Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-03-13 / 59. szám

2 fZiiaijbibw1 JtÍÍRUIDÉK 1919. március 13. érzésének Mikeez István alispánhelyettes adott hangot, aki ezeket mondta: — Szokatlan dolog ugyan s eddig még elő nem fordult, hogy a főispáni székfoglaló beszéd nyomán a tisztviselők részéről válasz hangozzék el, de a Kormánybiztos ur által felvetett kérdések tisztazása eddigi hivatali működésűnk helyes megítélése ct-Jjából kötelességünkké teszik, hogy az elhangzottakhoz hozzáfűzzem, miszerint Szabolcsvarmegye tisztikarát a múltban is mindenkor a népért, a népnek érdekében való működés jellemezte. Merjük állítani, hogy e szempontot Igyekeztünk eddig is mindig szem előtt tartani és csak készséges örömmel jelenthetem ki, hogy bennünket és a kézi munkásokat eddig elválasztó szakadék áthidalására a Kormánybiztos ur által a kézi mánkasság részéről kilátásba helyezett, az ezutáni együttműködés céljából nyújtandó békejobb felé magunk is hasonló, eg) idejű szándékkal a legnagyobb örömmel nyulunk, abban a reményben, hogy ezen együttes kézadás a jövőbeni vállvetett működés őszinte akarásával, minden hátsó gondolat nélkül történik. Az alispánhelyettes beszéde után tiszti értekezlet vo.t, majd délben a tisztikar társas ebédre gyűlt össze a Koronában, ahol a kormánybiztos is megjelent. A miniszterelnök válasza Andrássy vádjaira ffyír^yana, március 12. (A Nyitvtdék muMsuojám.) Andrássy Gyula grófnak a Pester Lloydban megjelent nyilt levelére Berinkey Dénes dr. miniszterelnök Andrássynak a mai kormányrendszer ellen tett vádjaira a következőket mondotta : — Andrássy Gyula nyilt levelének elolvasása közben keserű szomorúság vett rajtam erőt, mely azonban akkor, amidon a cikknek végére értem, fölháborodissá változott át. Andrássy Gyula levelében először a Pester L!<!yd kintikája ellen védekezik s azt állítja, hogy a kritikát nem érdemelte meg. E védekezés leple alatt azonban támadásba megy át a mai kormány ellen s a kormány helyzetet olyan privilegizált állásnak tünteti fel, amilyet Bach óta Magyarországon senki sem éivezett, holott az ország jelenlegi vezetői még nem jelentik Magyarországot, amint Bach sem jelentette azt. Hivatkozik arra, hogy a nyers hang, amely vele szemben a korminyüan a kormánysajtóban és a kültöldi hivatalos lapokban megnyilvánult, nem tériti őt le a kötelesség útjáról, hogy az ellenőrzést gyakorolja, az integritást védje, mert ő csak a nemzetre hallgat. A kormányt teszi felelőssé azért, ha a katonák elbocsátásával e őidézte a cseh, román é3 szerb katonáknak az országba vonulását. Andrássy védekezésének olvasása közben amint mondom, keserű szomorúság vett rajtam erőt Igyekezetemmel azon irányba igyekeztem hati-i — mondja Andrássy — hogy mi rendes bekét kóthassüuk az ellenségnek a lehetőségig való elnézésével. Ennek a működésnek igazolására két cikkre hivatkozik, melyek a Laussenei Revue Politiqua Internationale cimü folyóiratban az 1916 és az 1917. évben jelentek meg. Ezekből a cikkekből Andrássy egy pár részletet idaz s ezzel bebizonyitoitnak veszi, hogy az Ö politikája diametralis ellentétbea állott az „Alldeutsch" fel ogással a megértést szolgálta. Ehhez még azt is fűzi Andrá sy, hogy Ö .szigorított búvárhajó hadjárat ellen is küzdött. Minden alkalommal am.kor csak tehette. E vedekezés igen szomorú aik<>r, amikor mindenki tudja, hogy Andrássy a háború alatt minden leheiő alkalommal azt hirdette, hogy a túlerőket le tudjuk és le fogjuk győzni (1914. november 18. Magyar Hirlap). A nmet flotta céja Németországot világhatalommá emelni (a háború okai 1915 18), a német militarizmus belügy, melyhez mas államnak nincsen köze (kinek bűne a háború 1915 30 ik lapja), energikus ós kíméletlen harcot kiván (ugyanott 109 ik lap), az esetleges hódítástól sem riad vissza, ha az előnyünkre szolgál (A jó béke céljai 1915. 