Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-02-21 / 42. szám

9 J*iimmtML 1919. február 21 súlyozzák, hogy Szabolcs kisgazdatársadalma hitvallást tesz a köztársa-ági Magyarország mellett é3 nyíltan hadat üzen minden ellen­forradalmi akciónak, bár ilyennek nyomát nem látja Szabolcsban. A népgyűlés többsége itt élénken tiltakozott az ellen, hogy Szabolcsban nincs ellenforradalmi mozgalom, mire ezt a részt a határozati javaslatból törölték A népgyűlést állandó incidensek zavarták meg és csak a nagy számmal fölvonult szer­vezett szociáldemokrata földmunkásoknak, vala­mint a fegyvertelenül kivonult vasúti nemzet­őrségnek köszönhető, hogy az állandóan fölbilincseléssel fenyegető rend föl nem borult. A gyűlés végével Kazimir Károly pártelnök és Schmidt Mihály párttitkár nyugalomra és csendre intették a tömeget, fölhívták figyelmüket, hogy rendben oszoljon szét, közben azonban olyan eset történt, ami teljesen megzavarta a békésen szétoszló tömeget. Éretlen diákok, akik tömegesen vonultak föl a gyűlésre, királypárti tüntetést kezdettek és komolytalanságukkal állandóan megzavarták a népgyűlés lefolyását. Ez a közönséget a gyűlés vége felé annyira kihozta a sodrából, hogy néhány diákot alaposan elvertek, a többiek csak futással tudtak megmenekülni. Az incidens után, amely mintegy tíz per­cig tartott, rendben kezdett szétoszlani a tö­meg, amelyben közben megnyilvánult az az óhaj. hogy megyeháza elé vonuljanak és tün­tessenek a kormánybiztos ellen. A Rákóczi­Htcának a Buza térbe va'ó torkolatánál három rendőr állott, akik kivont karddal igyekeztek békés siéiosz ásra birni a tömeget. A tömeg azonban félreértett 3 a kivont kardot és botok­kal, zászlórudakkal megtámadta a rendőröket Csupán a rendőrök okos, józan magatartásá­nak volt tulajdonitható, hogy ekkor vérontás nem történt, mert a rendőrök, hogy kikerüljék a vérontást, egyszerűen elnyargaltak, mire a tömeg lecsillapodott. « Zászló incidens is történt közben. No- j hány faluból olyan nemzetiszínű zászlóval vo- } nultak föl, amelyen a királyi korona volt. Eze- j ket a zászlókat a tömeg letépte és Nagy Kál- | mán gyógyszerészt, akinek a házán szintén ko- < ronás zászló volt kitűzve, kényszeritette a ! zászló bevonására. I Végül a vármegyeháza elé vonult a tö- I meg, amely hosszasan tüntetett Murányi László j kormánybiztos ellen A szociáldemokrata párt j tagjainak közbelépésére azonban délután fél- jj kettőre lassan lassan szétoszlott a tömeg és két órára teljesen helyreállott a rend ós nyu­galom. A dohánytermelés és a birtokpolitikái reform Budapest, február 20 (Fővárosi munkatársunktól^ Az a körülmény, hogy az o'szág nagy­részét ellenséges csapatok szállották meg, ter­mészetesen bénitólag hatott a dohínygyártásra is. Magyarország huszonkét dohánygyára közül tizenkettőt foglalt el az ellenség é3 ma a pénzügyminisztérium csak tíz gyár felett ren­delkezik. A dohánytermelést illetőleg azonban nem ilyen szomorú a helyzet, mert a dohányt termelő vidékek nagy része az ors?