Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-03-11 / 57. szám

í orvos és patika nélkül. Ha pedig mindezeket a a szervezett városi munkásság forradalmi készsége szerezte meg, akkor a falu is hálával tartozik ennek a szervezett városi munkásságnak Azoknak a földmivelőknek tehát, akik minden élet adói jusson eszébe ez a hála, akkor, amikor arról van szó, hogy az ipari munkás elvtársek a városban éheznek és ne sajnálják a kenyeret tőlük. Mint Szabolcsvármegye kormánybiztosának egyik fő gondom lesz a felekezeti béke fenntartása. Ne engedjük bántani egy embernek sem a hitebeli meggyőződósét, de azt se engedjük, hogy visszaéljanek a vallási szentségekkel és eltakarják velük a reakciót. Iskola kell a nép nek, iskola amelyben megtanítják a jogaira is, mert eddig csak a kötelességeire tanították. Nekünk is a szivünkön fekszik ennek a hazának az épsége, a területi integritása. Nem feküdt ez a szivünkön az előtt, amig ez a haza a grófok hazája volt, da ez a haza mos: már a nép hazája és ennek a sorsa a nép szivén fekszik. Hol vannak a grófok, akik a véres kardot hordozták szót az országban ós ők voltak mindig a haza vezérei ? Hol vannak most. amikor a vörös lobogót horüozzuk végig az országban annak a jeléül, hogy a nép véres verejtéke megszerezte a népnek ezt az országot. Hol vannak azok, akik öt esztendőn keresztül küldtek minket a harcterekre vérezni, akik megölték gyermekeinket, apáinkat és vágóhidra küldtek bennünket az ő hazájukért? El futottak ezek a gonoszok és kiderült, hogy nekik is csak addig volt haza ez a haza, amíg kizárólagos joguk volt benne. Most ebben az uj hazában mienk minden jog és ha ők ugy bántak velünk, hogy csak tfzt a hazát vallották hazájukul, amelyben joguk volt, — ugy mi visszaadjuk a kölcsönt és nemcsak a munkanélküli jövedelmet vesszük el tőlük, da a munkanélküli jogokat is! Ennea a hazának a megvédése most már a mi kötelességünk é3 erről a hazárál elmondhatjuk a költővel most már mi is, hogy e hazán kivül nincsen számunkra hely. Ezt a hazát nem maradt itt megvédeni más, csak a nép szocialista hadserege. ÉJ ezt a hazát nem védi meg sem a budapesti, sem a nagyváradi kaszinó irredenta mozgalom I Az irridentisták nagy garral elmentek Érsekújvárra és Szmrecsányival az élükön megfutottaki A szociálista honvédek azonban felráztak az egész világot. Buchinger és Biró elvtársak Bernben olyan világkonferenciát csináltak, amit a magyar irredenták soha utánuk nem csinálhatnak. A mi vezéreink rövidesen elmennek Párisba is és ott is meg fogják tudni védeni ennek a hazának az épségét és területi integritását. Hogy milyen erővel tudják megvédeni hazinkat, az attél függ, hogy milyen nagy tömegben álltok ti a hátuk mögött. Kormánybiztosságom alatt első gondjaim közé fog tartozni, hogy megvédjem a szólás, a sajtó, a gyülekezési és szervezkedési szabad ságot. Da jól jegyezzétek meg és vigyétek el innen, hogy a forr idaimi Magyarországban csak a szó szabad, csak a sajtó szabad, csak a szervezkedés szabad, de nem szabad a reakció! Pusztuljon a reakció! A munkásság kegyelméből szabadságot élveztek azok is, a kiknek sem szivük, sem vérük nem kivánta a forradalom vivmányait. Ezek meglapultak a forradalom első napjaiban és maguk várták, hogy az a munkásság, amellyel ők olyan kegyetlenül bántak, magi fogja kiszabni büntetésüket. A munkásság azonban nagylelkübb volt az ő kínzóinál, nem fizette ki őket mindjárt lámpivassal, mire ezek vérszemet kaptak és visszaéltek a kegyelemből adott szabadsággal. Da az ellenforradalom nem kevésbé elsőrendű gondomat fogja képezni Szabolcsvármegya élén, mint a többi népérdekek. Ha az éllenforradilom nem hagy tel az ő próbálkozásaival, a következményükért a felelősséget reájuk háritom el. Én nem vagyok feltétlenül és minden áron l'ar pour l'ar luve a proletár diktatúrának, — de ha az ellenforradalom belekenyszerit bennünket, akkor az ellenforradalom zúdítja magára