Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-02-26 / 46. szám

2 "tjí ifaKM2«M^(MMftMak O.tl uajOB NYÖOTDEK 1919. február t nyíregyházi radikálisok nagygyűlése Supka Géza beszéde a forradalmi szellemről Nyíregyháza február 25. iA iSytrwiik luMritájáum A radikális párt nyíregyházi szervezetének vasárnapi naggyülése Iszent tanúságtétel a forradalom jogosultsága mellett. Jól esett megállapítani. mint halad a forradalmi tömeglélek pályáján előre. A Korona-szálló nagyterme roskadásig megtelt forradalmi qmber sokaságával, ugy hogy százak és százak kinnrekedlek a kisteremben, előcsarnokában, lépcső feljárókon is állottak. A radikális pártnak az ellúforradalmi törekvésekkel szembeni állásfoglalása lélekemelő, forradalmi szívnek feledhetetlen volt. Az elnöki megnyitó A naggyülést Sebőn Viktor dr. pártelnök nyitotta meg. A társadalmi tudományok ismeretében, mély és eredeti gondolatokban falette gazdag pártvezér a tőle megszokott szabatossággal vázolta a jelenlegi helyzetet. Kinyilatkoztatta, hogy igazi forradalmi párt ma az országban egyedül b radikális és szociáldemokrata párt. E pártok amellett, hogy tényleges résít vettek az októberi forradalomban, annak kitörését már évekkel megelőzőleg hatalmas munkával együ.t'dolgoztak a forradalmi lélek megteremtésén, annak előkészítésén. A,jelenben igazi forradalmi épitő munkát csak e pártok tagjai végeznek, mely pártok múltja és jelene a törekvések nagy közössége közöttük véd- és dacszövetséget teremtelt, melyet mélyitoni és tovább fejleszteni a párt hő vágya. Supka Géza beszéde Az elnöki megnyitó után Supka Géza dr. a párt központi kiküldöttje emelkedett szólásra. Miadazokak. akiknek anaggyülésen jelen kellett volna lenni, s akik burzsoá felelemből, közönyből, vagy a rossz értelemben vett polgárt jeilemző megnyilatkozási iszonyból távolmaradtak, szónok azt a méltó büntetést mérteki, hogy nem hallhatták, s nem láthatták. Nehéz az isteni tehetségű és tudása forradalmár szabadszárnyalásu gondo'atmenetét pontosan követni ós hiven visszatükrözni. Beszéde elején kiemelte, hogy a programra szerint fcz ellenforradalommal kell foglalkoznia oly tömeg jelenléteben, mely forradalmi, holott a forradalom ellenesek jelenlétében a munka könnyebb lenne. Visszapillantott a forradalom kitörése előtti közelmúltba, vázolta a millitarista kapitalista nagybirtokos érdekszövetség háborús előmunkálatait, fel áita az újkori történelem még nem közkeletű tényeit, a régi rend kivá tságosainak benső s a nép akaratat figyelembe nem vevő céljait, s az ezek elérésere használt alj is eszközöket. A régi forradalmár Supt;a dr. tiszta, eszményi célokkal hevített lelkével, kikristályosodott elveinek hat hatósságába vetett hitével gyönyörű előadói készségével hangjának varázsával megkapta, magához ragadta az uj forradalmi lelkeket, s vitte öset, szárnyalt azokkal a közös cél felé, az emberiideál felé! . . . Az előadó azon az uton, a hallgatóságát a mély figyelőm csendjéban vezette. Kimutatta hogy a forradalom a hamis jelszavakkal meg indított, s folytatod négy és féléves háboiu természetszerű következménye volt. Belevitek embersömegeket ártatlanul* a földi pokolba, a halálba hazug jelszavakkal, téveszmékeel, üres frázisokkal A mult év október derekán elszánt forradalmárok radikálisok, szociáiisták a frontokról hazaszökött, letartóztatott katonák és fegyveres kíséretük zsebeit megrakták röpcédulákkal, s igy csempészték be a kaszárnyádba. A röpcédulákban a^t üzenték, hogy elég volt ! Az értelem és szellemereje a háborús legjobb ezredek katonái kezéből kihullatta ;a fegyvereket, az emberpáriák hazajöttek, miközben az ország él?n uj vezetőket találtak. Az oly csekély számú forradalmár megteremtette a^ októberi ünnepnapot, mely aktiónak reaktiója immár mutatkozik Az ellenforradalmi jelenségeknek, mondotta Supka dr. nagy fontosságot, tulajdonítani nem kell. Ezer gróf, ötven püspök, par ezer nagytőkés, latifundista milliónyi forradalmi tömeggel szemben oly kis pont, hogy bármely pillanatban eltünthető, mint a porszem s eltaposó, mint parányi féreg. Egyedül jelentős és szükséges ÍZ egyénenkinti forradalmi lélek, annak állandó izzó kisugárzása, a belső erkölcsi erő forrósága, emberihb, igazságosabb jövő akarása. Ez és csak a szent meggyőződés az, mely a forradalom kijelölt utján kell hogy előretörjön, s önmagában fejlesze ki azon a haladást bizto.