ágnak az ellenség által meg nem szállott részén van és a mult évben dohánnyal beültetett területek ideiglenesen és átmenetileg csak mintegy tiz százaléka esik a megszállott területekre. Ez a rész is azonban olyan részén van az ország­nak — Báranyamegyében, Barcs kornyékén, —• amelynek hovatartozandóságához igazán nem fér kétsé. Annak ellenére, hogy a dohánytermelő vidékek túlnyomóan nagy része a meg nern­szállo.t területen van, mégis aránylag kis terü­letnek dohánnyal való beültetését jelentettek be az illetékes hatóságoknál. Az oka ennek az hogy dohánytermeléssel nálunk főként a nagy, birtokosok foglalkoztak, akik jelentős befekte­téssel termeltek dohányt. A nagybirtokosok a készülő birtokpolitikai reformmal kapcsolatban joggal féltek birtokaik feldarabolásától és ez­volt az oka annak, hogy az idén nem igen mernek nagyobb befektetéseket eszközölni. Hogy a dohánytermelés ne jusson válsá­gos helyzetbe, a pénzügyminisztérium a birtok­politikai reform végrehajtásának bizonyos mó dositását ajánlotta Buza Barna föld mi velősügyi miniszternek, akivel megállapodás is jött létre olyan irányban, hogy átmenetileg, addig is, amig a nagytermeléstől át lehet térni a kister­melésre, a fölosztás alól mentesitik azokat a nagybirtokokat, amelyeken eddig dohányt ter­meltek és amelyeknek tulajdonosai kötelezett­séget vállalnak az iránt, hogy a jövőben is dohányt fognak termelni és a szükséges be­ruházásoktól nem lépnek vissza. Ez azonban csak átmeneti állapot, de erre szükség van azért, mert a Magyarországon termelt dohányt nyolcvan százalékban nagy­birtokon ültették, a kisbirtokosok dohanyterme lése sohasem lehetett intenzív, hiszen a kis birtok nem bírta el a befektetéssel járó nagy költséget. A kisbirtokos nem tudott pajtát, s;á­ritóházat építeni, annak nem volt megfelelő gő^ekéje, trágyája, ennélfogva nem is tudta földjét ugy megművelni, mint a nagybirtokos. A végleges rendezés a pénzügyminisz­térium véleménye szerint az lenne, hogy a kis­termelők bevonásával községenkint dohányter­melő szövetkezetek létesítenének, a szövetke­zetek azután vagy átvennék a nagybirtokok felszerelését, vagy uj befektetéseket eszközöl­nének és a pénzügyminisztérium a dohány ba­váltó árát ugy állapítaná meg, hogy a bevál­tási ár egyúttal a befektetések amortizációja is lenne. E rendezés eredményeként azt hiszik most, hogy a dohánnyal beültetett területek mennyisége emelkedni fog. Éppen ezért — ér­tesülésem szerint — a január 20-ikán tul érkező bejelentéseket is figyelembe veszik es a saját használatra való dohánytermelés beje­lentésének határidejét is december harminc egyedikéig ki fogják tolni. Paál Jób. Minfe&sotthont ipitsneb VjlregyUifa l?yír«syJMMii } február 20 •A Nyimidéh tudásdtéjától A nyíregyházi munkásság összbizalmifér­fiai teg nap este a Zöldség féri munkásotthon­ban összválasztmányi ülést tartottak, amelyen sok igen fontos ügy került tárgyalás alá. Az ülésen Török Imre elnökölt és rámutatott arra, hogy a nyíregyházi munkásságnak, amely ma tekintélyes számot képvisel, szüksége van egy tágas, megfelelő otthonra, ahol ugy a munkás ság, mint a szakszervezetek elhelyezkedést nyerhessenek. A munkásotthon mai kelyisége kicsi szük és ideglenesen sem megfelelő a cél­nak. Beható vita után kimondta a választ mány, hogy sürgősen szükségesnek tartja egy munkásotthon fölépítését és a szükséges összeg egybegyűjtéséhez téglaszelvényeket boc3át ki. Egy téglaszelvény ára egy korona lesz. Az in­dítványt elfogadták, azután kimondották, hogy minden szakszervezeti mulatságból, vagy elő­adás jövedelmének ötvén százaléka szintén a munkásotthon alapé lesz. A pártveeetöség munkarendje Kazimir Károly fölszólalásában a szervez­kédés fontosságára a szakszervezetek és a bi­zalmiférfi rendszer kiépítésére mutatott rá Az öntudatos, komoly és tervszerű munkára hivta föl a munkásság