a legkíméletlenebb diktatúrát. Az ellenforradalom egyik fészkét képezik a közhivatalok is. J^yfRiriDfeK A közhivatalnokok egy helytelen, egy szerencsétlen, egy hazug osztály elméletnek az áldozatai voltak. Őket mindig arra tanították, hogy az ő érdekeik az urak érdekéivel azononosak és az uralkodó osztályok felhasználták őket az ö önző gazdasági érdekeik céljaira. Pedig — és ezt különösen a közalkalmazottaknak adresszálora — a közalkalmazottak érdekei a szellemi munkások, a fejmuokások érdekei nem ellenkeznek a kézi munkások érdnkeivel azért, mert mind a két kategória azért küzd, hogy az ő munkáját minél becsületesebben megfizessék. Ha pedig igaz ez, ha az érdek azonos, skkor áru'ó az, aki a munkás közösséget megtagadja közülök. Ha azonban mégis akadja olyan, aki nem érti meg a szép szót, aki a munkás közösséget megtagadja, vagy annak ellens egül, akkor ez nem fogja elkerülni a sorsát és az ilyeneknek eszébe juttatom az orosz közalkalmazottak szerencsétlen helyzetét, akik nem akartak érdeközösséget vállalni a munkássággal és most Szentpétervár utcáit sö pörhetik A bürokrácia kics3rélésére csak akkor kell rátérni, ha szükség van rá. Ha feltétel nélkül deferálnak és alávetik magukat a munkás uralomnak, csak ez esetben lehet eltekinteni a kicseréléstől De ha feltételeket szabnak nekünk munkásoknak — amint velünk alkudni nem lehet — akkor el kell következnie a bürokrácia kicserélésénei, da nem személyi tekintetekből indíttatva, hanem tisztán csak azon elv alapján, hogy aki megtagadja a munkásközösséget, az nem érdemel kegyelmet a munkások részéről. A közbeszólónak az a válaszom, hogy nem lesz késő, mert a munkásságnak lesz erre gondja és én felhívlak benneteket, hogy legyen rá gondotok és ugrasszátok ki a nyulat a bokorból! Egyenlőséget akar a szocilista eszme, — nem akarhat mást a szocilista kormánybiztos sem. Da nem az az egyenlőség kell, amit az urak iríak a 48 as, a 67 es, a munkapárti és a néppárti zászlóra. Nekünk nemcsak a jogokfa <n kell az egyenlőség, hanem a munkában is. Nekünk a szocialista egyenlőség kell, amely azt mondja miuden embernek egyforma joga van, de csak akkor, ha a társadalomra nézve hasznos és szükséges munkát végez. Mindenkinek muszáj dolgozni, mert ha nem dolgozik, nem adunk neki jogot. Az a szocialista egyenlőség. hogy aki nem dolgozik, az ne kapjon Jisztjagyet. Az a szocial'sta egyenlőség, amit Kazimir elvtársam nagyon találóan kifejezett. Hogy nincsen joguk szoknak a termelt javakhoz, akik nem vesznek részt a termelésben, hsnem csak a többiek zsirján akarnak élősködni. Aki nem do'gozik, az ne is egyék. De ne vádoljon bennünket seki sem azzal, hogy ezt a szocialisták találták ki. Emlékezzetek csak a szentírás sza/aira, Jézus Krisztus mondotta azt, hogy aki nem doigozik, az ne is egyék. Akik az isteni tanítást aszószékről prédikálják, hallják meg ugyanazt az igét, amit ők meghamisítottak. Meghamisították az igét, mert eddig csak azok ettek, akik nem dolgoztak ós azok nyomorogtak, akik dolgoztak. Ha a szocialista eszme azt tanítja, hogy ssak annak legyen joga aki dolgozik, akkor ebből következik az is, hogy ti is elvtársak ve gyetek fel a munkát, m irt összeomlik a hazánk a nép hazája, ha megakad a rermelés A főid birtokosok sztrájkjával a gyárosok amerikázásával szemben lépjetek fel és ahol van munka, ott kényszeritsétek ki, hogy a munkát a kezetekbe adják. Ha valaki azt mondja, hogy kijátszák a dolgozó akarót, hát itt van a kormánybiztos, nyílva áll az ajtóm, majd megtalálom én a módját annak, hogy igenis adjanak munkát ott, ahol munka van, — de akkor álljatok ám a hátam megett ! Nen akarok szakadékot látni dolgozók és dolgozók köíött! A fej munkások, főleg pedig a hivatalnokok eddig farkasszemet néztek a kézi munkásokkal. Ezt a szakadékot át kell hidalni és ez nem érhető el másként, mint ugy, hogy azt a biza'matlanságot, amely a munkás milliók lelkében méltán élt a fej