Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-03-09 / 56. szám

2 J^í^lKBTDÉK 1919. március 9. Garbai Sándor nyilatkozik a nyíregyházi lakásakcióról Bvdapest.. március 8 (Fővárosi munkatársunktól.) Garbai Sándor kormánybiztost a nagy lakásépítési akció köti le A kormány több ezer kislakást és muuká^házat épit Budapesten, az épitkezesek egy részét már meg is kezdtek, de ez az akció kiterjed a vidékre is közelről érdekli Nyíregyháza város hajléktalanjait. Garbai Sindor, akit meglátogattam ma hi^ata ában, a lakásépítési akció vidéki vonathozásairól, kü önösen a Nyíregyháza városát érdeklő részletekről a következőnet mondotta : Megállapodásunk értelmében a kereskedelemügyi miniszter rendeletet intézett a vi déki városokhoz, közöttük Nyíregyháza városához is és ebben felhívta a nyíregyházi néptanácsot, hogy a lakásépítési akcióban vegyen részt. Az alap az, hogy a városok és a községek saját tulajdonukban ópittetnek a szükséglet arányában lakoházaktt, saját telkeiken és a saját rezsijükben Az építési költség kétharmadreszet a városok maguk ftdezik, a költség egyharmadrészét az ál am subvenció alakjában adja a másiknak. Ezenkívül a szükséges terheket szin.én iogyen készíttetjük el mi a városoknak, amelyeknek segítségükre állunk még a nyers anyag megszerzesénél is. Mindezek ellenében kiköpjük, hogy a felépítendő házaknak kóztulajdoQnan, vagyis a varos tu^ajdoná ban kell maradmok és ,azok egyse magánszemélyek tulajdonába nem mehetnek át. A kereskedelemügyi miniszter által kibocsájtott rendelet a vidéki lakásakció irányítását is az Országos Lakásügyi Tanács hatáskörebe utalta, ugy hogy minden idevonatkozó kérdésben mi adunk a vidéki városoknak megfelelő ins rukciót Olyan városoknak, amelyek nin csenek abban a helyzetben, hogy az építési költség kétharmadrészenek megfelelő tőkével rendelkeznének és igy pénzhiány miatt nem tudják az építkezéseket végrehajtani, a kor máuy hajlandó a mai visíonyoknak megfelelő mersékelt kamatozású kölcsö ít rendelkezésükre bocsájtani. Nem tudom, hogy ez az eset fentforog e Nyi-egyháza városánál, de ha igen, ugy teljes bizalommal fordulhat a nyíregyházi néptanacs ilyen irányú támogatásért is a kormányhoz. Az az összeg, amellyel mi subvencióként kívánjuk a vidéki városok lakásépítési akcióját támogatni, ötvennyolc millió koronának felel meg. ebből könnyen kiszámíthatjuk, hogy a kormány becslései szerint a vidéki lakásépítési akció egész költsége mintegy százhetvenöt millió koronára rug Az építőanyag ezHőszerint le van foglalva és az a mi rendelkezésünkre áll. Sok vidéki városban kéznél is van az építkezéshez szükséges anyag nagy része Mi a városokat 32Ívesen támogatjuk pénzzel, tervekkel, építési anyaggal, tehát tisztán és kizárólag a vidéki városok elhatározásától függ az építkezések megkezdése. Paál Job. Városi Szinház-Mozgó. Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Jókai Mór világhírű regénye árasj ember 5 felvonásban. broman E. a legkUnayebli E0fi#8Fs fctipia uj kiadása metférberott. K» I. ft 11. rési ára I K. Kaphat6 minden kB®y# V*r«ske<I6sb«H 8* lapnak I ...KJ CJSLÁNÍÍJÍA Ellenőrzik Szabolcsban a termelést Az alispánhelyettes rendelete a tavaszi munkák megkezdésiről Nyíregyháza, mvciu* 8 (A Nyiroideh tudósitóiátóí,) Mikecz István alispánhelyettes rendeletben hivta föl a vármegye területén levő összes közigazgatási hatóságokat arra, hogy gondos kodjanak a tavaszi munkálatok megindításáról és állandóan ellenőrizzék a vármegyében a