ügyeimét, mert csak igy lehet biztosítani a forradalom vívmányait, csak igy lehet diadalra vinni a szociális eszméket. Is mertette és előterjesztette azután a pártveze­tőségi munkarendet amelyet az összválaszt­mány elfogadott. A munkarend a következő : Munkarend, Minden összválasztmányi, szakszervezeti tanácsi és pártválasztmányi ülésen részt vesz a pártvezetőség részéről Kazimir Károly, Schmid Mihály. A szakmák ősszválasztmánya minden hó­nap első vasárnapjan. A szakszervezeti tanács minden hónap második vasárnapján. A pártválasztmány minden hónap harma­dik vasárnapján délelőtt 9 órakor a kereske­delmi alkalmazottak helyiségében tart ülést. Hétfői napokon a Zöldség téri helyiségben este 6 tói Lyachovits Sándor, Répánszky János tart a pártvezatőség részéről inspekciót. Keddi napokon : Párt vezetőségi ülés. Csüiörtöki napokon : a Zöldség-téri helyi­ségben este 6 tói Berecz Antal és Strieker Jenő. Pénteki napokon: este 6-tól Markovits Jenő ós dr. Keresztessy Ferenc. Szombati napokon : este 6 tói dr. Lakatos Imre ós Simonist József. Vasárnap délelőtt Beregi Dazső, délután Répánszky András pártvezetőségi tagok tarta­nak inspekciót. Az inspekciős pártvezetőségi tagok részt vesznek a tanácskozásokon és a párttagok ré­szére politikai és más természetű ügyökben tájékoztatást és felvilágosítást adnak, valamint előadásokat tartanak a politikai helyzetről, a mozgalom ós munkás ügyek külömböző kér déseiről. A párfirodában naponta délután 2 tői 3-ig jogi tanácsot ad dr. Keresztessy Fórenc ügyész elvtárs. A Zöldség téri helyiségben naponta 10 tői 12 ig Beregi Dezső elvtárs veszi tel a minden readü és rangú panaszokat. A kereskedelmi alkalmazottak helyiségé­ben Beregi Sándor elvtárs p. v. tag látja el az állandó inspekciót Kérjük az Elvtársakat, hogy szakmai ügyekkel elsősorban a szakmabeli szakcsoport­hoz, másodsorban a szakszervezeti tanácshoz, harmadfokon a Munkástanácshoz, forduljon Az ügyekot a pártvezetőséghez a Munkástanács viszi. A munkanélküliek ügyét a szakmai szer­vezetek és a Munkahivatal intézik. Politikai természetű ügyek szakma, össz­választmány, pártválasztmány és Munkástanács által utalandók át a pártvezetőséghez. A pártirodában az iáőzést az elvtársak a munka folytonosság biztosítása érdekében ke­rüljék, mert a tagok összetorlódása az eredmé­nyes és rendes munkát akadályozza. Elvtársi üdvözlettel A pártvezetőseg. A néptanács kinevezése Az összválasztmány foglalkozott ezután a városi néptanács tagjainak kinevezésével. Megállapította az összválasztmAny, hogy a kor­mánybiztos nem teljesítette a kinevezéseknél a munkásság kívánságát és javaslatát, nem vette figyelembe azt, hogy a dolgozó munkásság megfelelő számú képviseletet nyerjen a nép­tanácsban. Akkor, amikor más társadalmi osz­tályok és más pártok nagyobbszámu képviselet­tel birnak a városi néptanácsban. a szociál­demokrata pártot és a munkásságot csak kót tag képviseli. Ellenben nem forradalmi pártok­hoz, sőt pártokhoz egyáltalán nem tartozók és közismerten konzervatív gondolkodású egyének is helyet nyertek a néptanácsban Az összvá­lasztmány helyteleníti a kormánybiztos eme ténykedését és fölhívja Kazimir Károlyt és Schmid Mihályt, hogy a kinevezést ne fogad­ják el. Elhatározta ezután az összválasztmány, hogy a legközelebb munkásdalárdát alakit, ezen­kívül megteszi az előkészületeket a munkás test­edzés problémájának nyíregyházi megoldására is

Next

/
Oldalképek
Tartalom