munkásokkal szemben, — el kell oszlatni. Ehhez az első lé1919. március 11. pést a szellemi munkásoknak kell megtenni. Azok, akik mindig egészséges szolgálatában állottak az uralkodó osztályoknak, vallják be, hogy tévedtek, nyújtsanak békejobbot, de minden feltétel nélkül. Da ha hátsó gondolatot táplálva jönnek, visszarúgjuk őket. A választás egy hónapon belül be fog következni. Mindeu társadalmi osztálynak olyan kedvező a gazdasagi helyzete, amekkora politikai súlya van a pariapentben. Ha ti rossz országgyűlést fogtok választani, akkor megint el fogjak kobozni a jogokat. Ugy kell tehát küzdaai, mintha mindenki maga volna az ország Ugy küzgjön mindenki, hogy a vörös zászló jusson diadalra. Magyarorszag megmentésére csak az egyetlenegy ut és mód van ma és ez az ut a nemzetközi szociáldemokrácia. Itt vonaglik Magyarország most 3-4 ellenségtől szét szakítva és azt látjuk, hogy a külföldi nagytőkések nem jönnek a segítségünkre, — ellenben a nemzetközi szociáldemokrácia — amiért bennünket börtönbe zártak — most kiáll érettünk a gátra és oroszlánként viaskodik a magyar haza épségéért Minket megcsalt már minden polgári demokrácia. így jártunk az első koalícióval, mely a nép uralom jelével jött. Emlékezettek csak, kogy az általános választó jogot hozta már a 67-es párt, a szabadelvű párt. hozta Kossuth, hozta Szterényi, hozta Fohérváry, Khuen és hozta a munkazart és mégis mikor lett meg az általános választói jog ? meg lett akkor, amikor a szocialisták megcsinálták a forradalmat. Millió számra vándoroltak ki földmunkás testvéreink, mert nem kaptak földet, mert az egji érseknek a tízezer hodjai ugarban, par lagon hevertek. Kivándorlási biztosokat neveztek ki, ügynököket neveztek ki, mindent csináltak, ami pénzbe nem került, csak a szájuk járt. El kellett jönni a népköztársaságnak, a szociáldemokraták által megcsinált torradalomnak, hogy végre a fö déhség kielégülésre jusson. Láthatjátok ebből, hogy Magyarországot nem mentheti meg más, csak a szociáldemokrácia. A szociáldemokráciának pedig csak egyetlenegy biztositéka van: a munkásuralom. Nem lesz rend addig, amig a herék is szóhoz juthatnak Nem lessz rend addig, amig a heréknek is jogaik vannak. Ebben a hazában csak akkor lesz rend, ha itt az történik, amit a munkasok akarnak. Nem azért jöttem ide, hogy az urak pásztora Jegyek. Kijöttem a nép közé, mert ezek az én véreim, ezzel szenvedtem én együtt a harctéren, a lövészárokhan és ezekért akarok én ha kell, itt. Nyíregyházán meghalni. Nem akartam meghalni a harctéren a grófok hazájáért, mindent elkövettem, hogy vissza jussak, nem gyávaságból, hogy nem vagyok gyáva, ennek ma tanúbizonyságát adtam mert várt rám a halál a szociáldemokrata eszmékért és ennek dacára eljöttem. Nem ismerek más akaratot, csak munkásakaratot, nem fogok respektálni más akaratot, csak a munkások akararatát Nem vagyok hajlandó mások tetszését kinyerni, csak a munkásokét. Jól vigyázzatok. Nagy küzdelem áll előttem, a szociáldemokrata eszmékéit küzdöm én és ha én el is esem, ti menjetek tovább ebben az irányban ! Ma még uralmon vannak po'gári elemek is. Nem iehet azt megtagadni tőlük, mert bár nagyon kevesen, de voltak közöttük olyanok, akik annak idején, amikor nehéz, válságos órák voltak a forradalomban, ők is részt vette!; benne. Azonban, mivel mi csináltuk a forradalmat, az uralkodasi jog a mienk és ha ha helyet adtunk azoknak, akik bennünket segítettek, de ezt a helyet csak addig tarthatjuk meg, amig szembe nem helyezkednek a munkás érdekekkel Szent fogadalmat kell tenni nektek hogy amennyiben a proletár érdeket nem fogjak kielégíteni, el talaína árulni a polgári uralomnak ez a kis része; abban a pilianatsan talpra fogtok állani és követelni fogjatok es rög'ön megcsináljátok a polgári Magyarország helyeba az egyedül üdvözítő igaz szocialista köztársaságot ! '•Leírhatatlanul lelkes hatása volt a kormánybiztos hatalmas beszédének. Az óriási