Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-01-15 / 11. szám

2 rnszíg területi épségééit A városi tanács csatlakozása Njíregytift**, január 11 • A Dfyirvtdék HuiósMjátét.l Magyarország területi épségének védelmi ligája fölhívást bocsátott ki, amelybeD minden­kit fölszólít, hogy csatlakozzék ahhoz az akció­hoz, ameiy Magyarország területeinek megcson­kítása ellen töiveszi a küzdelmet. A iölhirás, amelyet Nyíregyházára is raegkiildöttek, a kő vetkezöképen szól: Felhívás! Minden politizálás kárbaveszett dolog, mig nem tudjuk: mekkora lesz Magyarország a békekötés után ? A falat nem biztos szánkban, nincs igazi reform és nincs eleven élet addig, mig Magyar­ország területi épsége csak pillanatra is kétsé­ges lehet. Mindenkinek ez a legfőbb azaz egyetlen érdeke, hogy a béketárgyaláson biztosítsák ha­zánk területi épségét. A küllőidet csak ugy világosithatjuk fel, a felelőtlen é3 jogosulatlan túlzótat csak ugy verhetjük vissza, a népkor- j manyt csak ugy támogatjuk, ha minden párt, j osztály, felekezet testület, magán ember, férfi és nő összefog egy óriási tarsadalmi mozga­lomban, amely a legnagyobb nyomatékkal ki­jelenti ország-világ előtt mindnyájunk akaratat. Az országnak föl kell állnia mint egy embernek. Budapesten és a vidéken gyűlések­nek kell tüatetniök és kimondaniok, hogy a Magyarország megcsonkításával támadó nyo- ! mor és elKesetedes uj keleteurópai tűzfészket teremtene és történelmi végzetszerüséggel rö­píthetné levegőbe Európa békéjét. Röpiratok százezreinek kell hirdetniük világszerte, hogy a megcsonkítás nemzetisé­geinket is megsemmisítené. Tudtára kell ad nunk a világnak, hogy mi csak olyas megoldást fogadhatunk el, arnely egyformán vonatkozik minden államra. Csatlakozzék mindenki! A legnagyobbtól a legkissebbig mindenkinek itt a helye, ez az érdeke, ez a kötelessége! Magánszemélyek és testületek sürgősen jelentsék ba csatlakozású kat a Magyarország Területi Épségének Vé­delmi Liga ánál IX., Dohány utea 4. sz II. Az intéző-bizottság Nyíregyháza város tanácsa tegnap Bencs Kálmán dr. po'gármaster elnöklete alatt ülést tartott, amelyen foglalkozott a Liga fölhívásá­val A tanaci egyhangúlag kimondotta, hogy csatlakozik a Ligahoz és erről a Ligát ér­tesítette­Nyíregyháza és vonalok Hajdúban rendes a forgalom Nyíregyháza január 11 (A Nyinidek budósit4jitól.) Második hete van aaár Nyiregykáza tel­jesen elzárva a világtól, második hete nem lehet kimozdulni ebből a városból, második hete nem láttunk rendes postát, újságot, második hete nem indul és nem érkezik vonat Nyíregyházára. Senki sem tudja, hogy meddig tart még igy ez az állapot, szén nincs és rendszeres vonatközlekedésre belátható időn belül számí­tani nem lehet. Nyíregyháza városát annál súlyosabban érinti ez a helyzet, mert mindkét Nyíregyházához csatlakozó állomásig, ugy Szerencsig, mint Debrecenig rendszeres vonat­járat van a fővárosból. És nem igen itközne nagyobb nehézségbe, hogy akár egyik, akár másik irányba naponta esak egy vonatpárt járatnának. Alig több mint egy érás útról van szé és evvel a vonat párral teljesen kisza­badulna Nyíregyháza izoláltságából, amely napról napra elkerülhetetlenebbé, kellemet­j^HtoroÉs: lenebbé vilik. Szénvonat, tehervonat, szerel vény mindennap úgyis Megy Szerenesre és Debrecenbe