-itó erkölcd és szeliemi erőket amelyek összeforrottan minden ellenforradalommal ssemben oltalmaznak és megvédjék. Az ellenforradalomtól Supka dr. szerint annál kevésbbé keli tartani, mert az ezen oldalról jövö minden aktiót még sokkal erősebb aktió követ, mely az irányt csak balfelé jelölheti, s igy a forradalom állandó fejiődése mindjobban biztosíttatik- Mély kérdéseket old meg itt. Kiffjti, hogy a programmhoz, a dogmához való szigorú ragaszkodás a haladással ellentétes. Nem a programm fontos, hanem az em ber benső lelki világa. A dogmához íaló küldöttség megmerevíti a fejlődést, s újból csak konzervativizmushoz vezethet. Kérdi, vájjon mi történik akkor, hu a programm, mely akár szocialista, akár kommunista minden pontjában megvalósult, vájjon ezesetben megszűnik e a társadalmi intézmények tovább fejlesztése, a folytonos munkálkodás a még tökéletesebb, szebb és igazságosabb társadalmi rend létrehozásában ? A fejiődé3 útját dogmával, programmal elzárni nem lehet. Supka dr. épen abban látja á rad kalizmus jövőjét, hogy nem köti magát mereven programmhoz, dogmához, a fejlődós határát meg nem szabja, haaem minden erejét a társadalmi igazságosság, emberiesség, a benső tiszta erkölcsi erő forrásaiból meriti, s elvei meggyőző erejében bizva, azokat az emberi megértés, haladás ós kuiiura szolgálatába állítja. Az ellenforradalmi elenyésző társadalmi réteg gazdasági és ezzel kapcsolatos társadalmi hatalmáért ugyan még mindig reszket, nem törődik a régi társadalom égbekiáltó igazságtalanságaival, azonban rövidesen észre fog térni. A harcos szótárban a kapitalizmus kifejezés már avulta váit, hiszen a kispolgár is bizonyos mértékben tőkés, az a ogaloru, mely tő fekólye a társadalmi organismusban, — a mammonismus A hatalmas töke mérhetetlen felhalmozódásában, öncélúságában. A péüzisten kultuszában, a nagybirtok s annak gazdasági érdeke védelmében népmilliók melett oly csekély számú imperialista nagytőkés ős nagybirtokos érdekcsoport, államfők és királyok uszályhordozói millió nincsetlent a haza, nemzet, vallás hazug jelszavaival belevittek oly embertársakat elleni irtó háborúba, akiket aljas magánérdekekből mesterségesen tettek ellenségekké. A haza, a nemzet és vallás szent fogalmak, tiszteletre méltók, csakhogy gonosz vezetők e szép fogalmat a múltban önös érdekből kihasználtak s frázisok jegyében embert az emberrel gyilkoltatták, mig ők felmentést élvőzve, vagy kiváltságos helyzetben kényelmes és biztos helyeken gyönyörködtek. Kihasználtak minden régi adottságot, nemzeti, nyelvi, faji különbségeket, .megmérgezték az emberi lelkeket és sziveket. Nemzeti alapon állunk, mert itt élünk, dolgozunk és alkotunk, azonban kapcsolatot kell teremtenünk a többi nemzetekkel, ezen nemzetek tagjai szintén emberek, igy munkálkodnunk kell a nemzetfelettiség jegyében is, embertársaink felé ki kell tárnunk karjainkat, meg kell teremtenünk azt az internacionálét, mely meghozza az emberi jogok és igazságok világát, a tiszta elveken és nem a szuronyon nyugvó világbékestéget, az ember eszményképét, az emberideált. A határozati javaslat Supka dr. másfelórás beszédet tomboló éljenzés és tapsvihar követte. Ezt következőleg Gábor Arthur dr. párttitkár a naggyülés elé a következő határozati javaslatot te jssztette : A radikális párt nyíregyházi szervezetének az 1919. évi február hó 23. napján megtartott gyűlésen megállapítja, hogy a lappangó ellenforradalom aknamunkája Magyarország népe jövendő boldogságát fenyegeti. Ások, akik szándékosan, vagy tudatlan ságból a régi rendet akarják helyreállítani, a valóságban csak a nagybirtok és nagytőke érdekét szolgálják. Már pedig, az ország sorsát a nagy amerikai es nyugoti demakráciák rokonszenve fogja eldönteni, amely most sajit hazájuk imperialistáival áll harcban az igazságos béke érdekében. Ezeknek a rokonszenvét veszítjük el, ha a forradalom vívmányait feláldozzuk. A hóditókkal csak Wilson szellemében szálhatunk szembe és csak u*y, ha belső politikánkat is társadalmi igazságosság és béke szelleme hatja át. A naggyülés üdvözletét küldi a forradalmi testvérpártoknak, amelyek ebben a szellemben velünk egyek és felhívja a népkormányt, hogy épitő munkájának erélyes folytatásával szálljon szembe a lappangó ellenforradalmi törekvésekkel és ezzel biztosítsa azt, hogy a msgujaodott Magyarország báléi leszkedhessék a népek testvéri szövetségébe. Ezen határozati javaslatot a nagygyűlés egyhangúlag elfogadta, melyet követőleg a tömeg példás rendben feloszlott. Nem tuM az augoltá és framtók megegyezni a náíoei Mim Bac&pHt, február 25. < A ItyWvidék txMtitájától.) Párisbó! jelentik, hagy a német hadihajók kérdésében Amerika azt kiváuta, hogy a hajókat teljesen szereljék le azutun sülyeszszék el. Amerika ezt azért kívánta, mert látta, hogy a felosztásnál Anglia és Franciaország ueaa tudnak megegyezni. A franciák elleníik Amerika tervét és a német flotta nagyrészét maguknak követelik, hogy versenyképesek legyenek Angliával. Az ani^oí miniszterek már beleegyeztek, hogy az amerikai h ídi f otta létszáma- egyenlő legyen Angliáéval, ^mig Earópa többi ílóttája enn .1 jóval kisebb maüd.