Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-03-01 / 49. szám

2 TOL YIMIÍ i Muri ix. üt ít^gw m^Ki rrMtu_ iT> rfit JHYIMWEK \ A (Wucfiy n 1919. .febwiár-fVT A hadOgyminiszteriuni megbízottja izán ü tisztek megzavarták Mussony százados eiöadását ftbrvÁr 27. [A. Nyirvidék toMxüótáMij Hosszul)!) idő óta kering a levegőben Nyíregyházán, hogy a tisztikarból egye­sek még nem helyezkedtek a forradalmi átalakulás ulán kellően arra az álláspont­ra, amelyre áz aktiv tiszteket a forradalom eredményeinek megvédése, a forradalom fejlődésének lehetősége hívja. A Magyarországi tényleges tisztek szakszervezetének alapszabályait 1918. de­cember 30-án dolgozta ki Budapesten az a tiszti előkészítő bizottság, amely tisztá­ban volt a társadalmi fejlődés fázisaival fcmely Játtá és tudta, de meg érezte is, hogy a kapitalista termelési rendből fa­kadt embergyilkolás és anarchia után a forradalom vulkánikus erejű tisztító tü­zével egy jobb, szebb, boldoguabb uj élet és társadalmi berendezkedés alapjait rakja le az emberiség. A tényleges tisztek szakszervezete rö­videsen megkezdte működését. Az uj vi­lágrend lelkes bajnokai, azok az akliv tisz­tek, akik a háború vérzivatarában a fede­zékeik mélyén, gyertya vagy olajmécs mellett, vagy a csendes napok unalmas órái során társadalomtudományi kérdése­ket tárgyaló Írásokat olvasgattak, azok akik előtt a katonai tudományok ismere­tén kivül nem volt uj dolog: Loria, Henry George, Normann Angel, Bebel, Marx, Haeckel, Szabó Ervin, Kautsky, Garami. Varga Jenő, Engels Frigyes és a többiek Írásai, azok szerte széledtek az országban és a tényleges tisztek sorai között agitá­ciót kezdtek a tiszli szakszervezetek meg­alakítása érdekében, hogy a szakszerveze­tével egy jobb, szebb, boldogabb uj eiet az osztályuralom szolgálatában állott, a­mely a hatalmasok és a kapitalisták ér­dekeit szolgálta, amelynek tagjai a kapita­lizmusnak csak ugy bérmunkásai és ki­uzsorázottai voltak mint akármelyik mun­kásember — hogy abba a tisztikarba bele oltsák a forradalmi szellemet, megismer­tessek velük a demokrácia előnyeit, a szocializmus igazságait és rávezessék őket ítrra az útra, melyen nekik együtt kell haladniok minden olyan emberrel, aki küzd, harcol azért, hogy az ember igazán emberré legyen. Nyíregyházára is leküldte a katona­tanács is és a tiszli szakszervezet is a ma­ga embereit ez év január 27-én. Ugy tud­juk, hogy a küldöltek nem végeztek ered­ményes munkát. Ugy tudjuk, azt állapilot ták meg, hogy Nyíregyházán nincs a tény­leges tiszteknek szakszervezete. A küldöttek a szociáldemokrata párt­nál is jártak akkor és kérdőre vonták a vezetőket, hogy mi ennek az oka. A veze­tők azt jelentették, hogy tiszli körökben itt az a vélemény, liogy a tiszteknek is és legénységnek is lehetőleg poli'.ikai pártok felett kell államok, hogy a fegyelem igy fentartható legyen. Telt, mult az idő, közben hallottunk arról, hogy a nyíregyházi tiszteknek oda­i'önt rossz a beschreibungja. E hó 24-éu azután Nyíregyházára ér­kezett Mussong Nándor százados, a tiszli szakszervezet és a hadügyminisztérium Énegbizotíja. Mussong alaposan szétnézett Nyíregyházán és munkáját a tiszti szak­szervezet megalakításával illetve a lisz­teknek a szakszervezetbe való tömörítésé­vel akarta befejezni. Tegnap délután fél 5-re a tiszteket Előadásra hivta össze a városháza