óvakodjék, mert a polgári büntető bíráskodás alá tartozó minden olyan egyén, aki a kihirdetés után a megjelölt területen ily bűncselekményt követ el, rögtönitélő eljárás alá kerül és halallal bűnhődik. Kelt Nyíregyházán, 1919. január 23 án. Dr. Zelenka Lajos s- k„ a nyíregyházi törvényszék elnöke. A vártnegye kiáltványa A statárium kihirdetésével kapcsolatban a konsánybiztos és r..-: alispán helyettes a következő kiáltvánnyal fordul a vármegye népéhez: 2600. K.—1919. (Kiáltvány Seabolesvái megye Népéhez 1 A nehezen kivívott szabadsággal való folytonos visszaélés, a lelketlen izgatók állandó bujtogatása, a népbolonditók önző aknamunkája megérlelték keserű munkáját: a statáriumot I A becsületes, dolgozó, törvényt tisztelő polgárok lelke mobón szívott magába minden uj eszmét, amit a forradalmi mozgalmak felszínre vetettek, anélkül, hogy megtudták volna különböztetni ezek közül az eszmék közül azokat, amelyek egészségesek, termékenyítők s melyek megvalósítása valóban egy ujabb, boldogabb Magyarország felé vezett. A túlzók, a rombolás munkáját szolgáló álapostoiok felhasználva az izgatott hangulatot, visszaélv a teljes szabadsággal s a népnek a köztársaságról táplált téves nézeteivel, megmételyeztek az emberek lelkét tanításaikkal, elhitették, hogy a törvény uralma megszűnt, a más vagyon* szabad prédája mindenkinek, a hatóság parancsainak nem kell engedelmeskedni! Felhívjuk a vármegye lakosságát, térjen vissza a becsületes munka, a törvénytisztelet atjára, ue ragadtassa magát törvénytelen cselekedetekre, melyekkel a halálos Ítéletet hivná ki maga elleg. Elég vért vesztettünk már, elég ember élet susztult már el! A megmaradt kevés számú magyarnak családja, hazája iránt kötelessége, hogy ne rablásban, lopásban, lázoűgásban, embertársai elleni merényletekben, hanem a szorgalmas, alkotó munkában keresne igazi boldogulását. Még nem késő, még ráléphet mindenki a megtérés, a magába szállás útjára. Erős a hitünk, hogy a szigora törvények alkalmazására nem lesz szükség mert a lakosság nem fog arra okot adni! Ha a vármegyékben ismét rend, nyura lom, törvénytisztelat lesz, ha megindul a hé kés munka, akkor, de csakis akkor számithat a lakosság arra, hogy a beigért reformul áldásaiban részesülni fog. Mivel pedig a rendzavarásodnak, a törvénytelen cselekedeteknek egyik oka eddig is az volt, hogy a lakosság az állam tulajdonát képező, a katonai raktárakból ellopotí fegyvereket magánál tartotta a legszigorúbban elrendeljük, hogy az összes katonai ftgyverekel lőszereket, valamint a hatóság által nem engedélyezett vadászfegyvereket birtokosaik a községi elöljáróságnál városi rendőrkapitányságinálf, 48 óra alatt szolgáltassák be. Az ellen, aki ennek a rendeletnek nem engedelmsskedik, a hatóságok a törvény teljes szigorával fognak eljárni. Nyíregyháza, 1919. évi január hó 28. Mikecz István s. k dr. Murányi László a. k alisph. fjegyző. kormánybiztos. ^ / A atatáriális bircság tagjai Zelenka Lajos dr. a nyíregyházi törvényszék elnöke a rögtönitélő bíróságot a tegnapé rap folyamán megalakította. A bíróság a következő : Elnök: Zelenka Lajos dr., helyettese Sa»vay János Ítélőtáblai birő. Szavazóbirák: Tóth Pál, Horváth Dezső, Nagy Elemér és Kelemen Gábór tőrvényszéki bírák, mint rendes tagok és Kubinyi András törvényszéki biró, mint póttag A rögtönitélő bíróság jegyzője Oláh János, h» lyettese Torma János törvényszéki jegyző. A statárium és Nyíregyháza A statárium elrendelésével kapcsolatban a rendészeti hatóság részéről több intézkedés történik, amelyek között van, hogy táviratokai csak a rendészeli hatóság látamozásával lehet továbbítani, telefonálni a vármegye területén kivül fekvő helyekre csak hivatalos távbeszélőn lehet, az utazáshoz rendőrségi igazolvány keb és hogy a mozgóképházak nem tarthatnak elő adást. A városi tanács tegnap estefelé tartott ülésében foglalkozott ezekkel az inté» kedésekkel, amelyeket a város egész életét megbénitóknak tart. Fölhívta a tanács a polgármestert, járjon el ezeknek az intézkedések nek a foganatosítása ellen, mert Nyíregyháza népe általánosságban, nyugodtan viselkedett itt rend is van és ennek a polgárságnak a nyo got józansága a garancia arra, hogy itt nem less úrrá az anarchia. In 28 m