Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-10-27 / 244. szám

2 tyi8 október 20 JHYÍRV 1Ü ÜL i 3 A15. huszárezred özvegyeit, árváit és rokkantjait sepijzo egyesület első közgyűlése (A Syimé*. fuétóstUjtUmn A háborúnak immár nemsokára vége iesz. elnémulnak a fegyverek, hazajönnek a katonák, akik éveken keresztül

1 küzdöttek és harcoltak. Ezek a katonák dolgozó polgárok lesznek, akik nem szorulnak a társadalomra, de nagyon sokan lesznek olyanok, akik ebben az irtózatos háborúban kezüket, lábukat vesztették és rokkantak lettek. Ezer és ezer árva siratja apját ezer és ezer özvegy gyászolja férjét. Ezek a háború legszerencsétlenebbjei, a kikről a társadalomnak kötelessége gondoskodni, támogatni őket, ietörölni könynyeiket, hogy legalább némileg enyhítsük fájdalmaikat, amelyekre gyógyító irt ugy sem tudnak adni. Ezt a célt tűzte maga elé a cs. és kir. 15-ik huszárezred özvegyeit árváit és rokkantjait segélyző egyesület, mely tegnap tartotta első rendes közgyűlését, ahol az egyesület vezetőBégét és tisztikarát választották meg. A közgyűlést, mely a vármegyeháza kistermében folyt le, MikeczDezső, udvari tanácsos, alispán, mint ideiglenes elnök nyitotta meg. üdvözölte a közgyűlésen meg jelent tagokat, majd röviden ismertette az egyesület célját, amely a 15-ik huszár-ezred kötelékébe tartozott vagy ott szolgálatot teljesített elesett, valamint sebesülés vagy katonai szolgálat alatt szerzett betegség következtében elhaltak özvegyeinek és árváinak és az ezred rokkantjainak a segélyezését tűzte ki célul maga elé. Mikecz Dezső udvari tanácsos bejelentette a közgyűlésnek, hogy az egyesület alapszar bályait felterjesztette a belügyminiszterhez, aki azt jóvá hagyta, tehát semmi akadálya nincs annak, hogy az egyesület megkezdje működését és megválasszák a tiszti kart. A közgyűlés megnyitása előtt az ezred magasabb rangú tisztjei és a polgári társadalom vezetői megbeszélést tartottak, hogy kiket jelöljenek az egyesület vezetőinek. Oltványi Ödön városi főjegyző a közgyűlés elé terjesztette a bizottság javaslatát a vezetőség megválasztását illetőleg és a közgyűlés azt helyben hagyta. Az egyesület tiszti kara a következőképen alakult meg: Elnök Mikecz Dezső, udvari tanácsos, alispán, alelnök: Ferjencsik Béla, Bencs Kálmán dr. és Bossányi Rudolf alezredes. Titkár: Halasi Tibor dr., másodtitkár: Fráter Ernő dr. jegyzők Oltványi üdön és Veress Zoltán. Pénztárnok: Vack Géza. A választmány tagjai lettek Péchv László kamarás, Bocz Endre földbirtokos, id. Székely István, Énekes János prépost, Kállay Rudolf udvari tanácsos, Somogyi Gyula kir. közjegyző, báró Buttler Sándor, Mikecz István főjegyző, Gergelyffy Endre dr. II. főjegyző, Kauzsay Tibor főjegyző, Kauzsay Tibor gazdasági felügyelő, Egry Zoltán őrnagy, Zikely József Jeney István, Wock Károly és Csipkay Adalbert kapitányok, Szatmáry-Király Pál fcs. és kir. kamarás és Dr. Popp. Szász Zoltán, Isaak Gyula Hevesvármegye alispánja. Zsáry György Borsodvármegye alispánja, Ilosvay Aladár Szatmárvármegye alispánja, Vajay Károly Szatmár polgármestere, Görgey László dr. Borsodvármegye főjegyzője és Kemény János udvari tanácsos, Gyöngyös város polgármestere. Választmányi póttagok leltek: Groák Ódön, Gruszner Jenő, Jeney Ferenc kapitány és KI inger Frigyes főhadnagy. A felügyelő bizottság tagjainak megválaszították Franka János őrnagyot, Burger Pált Bodor Zsigmondot, Barna Lipótot és Kovách Győzőt. A közgyűlés elhatározta azután, hogy fővédnökül fölkéri Ferenc Salvátor főherceget, védnökül