is Nyíregyházáról és vissza is jön naponta egy egy vonat legalább. Ehhez egy-két személykocsit, meg a postát igazán hozzá­lehetne aondszeresen csatolni és már meg is volna oldva a Budapesttel való érintkezés problémája. Természetesen a kezdeményezésaek vala­melyik hatóságtól kellene kiindulni. A város azonban csak ugy, mint a vármegye tehetetlen nem'örődömséggel szemlélik a dolgokat, hagy­ják Nyíregyházat elzártságában mindaddig, mig a város ipari, kereskedelmi és társadalmi élete teljesen meg nem bénul. Tenni kell va­lamit a hatóságoknak sürgősen, mert ez nem mehet igy tovább. Debrecenben ugyanakkor zárták el a vas­úti forgalmat, mint Nyíregyházán és ott három nap múlva meg is indultak a vonatok nemcsak a főváros felé, hanem a vicinális vonalakon is. Igy például öt nappal ezelőtt megnyitották a Tiszalök—debreceni vasutvonalat is és a dadai alsójárás lakosságát Debrecenbe irányitot'ák. Ennek a járásnak minden termését Debrecen kapja most, mig Nyíregyházán alig lehet tej­hez, tojfehojc, zöldséghez stb. hozzájutni. Ugyanez a helyzet a nyírbátori járással, amely szintén Debrecen felé gravitol. Hetenkint leg­alább egy két vonatot kellf ne indítani a leg­közelebbi napokban a vicinális vonalakon, mert különben teljesen megáll a gazdasági élet is Szabolcsban, Nyíregyháza közélelme­zése körül pedig komoly bajok lesznek. Szlaboczky Pál eiőata j 4 munka szerepe a társadalomban Xviregyliús*, ja.nué,r 11 \A ÍVJrwrwtót MHXéfétát ) A nyíregyházi szociáldemokrata-párt is­meretterjesztő előadásainak során legutóbb Szlaboczky Pál tartott igen nagyszámú hallga­tóság előtt nagy figyelemmel hallgatott és iro­dalmi színvonalon álló élvezetes előadást „A munka szerepe a társadalomban' ciminel. Az előadó abból indult ki, hogy a munka i.'a társadalom fejlődésében mindig vezérszere­pet játszott, meit hiszen a munka a mindea­I kori társadalmi fejlesztő erő és e nélkül tár­sadalmi fejlődés el sem képzelhető. A munka tehát a társadalomnak az egyedüli jogos I alapja. Mégis — sajnos — évszázadok hosszú során keresztül a munkások az általuk elő­| állított produktumoknak csak szemlélői, nem | pedig élvezői voltak. Az előadó a társadalmi | fejlődés egyes fokozatain — az ősembertől, mint állattól kezdve — végigmenve, bebizo­nyítja hallgatói előtt, hogy a társadalom fej­lődesének II. foka már a munka megosztáson alapult, mely a társadalomban fejlődött embe­reknek egyik felét a javak előállításán, másik felét azoknak megvédésére kötelezte. Igy állott elő az osztályuralom, minden bajok ős kút­forrása. Népmilliók munkája — az őskortői kezdve — napjainkig, mind csak az uralmon íevő osztályok érdekét szolgálta és jólétét volt hivatva biztosítani. Ennek során eljutunk arra a következtetésre, hogy a munka, mint a tár í sadalmakat fenntartó erő, a nép milliói szem­pontjából csak akkor birhat jelentőséggel, ha annak eredményei is az ő jólétét is szolgálják. ^Csakis akkor tekinthet a társadalom biztos fej­lődés felé. A régi — hübérű rendszeri társadalom­ban — a munka nem mindég azok számára termette a gyümöleseket, akik azt munkájuk által megérdemelték. A XIX. század elejétől fegva a szociális kérdés megoldása mindinkább foglalkoztatja a szociológusokat és közgazdászokat. Közben a kapitalizmus a legnagyobb fejlődés fokára ju­tott s