nagy­termébe. Mussong százados alapos ké­szültséggel. mélv szociális felfogással^ fej­tette ki előadása keretében helyes nézeteit. Rámutatott az útra, amelyen a tényleges tiszteknek haladniok kell és feltárta hall­gatósága előtt azokat a nagy igazságokat, hogy a szakszervezet egy erkölcsi testü­let, hogy a szakszervezetibe tömörült tisz­teknek együtt kell haladniok a forradalmi pártokkal és tömegekkeh hogy nem sza­luid a nem rglitizálás álláspontjára he­lyezkedni, hanem politizálni kell, és min­iden tisztnek hirdetnie keil po'.i ikai meg­győződéséi, mert csak a politikai színval­lás után lehel a katona igazi katonája a forradalmi vívmányok és eredményeknek. Rámutatott Mussong arra is, hogy a tár­sadalomtudományi és szocialista tano­kat olvasgatni is kell ám mindenkinek aki a régi rendből ugy szakadt bele a for­radalmi forgatagba mint ahogy abba a tisztek beleszakadlak. Mussong Nándor százados szép és ér­tékes előadását sajnos gyakran zavariák a vele egyet nem érlés, a men tetszés meg­nyilvánulásai, ugy, hogy Mussong igyeke­zett arra ezek uláiij Bogy előállását mi­élőbb befejezze, mert látta, hogy ror^dneja egyöntetű az ellenszenves vélcméiiYnyilvá­nitás. A tényleges tisztek szakszervezete ugy látszik egyelőre nem fog bővebb keretek között mozogni, mint eddig, legalább is fez a benyomása volt a hadügyminiszté­riumból kiküldött századosnak, sőt figyel­meztette a szakszervezet helyi veze.ő fér­íiait, hogy erősen rostálják meg a belé­pésre jelentkezőket. Mussong százados — amint a Nyirvi­dék tudósítójával közölte — tegnap dél­előtt az itt végzett munka anyagával és impresszióival elutazott Budapestre, hogy jelentést tegyen a Nyíregyházán ta­pasztaltakról a tényleges tisztek szakszer­vezete vezelő férfiainak, Pogány József­nek, a katonatanács kormánybiztosának és Bőhm Vilmosnak a magyar hadügymi­niszternek. zados és egy külön működő vizsgáló bi­Arról értesülünk, hogy Mussong szá­zottságon kivül Nyíregyházára érkezeit Beregi Albert főhadnagy vezetésével a Katona Tanácsnak egy bizottsága, hogy a Mussong százados és az ő rajta kivül álló vizsgáló" bizottság által eselleg meg nem tekintett vagy kihagyott dolgokra és te­rületekre is Kiterjesszék vizsgálatukat. — Nyíregyházi Énekkar holnapi hang­versenyének programmja a következő: Prolog. Irta dr Walter Géza. Szavalja Marsalkó Má Jia. Schumann : Cigány élet. Énekli a kar. Zon­gorán kiséri Vertse K. Andor, harmóniumon Kovács János - Kurucz János : ÖÍZÍ hangulat. Szabídos: Bímbilla roináncza. Énekli zongora kíséret mellett KováC3 Ilonka. Verdi: Nr. 17. Aria. Troubadur c. operából. Mapánrészeket Kovács Ilonba és M. K. éneklik Zongora és harmóniumon kisérík Vertse K, Andor ós Ko­vács János. ; Kóler Béla Puszták fia. Drala: Szerenád. Előadja Bury Alajos hegedűművész, .zongora kíséret mellett. Magyar nóták Előadja az énekkar. Magyar nótákat és Trouhadurt karra átírta és vezeti Jakab József karmester. A hangverseny alatt az ajtókat zárva tartják. A hangverseny után záróráig tánc. Jegyek még kevés számban kaphatók Ruzsonyi Pál és Fe­renczy József üzletébsn. i/arosí Péntek Szomhat Vasárnap Hanny Weisse szereplésével „Bűnös asszony" Szenvedés regényo 4 felv. A földbirtok reformja Irta: BOCK BÉLA oki. gazda III 2. Haszonbérlőiméi a haszonbérlő kötelessége: A haszonbérlő tűrni tartozik, ho ö'y a ki­sajátított földbirtokon a haszonbérlet megszűn­jék, az illető gazdasági év végén. — szükség esetén előbb is. (30 §.) 