Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-03-06 / 53. szám

ÖKj iifcMli HéimM'i auSfin WfrJlft jTmarmEK Tanítói értekezlet A tanfelügyelő beszámolója Hyiregyháza, »ií»«t'ws 5 (A Nyirvidék tudóni&iátúi,) A nyíregyházi tanitók kedden tartott értekezletén Benitő András tanfelügyelő beszámolt a tanitók nagygyűlése érdekében tett fővárosi útjáról, a közoktatásügyi minisztériumban végzettekről. A gyűléseket előbb dunántul tartották, igy a szabolcsi gyűlés csak e % hónap végén (hat héten belül) lesz, melyről minden tanítót kellő időben, többféle uton értesitik. Az aprólékos dolgokat, részletkérdéseket és az estély programmját a kiküldött miniszteri biztos jelenlétében fogjak megbeszélni. A miniszteri biztes a gyűlés előtt nyolc nappal érkezik meg és informálja a rendezőséget a gyűlés sikerét előmozdító tapasztalatairól. Az előadók a legkiválóbb közjogászok és szociologusok lesznek, kiknek meg nem hallgatása pótolhatatlan veszteség lesz a meg nem jelenőkre. Miután minden gyűlésre három kiküldött megy, magától értetödiu, hogy minden megye társadalma is élénk figyelemmel kiséri az előkészítést s a munkából részt kér, hogy méltóképen honorálja közéletünk vozérférfiainak örökké emlékezetes szereplését. A gyűlés tárgysorozata "a kevetkező: 1. A kialakuló uj rend ismertetése. 2. Az iskola feladata a nagy átalakulásban s az iskola uj szelleme. 3. A tanító feladata a népgazdasági irányítása terén. 4. Esetleges más előadások. 5 Az 1—3 pont alatti tárgyak megvitatása. A gyűlés után a tanítóság tömeges eskütótele következik, melyre a tanfelügyelő külön is felhívja a tanítóság figyelmét. A tanítókat tudósítják nyomtatott levelezőlapon az időről, helyről (vármegyeháza) és arról, hogy az 50 K-át a gyűlés naprán kifizettessék. A tanítóság sorsát szivén hordozó tanfel • ügyelő beszámolt még a tanítóság sérelmeire vonatkozó, mielőbbi orvoslást igérő nyilatkozatokból s jelezte azt a lázas munkát, mely az egybekapcsolt minisztérium szétválasztása alkalmából folyik. A várakozási idő nem lesz hosszú, mert 25 uj erőt kap a közoktatásügy a felhalmozódott munka elintézésére. Az olvasó, tankönyveket s egyáltalában a reform ügyeket külön bizottság intézi, igy tehát minden újítás nemcsak hirdetve van, de mielőbb testet is ölt. Az utazás dolgában is tett említést a tanfelügyelő a minisztériumban, hol e tekintetben is jóakarattal találkozott s a miniszteri biztossal együtt tog eljárni a debreceni üzletvezetőségnél, hogy a gyűlés napján a vasúti közlekedés célszerűbb legyen. Miután a gyűlés a társadalomra is kihatóvá lesz, örömmel fogadta az értekezlet az elnöklő tanfelügyelő ama indítványát, hogy a gyűlés magas színvonalához méltó társadalmi estély tartassék Az estélyt rendező bizottság elnöke: Mayerné Eckerdt Ilona s tagjai: Lukács Béla, Kovách Árpád, Jakab József, Kiss István, Orsovszky Mária, Luka Jenő, Neumann Albert, Szilvási József, László Zoltán. Ezekután Kardos István rendező-bízottsági elnök jelentette, hogy a jelentkezők száma 30. A jelentkezés csekély számának okát abban látja, hogy csak azok jelentkezhetnek, kiknek nincs ismerősük. Az elhelyezési zavarok elkerülése végett ugy az elnök, mint Kubacska István célszerűnek tartja azok jelentkezését is, kik ismerősökhöz szállnak. Orsovszky Gyula a polgári tanitók kérelmét tolmácsolta, hogy páratlan nap tartassék a gyűlés. Az elnöklő tanfelügyelő az értekezletet záró szavaiban, midőn a maga részerői igérte, hogy mindent elkövet a gyűlés és az estély sikerének érdekében, egyidejűleg kérte a jeleh és távollevők ügybnzgóságából fakadó közreműködését. 1919. mániás 6. Mer Jenő előadása a magánalkalmazottak szakszervezetében Nyíregyháza március 5. (A Nymndék tudfoitfyátók} A kereskedelmi és magánalkalmazottak szakszervezete, programjába nemcsak tagjai gazdasági érdekeinek előmozdítását, hanem kulturális fejlesztését felvette, elhatározta, hogy e célból egyebek között tudományos előadásokat is rendez. A vezetéség felkérésőre hétfőn este ^Striker Jenő mérnök tartott előadást Miért szervezkedjünk cimmal. Előadása során abból indult ki, hogy a szakszervezetek ugyanazt a hivatást töltik be a szociáldemokrata pártban, mit t az emberi test bármely szerve az emberi organizmusban. Miként az emberi test is szervekből, a szervek viszont sejtekből állanak és ezeknek tevékenysége összműködése képes célját, az emberi életet fentartani, ugyanígy vaa a szocializmusnál is. A szocializmus is csak akkor képes célját, az általáaos jólétre irányuló törekvését