42 lap.). Érdemesnek tartotta, hogy a végső győzelemig harcoljunk, mert a győzelem esetiben a magyar nemzet olyan kedvező viszonyok közzé kerül, aminők között soha, de legalább is sok század óta nem volt (Ugyanott 50 és 51. lap). Elévülhetetlennek mondta Bercitold érdemét, ki nem riadt vissza a háborútól (Magyar Hirlap 1915 január 15.) A Búvárhajóharcot ugy togta fel, amely a végleges döntő győzelmet nagyon meg gyorsítja és megkönyiti (Magyar Hirlap 1915. tebruár 21.), bizton számított Németország, Ausztria és Magyarország győzelmére (1915. április 13) Rámutatott a kormányelnök nyilatkozatában egész sorára Andrássy évak alatt tett nyilatkozatának, amely a végső győzedelmig való kitartást hirdettek és melyek mind biztatták, megtévesztették a magyar közvéleményt a háború sikeréről, majd igy folytatja a miniszterelnök : — Andrássynak a háború alatt nyilvánított eme véleménye nyilvánvalókká teszik menynyiben lehetett ő a megértéses beke híva, szükségesnek tartom ezeket a nyilatkozatokat felfrissíteni, mert ezek a különböző időben tett nyilatkozatok elszomorító módon igazolják, hogy egyéb cikkeiben Andrássy ezekről megfeledkezett, ha azonban az, amit Andrássy védekezésére előadott csak elszomorító a kormány ellen intézett támadésa — ismétlem — felháboiitó! Bach nem jelentette Magyarországot, hanem a császárt, a mostani Kormány azonban jelenti mindazoknak összességét, akik a forradalmat kivívták és a királyságot Ausztriával való kapcsolatunkat a császár uralmat megszüntették. A kormány tagjainak mindaddig, amig a nemzetgyűlés össze nem ül, amire az előkészületek meg örténtek — tényleg Magyarország helyett kedett gondolkozniok s az átnenati állapotokkal, amelyek a forradalommal a háborún át a békebe vezettek megbirkozniok. Bach sohasem gondolt arra, hogy a nemzetgyűlést összehívja. A fegyverszüneti szerződés megkötése a fegyverleteteinek egyes következménye volt s a fegyverletétel után további háborúra gondolái sem lehetett. Nem lehetett gondolni még arra sem, hogy a cseheket, románokat é3 szerbeket az ország területéről fegyveresen elűzzék, mert ily ujabb fegyveres összeütközés előidézése az ország teljes összeomlását jelentette volna. Ezt Andrássy ép oly jól tudja, mint mi, ezért felháborító, hogy ily vaddal a kormányt illeti s a védekezésnek leple alatt az ország lelkiismeretének tünteti fel önmagát Nem riad vissza azoktól a következményektől sem, melyek jogosulatlan támadása a magyar ügy kárára előidézhet. A hazafiúi aggodalom köntösábe öltözött kritikába a helyzetnek félreismerése mellett meggondolatlan rossz akarat, rejtik. Andrássy, csak a nemzet szavára akar hall gatni, de a nemzet szavát, amsly a forradalomban félreérthetetlenül kiált, messze idegenben nem érti meg. Amint bach nem jelentette Magyarországot, ugy Andrássy sem jelenti azt. Andrássy a távolból nem látja az ország belső helyzetét, nem ismeri annak hangulatát, de még azokat a következményeket sem tudja megmérni, amiket a támadása az országra nezve jelent. \?