1 pedig Don Miguelbra ganzai herceg őfenségét, Szmrecsányi Lajos egri érseket, Miklósy István gk. püspököt Geduly Henrik ág. h. ev. püspököt, Balla Gedeon ezredest, Bornemissza Tibor cs. és kir. kamarást, valamint Szabolcs. Szatmár, Heves és Borsodvármogye főispánjait. Ezután Halasi Tibor titkár számolt be a segélyegyesület pénztár készletéről. Bejelentette a közgyűlésnek, hogy a segélyalap vagyona jelenleg 130000 "korona, amelyből 78000 korona a gyöngyösi népünnepély jövedelméből, 42000 korona az ezred tisztjei és legénysége adakozásából folyt be. Ezer koronát adományozott Záborszky Miklós miskolczi apát plébános a többi pénz pedig a tagdijakból folyt be. Halasi titkár indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy Gyöngyös város közönségének Kemény János polgármester .utján jegyzőkönyvi köszönetet mond azért az áldozatkészségért, amellyel a segélyalap gyarapításához hozzájárultak. A közgyűlés Halasi indítványához hozzájárult Halasi titkár bejelentette a közgyűlésnek, hogy jelenleg az egyesületnek száznegyven tagja van ós a tagsági jelentkezések napról-napra szaporodnak, tehát indítványozza, hogy a 130000 korona alaphoz ne nyúljanak, hanem a segélyezéseket a már befolyt és a még befolyó j tagsági dijakból folyósítsák. Rövid vita indult meg, amelyhez hozzá szólallak Bálás László százados, Somogyi Gyula és Bodor Zsigmond. Somogyi Gyula felszólalásában hangsúlyozta, hogy most a tél beköszöntésekor nem lehet egy ősszeghez kötni a segélyezés összegét és azt javasolja, hogy, százezer korona maradjon meg tőkének, a segélyezéseket folyósítsák a tagsági dijakból és ha ez kevésnek bizonyul, akkor nyúljanak hozzá a 100000 koronán felüli összeghez. A közgyűlés Somogyi Gyula indítványát elfogadta. Ezután Mikecz Dezső udv. tan. elnök köszönetet mondott a közgyűlésnek a tisztikar nevében a tisztikar megválasztásáért és javasolta, hogy Halasi Tibor titkárnak eredményes fáradozásáért a közgyűlés köszönetet mondjon. Az elnök ezután a közgyűlést bezárta. BronzKorszakj lelet Kanyáron %tre#f8»toaj ohtttim »6 (A Nvírwidék HuMtiMéám Szegény, öreg Jósa András bátyánk örök álmát alussza, lelke valahol a túlvilágon összetalálkozott azóta Árpád apánkkal. a kacagányos magyar vitézekkel, akikkel évtizedek óta itt a földön is benső, páratlanul-egyedülálló, nemes, és mindenekfölött önzetlen barátságot tartott fönn. Árpád apánk vitézeinek ezüst sarkantyúját, hosszú, egyenes kardját, cifra kacagányát, most a másvilágon vizsgálhatja Jósa András bátyánk, ennek az országnak egyik legkiválóbb régésze és a Szabolcsvármegyei muzeum megalapítója. Jósa András meghalt, de az emléke cl és él a szelleme, amely naggyá, híressé és páratlan kincsek birtokosává tette ezt a muzeumot. Jósa András meghalt, a muzeum, a most már Jósa-muzeum pedig tovább gyarapszik értékesebbnél értékesebb kincsekkel. A legutóbbi napokban kiválóan érdekes és rendkívül becses darabbal szaporodott a muzeum gyűjteménye: egy bronzkorszakbeli hatalmas gabonatartó edénynyel, amely csaknem sértetlen állapotban jutott a muzeum birtokába. Pár nappal ezelőtt Tiszakanyáron Siposs József gazdálkodó házánál szilvalekvárfőzéshez készülődlek. A gazda ásót vett, hogy az üsthöz szükséges gödör kiásásához hozzáfogjon. A ig három ásónyomnyi mélyen kemény tárgyba ütközött az ásó, akárhogy erőlködött is a gazda, sehogyse sikerült belenyomni a földbe az ásót. Nem erőltette tovább a dolgot, hanem egy lépéssel odéb kezett ásni, de itt is keménybe talált az ásó. Ekkor aztán elhatározta a gazda, hogy kiássa azt az okvetetlenkedő valamit, hátha kincsesládára akadt. Kincsesláda helyett azonban egy hatalmas, egy méter magas égetett agyagedényre bukkant Sipos József. Kiásta az edényt, amely telisde teli volt, — jó száraz szabolcsi földdel. Sipos József fölfedezéséről fantasztikus hírek keltek szárnyra a faluban és a hirek eljutottak Újhelyi József körjegyző fűiéhez is. Újhelyi elment a Sípos házához és első szempillantásra is megállapította, hogy értékes régészeti leletre bukkantak Kanyáron, azonnal értesítette hát a muzeum vezetőségét a leletről. Kiss Lajos muzeumőr haladéktalanul kiszállott Ivanyárra, ahol a jegyző ekkorra már gondjaiba vette a IeleleL Kiss Lajos muzeumőr megállapította, hogy a lelet a bronzkorszakból származó agyagedény, amely gabonalartásra szolgált. Az egy méter magas, korsó alakú edénynek négy füle van, tetején pedig egy tál volt és valószínű, hogy a tálat a füleken keresztül kötözték az edényhez. Az edényben magában csupán földet találtak, a föld alja azonban erős zsírtartalmú volt, ami azt igazolja, hogy az edényben valamit elraktároztak. Nagy szerencse egyébként, hogy a kiásás a legnagyobb gonddal és körültekintéssel történt, ugy, hogy a lelet alig pár helyen sérült meg, a. sérülések azonnan könnyen ki javíthatók. A nagyértékü lelet, amelyről Kiss Lajos muzeum őr ugy nyilatkozik, hogy, muzeális becse is igen nagy, amennyiben a Szabolcsban eddig tatált eények között a legnagyobb, — a lelet ma Tiszapolgáron van elhelyezve a községházán, mert a muzeumnak nincs pénze a Nyíregyházára való beszálltiásra. » Budapest osiromáSlapoiban Baéapest, október 36 íA Nyirvidék tudósítójától.) Késő éjszaka terjedt el a hire, hogy a magyar nemzeti tanács megalakult. Mikor a kormány ezt megtudta, azonnal készenlétbe helyeztette az egész helyőrséget. Két órakor riadót fújtak, küldöncök utján hivatták össze az összes tiszteket; A középületeket különösen cseh és stájer katonákkal megszállatták. .rjsvi^'iiíítt• 1 ji. . i.