Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-10-17 / 235. szám

áriregjr&ta, 1319. oktdfoer 17. 8 Csütörtök TKSM, éftolyiim • 235. mám. POLITIKAI NAPILAP A SZABOLCSVÁRMEOYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK ÉS A SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MR9 Előfizetés: Egész évre 32 K, félévre... 16 K, negyedévre 8 K, egy hónapra 3 K. Tanítóknak félévre 1© korona. -wii^*.!

' I ALAPÍTOTTA JÓBA ELEK ! Szerkesztőség is Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZAM 13». PÖ8TAOTEOUE : Kéiirátokat nem áriunk iíís«a. Wekerle bejelenleiiej perszonális uniót Nagy vihar a képviselőházban Batepat, tMktr 16 U MyinüUk tuAóiitíyátél) A képviselőház mai ülését igen nagy érdeklődés előzte meg, zsúfolt karzatok, tömött folyosók. Simoncsícs Elemér alelnök tizenegy órakor nyitotta meg az ülést, elparentálta Mangra Vazult és bejelentette, hogy Fényes László sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt, Popovics pénzügyminiszter négy havi indemnitási törvényjavaslatot terjeszt be. Az elnök jelenti, hogy Wekerle akar szólani. Wekerle közli, hogy a kormány lemondott, de a király nem fogadta el a lemondást. A béke érdekéken szövetségeseinkkel együtt elfogadtuk Wilson 14. békepontját és remélhető, hogy a békét mielőbb elérjük. A jelenlegi politikai helyzet szükségessé teszi Magyarország uj politikai berendezését. A föderális alapra helyezkedő Ausztriával szembea •ekünk a perszonális ur.io alapjára kell helyezkednünk. Ezzel kapcsolatban önnállő politikai gazdasági, pénzügyi és védelmi intézkedéseket kelt életbeléptetnünk az 1723. évi I., II., és III. törvénycikk alapján. Horvátországgal való államközösségi viszonyunk továbbra is fent fog tartatni. Hangsúlyozta a miniszterelnök az uralkodó családhoz való változatlan ragaszkodásunkat, végül fölhívta a pártokat a tömörülésre. Károlyi Mihály szólalt föl azután. Teljességgel bizalmatlan a kormánnyal szem}Károlyíék tizeikét pontja 16 [A ^^ww^^i íwá^ít^^^W^ A Károlyi-párt a következő indítványt terjeszti ma a ház elé: Az országgyűlés hódolatteljesen kéri a felséget, hogy azonnal bocsássa el ,a jelenlegi kormányt és a következő 12. pont alapján épitse föl az uj Magyarországot; 1. Sürgősen megvalósítani a politikailag, katonailag és gazdaságilag teljesen független Magyarországot a Habsburgok jogara alatt. 2. A béketárgyalások haladéktalan megindítása és azon Magyarországot teljesen önálló hatáskörű megbízott képviselje.. 3. A háború és béke fölött ezentúl az alkotmányos képviselet döntsön. 4. Az ország területi integritása a béketárgyalásoknál megvédessék. 5. Az ország gyors, demokratikus átalakítása. Általános választójog. 6. Jogegyenlőség. A nemzetigégi kérdés Wilson pontjai alapján rendezendő. 7. A sajtószabadság, gyülekezési szabadság helyreállítása. 8. Szociális reform-politika. A rokkantkérdés megoldása. 9. Uj földbirtokpolitika. 10. A politikai üldöztetések beszüntetése. 11. Az ország közellátásának biztosítása. ben, Követeli a béke mielőbbi megvalósítását, állami önállóságunk kiépítését. Léptessék életbe a legszélesebb körű demokrar tikus reformokat. Követeli, hogy az idegenben harcoló magyar katonákat hozzák haza. hogy ha az ország határait Veszély fenyegeti. legyen kinek megvédeni a határokat. Károlyi beszédét folytonos lárma zavarta és különösen akkor tört ki nagy vihar, amikor Károlyi azt a kijelentést tette," hogy a háború szemfényvesztés. Mindenfelől szidalmazások érték a Károlyipártiakat, akik közül Lovászy Márton odakiáltotta: — Nem tagadjuk, mi antant pártiak vagyunk. Erre a kijelentésre a munkápártiak fölugráltak helyükről és ugy kiabálták: — Hazaárulók I Több munkapárti képviselő előrerohant a Károlyi-párt felé és hamarosan a terem közepén hullámzott az egész ház. örült lárma, kavarodás támadt, (amelyben a Károlyi-párt nyugodtan, szótlanul ült helyén. Már-már ugylátszott, hogy tettlegességre kerül sor, ÍWindischgaetz, Tisza és mások öklüket rázva kiabáltak érthetetlen szavakat mikor az elnök az ülést fölfüggesztette. 1