200 kalh. holdon aluli haszonbérlet csak korlátozással sajátítható ki. Nevezetesen: ha a birtok 20 kat. hóinál kisebb részletekben van térbe adva s a bérlőknek földbirtoka a bérelt földdel együtt nem tesz ki 20 holdat, a haszon­bérlők kibánhatják ssját ré.zökrea kisa­játítást. Más célra .. míg igy van bérbe adva, az ily birtok nem sajátítható ki. Ahol a birtok 20-200 kat. hold közti részletekben van bérbe adva. vagy ahol a bérlők által béreit terület saját földjükkel, vagy birtokukban levő más földdel együtt 20 k. holdnál több, ott a haszonbérlet csökkenthető ugy, hogy bérlőnek bérletéből s mas birtokából együtt ne legyen többje 20 kat. holdnál. Az igy már korlátozott területet haszonbérlők szinten megszerezhetik kisajátítás utján A fenntmaradó rész kisajátítás alá esik. Tulajdonos a törvénybiztositotta kisajátítás mentességet isrénybé veheti ezen eljárásnál is s azon maga (?) fcazdílkodhatik. (55. §,) A haszonbérlő joga: A haszonbérlőt kártalanítani kell. Elraa­maradt haszon nem téríthető Ellenben a tény­leges befektetésből a még hátralévő bérleti időre szóló lész igéi. Ha a bérlónek a kisajátítást megelőző 4 év alatt a bérletből a rendes polgári hasznot erősen túlhaladó jövedelme volt, az igazolható ilyen jövedelme fele a kártérítésből leszámít­ható. A leszámított jövedelem többlet után fi­zetett adó levonando (30 §) » * * Mielőtt a törvény további részleteit is­mertetvén, — vizsgáljuk meg,"mily lehetőségek vannak a főldelosztásnál Nyíregyháza város határában. A városházán jelentkezők összeírása 1273 igénylőt mutat. (Nyirvidék 1919. február 18 szám) Most, hogy a szerezhető uj birtokne­mek létesíthető szövetkezeti haszonbérletek teljesen nyilvánoságra jutottak, bi.onyára az eddigi igénylők egy része a csaiádi kisbirtok helyett más, nekik megfelelőbb biríoknemet választ és sok uj jogos igénylő fog jelentkezni a jelentkezés ujboli megnyitásakkor munkás­birtokra (4), családi kertre (6) és családi ház­telekre (7), amely Nyíregyházán 800 D ölig terjedhet. (Az első jikk sajtóhiba folytán ezt a pántot kihagyással hozta) s miután felosztás alá kerülő szőllő a nyíregyházi határban nin csen létesítés céljából családi kis szőllőbirtok­nak (?) és családi szőliőkertnak (?) megfelelő területre, ha ilyet a törvény kivitele felosztható szőllők hijján engedélyei (?) A jogos igénylők jelentkezését elősegíti az előnyös a kisajátítási árat képező 1913 évi forgalmi ár, melyhez még 20% eljárási költ­séget fizet, körülbelül az igénylő tulajdonba való megváltás esetén, akár készpénzben, akár 5% kamat mellett 50 év alatti törlesztésre, avagy a szabadon választóit örökbérleti rend­szer. A haszonbér kulcsa még nem ismeretes. A mostani bőséges bankjegytől igazán kecseg­tető módon szabadul ax uj birtoko3 és nem lehetetlen, hogy a régi birtokos a háború előtti árat, háború előtti valutához hasonló erejű fizetési, v. hitel eszközben papírban kapja, mire a lebonyolításra sor kerüí. Viszont visszatarthatja a jelentkezőket a majdnem tehetetlen és drága építkezés, a drága felszerelés e a birtokra a népgazdasági minisz­ter engedelmével vállalható terhek mannyiségé­nek ismeretlensége, s az hogy az őrök haszon­bérleti jog berendezési hitelre mag eoai ter­helhető

Next

/
Oldalképek
Tartalom