tultengései következtében mindinkább éreztette társadalombontó hatásait s ennek következtében alakult ki e túltengés által suj­191$, január 15 tolt társadalmi osztályok lelkében a társadalom tökéletesítésére irányuló törekvés: a szociális mus s Marx Károly iránytűje mellett halad a természeti fejlődés törvényeinek utján végcélja : a szocialista társadalom megalkotása felé. Így érkeztünk el a múlt és jövő határ­köréhez A mult már a történelme, a jövő a miénk. A forradalom ledöntötte azokat a vá­laszfalakat, melyek .eddig a muaka társadalom épitő hivatását befolyásolták Ledöntötte a kor­latokat, hogy megteremthesse az alapot, amelyre építenünk keli Reánk vár a munka, hogy az uj társadalmat ugy építsük fel, hogy mi proletárok ne szoruljunk ki belőle, hanem örök időre biz­tosítsuk magunknak a társadalomban azt a he­lyet, mely minket vegzett munkánk révén meg­illet. A mult példái intésül szolgáljanak, mely­ben a munka igazi értékének fei nem ismerése lett szülő oka tarsadalmi bajainknak. Intézmé­nyekben biztosítsuk a helyes irány fejlődését. ISe irtózzunk a muukútöl I Fej es testimunkás — kéz a kézben — együtt küzdjön a társada­lombontó befolyások ellen. Hiszen egyformán bérmunkások testvérele vagyunk szoros kap­csolat áll fenn köztünk és munkások között s csakis ez teremtheti ineg e földon szamunkra az igazi boldogságot. Ez a boldogság azonban még a távol jövő zenéje. Az, hogy ma — napjainkban — nagy pénzeket latunk mindenütt ós mindenki­nél, még nem a bo dogság, mert azt nem mun kánkkal szereztük, értéke nincs, léhát fee:deg­ságot sem adhat. E boldogságért, a jobblétün­kért nekünk még dolgoznunk, küzdenünk kell. De az a korszak el fog jönni. El log jönni az a korszak, amelyben élni csak annak lesz joga, aki dolgozik és amelyben munkáj* után min­denki boldogulni is fog. Az iskolákban uj szel­lemben — és mindenki számara hozzáférhe­tően — igazi ludast fognak nyújtani és az elet számára fognak előkészíteni, mert hiszen a^ igazi szocialista társadalom felépítéséhez az epitő anyagot elsősorban a tudás szolgáltatja. A jörö társadalomnak a szeretet jegyében kell felépülnie. El kell tűrnie a szegénységnek és nyomornak, hogy kevesebb szerep jussén a rendőrnek és büntető birónak A nyomort aaa már nem tekinthetjük megoldhatatlan problé­mának. Birtokunkban vannak azok az ismeretek és az a hatalom, amellyel leküzdhetjük, mint a colerál, csak akaratunk legyen hozzá. S az akarat meg van és meg lesz, mart e kérdés megoldásával sok más társadalmi kérdést is megoldunk. A munkaerő védelme biztosítja egyedül a termelés fokozását s csakis ez hoz hatja a társadalom gépezetét teljes összhangba s ez az összhang biztosithatja csak a társa­dalom helyes irányban való fejlődését. S ekkor lesz valóban a munka a társadalom alapja. j f(sz. s.) Francesbadot megszállták a csehek Huda^Wt, január 13 ÍA NyUrmdík ínMnttyábúl,) Bécsből táviratoz-ák, hogy Frances­bádot a csehek megszállották. A polgár­mester tiltakozására a megszálló* pa­rancsnoka kijelentette, hogy erős határ­védelmet akarnak berendezni. I parosi Szinház-Mozgó, Szerda—Csütörtök SUSANNE GRANDIAS francia művésznő 40 éves férfi Nagy dráma. insraBDBMManaaurai m» mbbmbhvammmumem Az Ssszos magyar is német Kapott kaft' hatók w Uiaá^xtftDfto.

Next

/
Oldalképek
Tartalom