árősi Síinház-Moigó. Kedd Szerda Csütörtök Wagner hires darabja 1JII 5 felvonásban. — A szociáldemokrata párt irodájának telefonszáma 284. Szocialisták és kisgazdák epttiniiffláse Kaposváron Nyíregyháza, március 12 (A Nyirvidék tudósitójától.) Kaposvárról jelentik : Az itteni munkástanács elhatározta, hogy Somogyvármegye és Kaposvár város közigazgatásának intézését háromtagú direktarium kezébe adja. A direktórium elrendelte a statáiiumot és átvették a vármegye ügyeinek intézését. Délután Szabó István oda érkező miniszter elé vonult a tömag. Szabó István népgazdasági miniszter Hamburger Jenő szocialista párttitkár és Göndör Ferenc szerkesztő kíséretében érkezett Kaposvárra A vasúti állomáson 15.0U0 szervezett munkás gyűlt össze. Az izgatott hangulatu tömé? a szociáldamokrata küldettek megnyugtató beszédei után meghallgatta Szabó István minisztert, akitől különösen azt kívánták hallani, hogy mi az álláspontja már megalakult termelő szövetkezetekkel szemben. Szabó miniszter kifjjtette, hogy a kisgazda és a nincsetlen főldmivesproletár között érdekellentét nincs és ő nem azért jött, hogy egy, már létrejött alakulást megszüntessen, hanem, hogy a termelőszövetkezeteket mint hivatalos hatóság is szankcionálja és megerősítse, ho^y azok kifejlődéséről gondoskodjék. Kijelentette a miniszter, hogy a somogymegyei termelőszövetkezetek megalakítását, amit egyes lapok igen gyanús háttérrel bírt ok foglalásnak minősítenek és amik teljesen a törvényes keretekben, a törvény rendelkezéseinek betartásával, hatósági közegek utján jöttek létre a termelés folytonosságának szempontjából mint egyedül helyes és célravezető eljárást, helyesli ezeket a szövetkezeteket megeiősiti és gondoskodik róla. hogy ezek a termelő szövetkezeitek a minisztertanács utján forgótőkével haladéktalanul elláttassanak. Kívánatosnak tartja Szabó István miniszter, hógy a szociáldemokrata párt, mivel a termelő szövetkezetekre vonatkozólag semmiben különböznek, a népgazdasagi minisztériumba egy embert delegáljon, aki a termelő szövetkezetek megalakításában a megbeszelt és a lefektetett alapelvek szerint teljes jogkörrel rendelkezzek. Szabó miniszter minden erejével oda fog hatni, hogy mindazok a visszásságok, amdyek ma tudomásunkra jutottak és meiyek alkalmasak Somosyvárrnagya békéjének és a termelés folytonosságának megzavarására, magszünjenak. Ez ügyben megteszi a kellő intézkedésedet. A miniszter gondoskodik arról, hogy a földbiztosi minősegben hivatalosan kikíi d itt gazdaiszteket dezavuá'ó körtávirat küldője a földmivelésügyi minisztériumban fáleiósságre vonassé's. A kaposvári szociáldemokrata párt kötelezi magát, hogy respektálni *ogja a kisgazdapárt szervezkedési és gyülekezési szabadságát, biztosítja, hogy a terme ő szövetkezetek megalakításánál a kisgazda igényjogosultak a legmesszebbmenő kielégítésben részesülj nek, to»ábbá, hogy a termelő szövetkezeteket a jövőben nem szocáldemokrata, hanem töldmivelőtermelő szövetkezeteknek fogják navezni, mert nem párt, hanem országos érdakeket kiván szolgálni. Szabó miniszter fel fogja hivni kisgazdatársait és pártbiveit, hogy fölöskészleteiket a városok élelmezésére haladéktalanul szolgáltassák be, mert a városok kiéheztetésével a forradalom vívmányait döntik veszede embe. EEi 01 A o A y —— Szombat, vasárnap, hétfő M = =j „BECSTELEN" g EE! N > disk dráma. |