12. Az országot fenyegető idegen invázió ellen a külföldön levő magyar katonák sürgős i hazahozatala és az idegen katonák elszállítása, hogy ne lehessen fölhasználni az idegen katonákat a magyar nemzet bármely jogos törekvése ellen. A birodalmi gyűlést elhalasztották BwUpesti *hUher 16 [A KyWvidék MótiUjáUL) Berlinből jelentik, hogy a birodalmi gyűlés holnapra tervezett ülését bizonytalan időre elhalasztották. A szövetség tanács mai ülésen elfogadott egy törvényjavaslatot, amely a birodalmi alkotmány tizenegyedik ortikulusát megváltoztatja. A szociáldemokrata frakció ülésén ugy határoztak, kogy tekintettel a külpolitikai helyzetre nem kívánják a kancellárnak állásából való^távozását. A nyugati harcok Baáapeat, oktéber 16 IA Nyirtidék tuSótitójitól.) A Wolff-ügynökség esti jelentése : A flandriai harctéren az ellenség folytatta támadásait és némi korlátozott nyereséget tudott csak elérni. A Maastól nyugatra a részleges küzdelmek javunkra dőltek el. Elnapolták a delegációkat Budapest, tktéier 16 {A Kyinxdék tiUUsiUjától.) Bécsből táviratozzák, hogy a delegáció külügyi albizottságának ülését Berzeviczy Albert nyitotta meg. Károlyi Mihály gróf napirend előtt kijelentette, hogy Burián esak akkor hivta egybe a delegációt, amikor a magyar nemzet követeli a teljes önálló független Magyarországot. A delegáció oly rosszul működött, hogy ennek és a diplomációnak köszönhetjük a monarchia bukását, éi hogy Magyarország odáig jutott ahol ma van. A háborút a külügyi kormányunk provokálta Szerbiához intézett ultimátumával. A Krupp-gyár igazgatójától von Mühlentől tudja, hogy az ultimátum előzetes megbeszélés tárgyát képezte Németországgal, amelyben a német császár is részt vett. Mühlen ezt Helferichtől tudta. A g«nymosolyokra megjegyzi, hogy pár nap múlva olyaa események jöhetnek, amelyek országunk fennállását is veszélyeztethetik, A kocka még 1914.-ben el volt vetve.de még ekkor is lehetett volna a helyzeten segiteni, ha elfogadjuk Anglia ajánlatát, hogy a kérdést a londoni konferencián intézzük el. Elutasítottuk ezt az ajánlatot és ezzel igazoltuk, hogy a háborút akarjuk. Ha elvesztettük a háborút, nem az osztrák-magyar hadvezetőségnek, sem a hősiesen küzdő katonáinknak, hanem diplomáciánk tehetetlenségének köszönhetjük. Uralkodónk a béke útjára akar£ térni, ezt meg is kísérelte, de oly ügyefogyott diplomáciai karral rendelkezett, mely eleve kizárta, hogy ez sikerrel járhatott volna. Legnagyobb hiba volt a buvárhajóharc elkezdése, már akkor elvesztettük a háborút. Károlyi beszédét azzal végzi, hogy a delegációt nem tartja többé életképesnek és köyeteli a magyar nemzet teljes önállóságát és függetlenségét, valamint minden közös intézmény eltörlését. Wekerle Sándor dr. miniszterelnök Károlyi beszédére kijelenti, hogy a delegáció intézményt nem lehet egyszerűen megszűntnek nyilvánítani és visszautasítja Károlyi állítását, hogy a háborút mi okoztuk. Saját hazája ellen szolgáltat fegyvert ez, aki annak erkölcsi igazságát kétségbe vonja, és ugy akarja oda állitani a világ elé Magyarországot, mintha nem megengedett célok vezettek volna bennünket ebbe a háborúba Károlyi elfelejti, hogy hazánk megvédésében Németországnak nagy szerepe volt és ilyen körülmények között azt követelni, hogy Németországtól elszakadva kössünk békét, elhibázott politika voina. Utána Tisza javasolta a tárgyalások folytatásának megszakítását és Tisza javaslata elfogadása után az ülés véget ért. A törökországi helyzet fiateHst, oJcUtor 16 IA Nyirvidék tudántójítél,) Kotterdamból jelentik, hogy hir szerint Wilsonnak Törökországhoz intézett válasza két szóban kifejezhető : föltétlen kapituláció. Követelik a török hadsereg leszerelését, a török flotta, a Dardanellák és a Bosporus átadását. Baku és Sziria kiürítését, valamint a főcinkosok, közöttük Enver basa kiszolgáltatását. In 16 fllüf