diadalra juttatni, ha hivei, tagjai, mint a szocializmus nagy organizmusának atomjai szilárdan összotartanak és egymásrautaltságunk öntudatos érzésével, a szervezkedésben tömörült erő felismerésével előmozdítják a szocializmus szent céljainak megvalósítását. Csakis az osztálytudatos szakszervezetben tömörült erő jelent hatalmas értéket, Éppen ezért nem elegendő a pártba való belépés és a szervezkedés puszta ténye, ha ninc3 tisztában az illető a szocializmus lényegével, tartalmával és tanításaival. Ha nom ismeri legalább az alapismerő eszméket, amelyeken a tudományos szocializmus fölépül. Ezeknek az elméleteknek helyessége, amelyeket a szocializmus megalapozói, halhatatlan apostolai Marx ós Engels fektettek le, a mai napig sem cáfolhatták meg. Megdönthetetlen tantételek •zek, vaslogikával felépített elméletek, amelyek látnoki erővel mutattak rá a társadalom fejlődés útjaira. A tantételek ismerete képes teljes egészében megértetni a kommunista kiáltvány felhívásának jelentőségőt: „Világ proletárjai egyesüljetek 1* A mindvégig magas színvonalon álló, tudományos alapon felépült előadás valósággal lebilincselte a hallgatóságot, amely az előadás végeztével meleg ünneplésben részesítette az előadót. CM c3 <o> N oo Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy a Bányay és Papp cég alatt vezetett ruhafestő és vegytisztitó intézetből Bányay István ur kivált, az üzlet további vezetését ezután Papp László'cég alatt vezetem. A n. érdemű közönség becses pártfogását továbbra is elvárva maradtam tisztelettel Papp László, vegyészeti ruhafestöés tisztító Nyíregyházán. 10 Előadás Adyfél KylrfgjLbzf, március 5 (A Nyirvidék tudósitájátál.) A forradalmi lira nemrég elhunyt symbolikus költőjéről, Ady Endréről tartott felolvasást tegnap a Szabad lyceumtan Dr. Moór Elemér leány középiskolai tanár „A költői látás és kifejezés újsága Adynál" cimmel. Alapos tanulmányra valló, több mint egy óra hosszáig tartott felolvasása bevezetéseként ismertette az adysták és antiadysták, a rajongók és ocsárlók táborát. Megállapítja, hogy az előbbiek benne az eszmék harcosát tisztelték, mig as utóbbiak önérzetes hangját fölfuvalkodottságnak tartották. Ady az ifjúság költője, aki a költészetet forradalommá tette. Azok a „dalo3 senkik", akik még költeményeit sem méltatták elolvasásra, zűrzavaros polémiákat gyártó kővetőiről akarták megítélni a mestert. Elitélték, mert nem találták meg nála a müélvezés elemét, a megértést, érzelem kiváló hatást, az alkotás logikai törvényét. Itt ügyesen analizálta a felolvasó a megérthetést, s hivatkozással a költészet örök forradalmára arra a következésre jutott, hogy a régiek nem érthették meg az uj jelzési módot, mert a régit megszokták; azért csak rajongói és ócsárló vannak. A költői mü létrejöttének ismertetésénél az előadó említette a régies Arany, Petőfi stb. iskelát. Megállapította, hogy minden iskolának más a művészi élménye. Arany, Petőfi és társaiknál a művészi élmény a belső, a külvilág. Ennek a kifejezésre jó a szó és a kifejezési mód az éleménynek magfelolő. Nam igy Adynál. Ady költészete lelki világából fakadt, az ő számára megszűnt a külvilág költői eszme lenni, nála az én a fő. Az én vezeti mindenben Adyt. Próféta, messiá3. Nála a fő probléna az, hogy hogyan fejezze ki nyelvvel énjét. Először objektivizái, a tárgyat maga elé állitja és symbolizálja. Ennek következménye hogy Petőfi kifejazni valója ott kaziődik, ahol Adyé végződik. KöltemSnysiben hisználja a gondolatritmust; subjektiv primitív ez nála, mert müvei művész álmok. Ady még a múltba is énjét viszi bele. Végül megállapította a felolvasó, hogy Ady költeményei a költő muzikális érzékéről is tanúbizonyságot tesznek. Nam skandálhatók ugyan, de van bennük gondolatritmus és a hangsúlynak bizonyos szabad eloszlása. A nyelvezetre vonatkozó, ho^y mint megfigyelését közli, hogy Adynál a szavaknak fogalmi értékük és érzelmi velejárójuk van. Ezután egy ügyesen megfogalmazott Argirus mesével zárta előidását, egészen Ady szellemében, bizonyságot téve az ő lelki világának megértéséről, amelyet felolvasásában olyan kézzelfoghatóan analizált. Az előadót felolvasása végeztével zajosan megtapsolta a szép számban egybegyűlt közönség. >-1,. « J. — A főváros! lapokra as UJságtooUbast Bseastin elő! Nem Ml éeao&oinía m v&sltM U MeglaltaffMfa • «o«t& Városi Szinház-Mozgó. Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Jókai Mór világhirü regénye 5 felvonásban. — A szociáldemokrata párt irodájának telefonszáma 284.