mezőgazdasági termelést. Ezt a nagyjelentőségű rendeletet ití adjuk : Időjárásunk arra enged következtetni, hogy párnap múlva a termelés munkája megindulhat. Ennek idejében való megkezdése és lankadatlan erővel való folytatása ez évben különös fontossággal bir, mondhatni létérdekünk függ; töle ez évben, hogy minaen talpalatnyi terület megmunkáltasssék. Négy tavaszon át serkentettük a gazdaközönséget e szavakkal, de még négy éven át a hadsereg ellátásának biztosítása végett, addig az ötödik év tavaszán a mindnyájunk által oly epedve várt béke és jólét megvalósítása végett kell felhívnunk. Munkakedvét kell, hogy fokozza a gazdaközönségnek az a tudat is, hogy teljesen tőle függ termése forgalmának szabaddá tétele is. Mert ha tudunk saját szükségleteinkre eleget termelni, akkor meg menekülnek gazdáink a rekvirálási zaklatástól is, mely munka a hatóságoknak is oly nehéz és kellemetlen gondot okozott. Bár tudatában vagyok annak, hogy gazdáink, ha az idő lehetővé teszi a termelési munkát, minden erösebb hatósági beavatkozás nélkül, saját érdekükben is felfogják venni, mégis tekintettel arra, hogy a hatóságnak feladata ennek megkezdését, folyását a forradalommal kivívott Népköztársaság lakosságának jóléte, emelése végett ellenőrizni. Elrendelem az 1916. évben alakult és sikerrel működött gazdasági intézőbizottságok azonnali összehívását. E bizottságok első tennivalója legyen a mai korszellemben levő kibővitése és oly, a gazdasághoz értő és népbizalmát élvező személyek kijelölése, kik a termelési munkamenetének vUelében a gazdaközönségnek segítségére, a hatóságnak pedig az ellenőrzésben támogatására lehetnek, llyenekül elsősorban gazdakörök vezetői, gazdasági tudósítók, gazdálkodással foglalkozó papok és tanítók jelölendők ki a községi határ nagyságának megfelelő számban, kik részére azon körzet is megállapítandó melyekben az ellenőrzési joguk is kiterjed. Ugyancsak elvárom a főszolgabirák és elöljáróságoktól, hogy a határba való többszöri kiszállásaikkal állandó ellenőrzést gyakoroljanak és ahol szükségesnek látják, minjenkor éljenek a hivatkozott rendeletben előirt jogaikkal. A termelést gátló mindenféle panaszt a legnagyobb türelemmel hallgassák meg, ha lehet, saját hatáskörükben a legnagyobb jóakarattal azonnal rövidúton intézkedjenek, ha pedig az nem lehetséges, orvoslás végett azonnal hozzám tegyenek jelentést. Mivel a beérkezett jelentések szerint a mult év őszén a gazdálkodás menetére zavarólag hatő körülmények miatt őszi vetésterületünk sokkal kevesebb, melynek pótlására szükséges t. buza, t. rozs egyáltalán nem, árpa és zab pedig csak részben volt kiutalható, figyelmeztetendő a gazdaközönség, hogy burgonyát, tengerit, babot, kendert vessen üresen álló földjeibe, mert ezek termeivényét oly gazdasági magvakért, melyeknek hiányában, vagyunk, ősszel könny ü lesz becserélni. Fő az hogy minden talpalatnyi hely termeljen. A kisgazdaközönséget, munkásokat különben meg kell nyugtatni arról, hogy a Magyar Népköztársaság azon igéretét, hogy a népet földhöz juttatja, befogja váltani és mindenkinek türelemmel kell várni a népjólétét célzó reformok megkezdését. Tehát ezért nyugtalanságra ok nincs. A nagyobb gazdaságok különösen ellenőrzendők a munkamenetében és amennyiben igáikkal saját földjeiket megmunkálták, a kisgazdák földjeinek munkálására is igénybe veendők, mert nekik kell jó példával előljárni. Országos érdekből elrendelem a folyő év tavaszán búzával, rozzsal árpával, zabbal, repcével, tengerivel, burgonyával, káposziával, cukorrépával, zöldségfélékkel répa, petrezselyem, paradicsom bevetendő területek nagyságának pontos bejelentését, illetve ellenőrzés utján való pontos megállapítását. Még pedig a folyó év tavaszán vetett buza, rozs, árpa, zab, repce folyó évi május l-ig, a tengerivel, burgonyával, káposztával, cukorrépával, zöldségfélékkel bevetett terület pedig folyó évi junius hó 15 ig jelentendő be, illetve irandó össze. A bejelentésre a gazdák többszöri közhirrététel utján figyelmeztetendő!*, míg a 200 k holdon felüli gazdák írásban hivandók fel az elöljáróság által. A bejelentés az elöljáróság és gazdasági intéző bizottság elnöke utján vagy a főszolgabíró, polgármester ur által e célra külön kijelölt gazdasági szakértővel végzendő, illetve ellenőrzendő és az eredmény a megállapított egyes határidők lejárta után legkésőbb 8 nappal a a járási főszolgabíró urnák beterjesztendő, ki a járásáról készített községenkénti összesítő kimutatást tartozik 7 nap alatt hozzám beterjeszteni, vagyis tavaszi búzára, rozsra, árpára, zabra, repcére vona.koző kimutatást folyó évi május 15-ig, a többi terményekre vonatkozó kimutatást folyó évi junius hó 15-ig jelentendő hivatalomnak. A mezőgazdasági munka menetéről minden hó 1-én és 15-én főszolgabíró és polgármester urak által hivatalomnak részletes jelentés terjesztendő be. A reánk kénrazeritett háború alatt a termelési munka biztosítása végett hatóságaim általánosan elismert ügybuzgósagot fejtettek ki, éppen azért hiszem és el is várom, hogy most ifjú Népköztársaságunk alapjának rr.egszilárdithatása végett még fokozottabb erővel és lankadatlan szorgalommal fogják a reájuk váró feladatot megoldani és evvel a békés korszaknak dolgozó polgárok jólétét előmozdítani Közösbanlsó - magyar Mi Irta : BALKÁNYI BÉLA A gazdasági önál óság hívei Magyarországon évtizedeken át az önálló jegybankban láttak mindenekelőtt a független Migyarország szimbó urnát Az önitló magyar bins ideálját nem annyira gazdasági szempontot vezették, mint inkább az az ólujtás hjgy ezsel is nyilvánvalóvá tegyék Ausztriától való különválásunkat. Justh Gyula korának nagy küzdelme az önálló jegybankért is az o?ztrák igából szabadulni aiaro magyarság első rohamtámadása volt az elnyomójával szemben. Amikor Ausztria szétbomlása és az októberi forradalom az évszázadokon át ránk kényszerített közösséget megszüntette és a magyar nép forrad>lmi uton szerezte i^met vissza önrendelkezési jogát, megszűnt annak a szüksége, hogy Ausztriatói való függetlensegünk dokumentálására, mintegy nyilvános tüntetés céljából akarjuk a bankkapcsolatot egyik napról a másikra megszüntetni. A bankköiösség megszüntetése aikaimis ra5d lett volna arra, hogy gazdasági önállóságunkat a külföld előtt bemutassuk, amig az uraluodí szemelyek a közös hadsereg, a közös külképviselet és a közös elnyouás nem igon nyújtottak mis mídot függetlenségünk igazolásara. Mihelyt azonban mindez a kényszer megszünk, m dőn a volt monarchia elemeire bomlott szét ós az ausztriai ház tekintélye és hatalmi köre nem terjed tul többé egy vidéki kastély parkjinak kerítésén, akkor nincs szükségünk ra, hogy pusztán demonstratív otokból olyaa elhamarkodott lépéseket tegyünk, amelyek hátrányos bet'olyásuak lehetnek a pénzügyi kibontikozásnál. Szende pénzügyminiszter kezdettől fogva azt az álláspontot fogiaija el, hogy kellő megalapozás nélkül nem aliuja fel aa önálló magyar bankot. Az ellenséges megszálás követ-