Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-10-12 / 231. szám

ríi IKBTD&K* Í ytl októfiRs 12 Milyen lesz a magyar béke A miniszterelnök álláspontja Budapest, október 11 {Fővárosi munkatársunktól.) Amikor ezeket a sorokat irom, nem érkezett még meg hozzánk az Egyesült Államok elnökének jegyzékünkre adott válasza. E pillanatban tehát nem állapitható meg, hogy vájjon békés szándékunk megértésre talált-e odaát. Alább következő tudósításom azonban abban a hangulatban készült, hogy közel vagyunk a békéhez. E pillanatban Magyarországot legjobban, azt is mondhatnánk, hogy egyedül és kizárólag az a kérdés érdekli, hogy miiyen lesz az a béke, amelyet Magyarország fog kötni. Magától értetődik, hogy a politikai pártkörökben is kizárólag ez a kérdés képezi a tanácskozások és vitatkozások tárgyát, erről a nagy problémáról beszélnek mindenfelé és nem lehet csodálkozni rajta, hiszen a nemzet egész jövőjéről vau szó — ha a vitatkozásban őszinte véleményének ad mindenki kifejezést. A negyvennyolcas alkotmánypárt körhelyiségében szokatlanul élénk az élet. A képviselők ldvétel nélkül Budapesten vannak, de itt van a legtöbb vármegye főispánja is, a miniszterek szorgalmasan feljárnak a klubba és résztvesznek azokon a tanácskozásokon, amelyek gyakran a késő esti órákba is belenyúlnak. Tegnap is nagyon sokan voltak fönn a pártkörbe. Ott volt a miniszterelnök, ott voltak iWindischgraetz és Szterényi miniszterek, Gál Sándor államtitkár, a politikai élet sok vezető embere és a miniszterelnök mindvégig résztvett azokon a bizalmas jellegű megbeszéléseken, amelyek egy megkötendő béke feltételei körül forogtak. A tanácskozás egyik résztvevőjével mó dómban állott ma beszélgetést folytatni. A képviselő úrtól mindenekelőtt azt kérdeztem meg, hogy miként vélekednek a kormánya köreiben a béke feltételeiről, miként látják biztosítva Magyarország területi integritását, milyen sors vár a magyar nemzetre, minő alapon kivánnak autonómiát adni nemzetiségeknek. Mindezekre a kérdésekre a képviselő ur az alábbiakban ismertette a párt és a mi niszterelnök álláspontját: — Magyarország területi integritását védeni fogjuk. A magyarpolitika felfogása szerint azonban az Amerikai Egyesült Államok elnökének ismeretes békeföltételei sem beszélnek arról, hogy Magyarországot szét kell szedni. Erre nem is kerülhet a sor. iWilson tizennégy pontjában nincsen szó arról, hogy a cseheknek ellenünk intézett támadása jogos lenne, és Wilson, amikor azt mondja, hogy a népek szövetségének tagjai maguk fogják rendezni saját dolgaikat, ezt ugy érti, hogy a rendezés a történelmi határok keretein belül történik meg és a nemzetiségek megfelelő autonómia élvezetével kapnak fejlődési szabadságokat. Az önkormányzati jog és a területi elszakadás nem jelent egyet. Wilson feltételeiből az következik, hogy a Magyarországon élő nem>zetiségek megkapják a szabad fejlődéshez szükséges önkormányzati jogot, de ezekből nem következik az, hogy a nemzetiségek által lakott területek kihasittatnak az országból. — Minden kérdésnek a lényege most Magyaroország területi integritásának a biztosításán fekszik. Semmi ok nincs kételkedni abban, hogy Magyarország területén változás történne. — Ez a miniszterelnök álláspoantja is. E mellett természetesen a legnagyobb szükség van arra, hogy kifelé az egész nemzet most egységes egészet mutasson. — S ami a nemzetiségek autonómiáját illeti, ilt előre kell bocsájtanunk azt, hogy Wilson ur is a népek önrendelkezési jogáról szóló elvét valószínűleg egyformán gondolja az egész világra nézve. Mert hiszen Angliának is vannak tótjai, Franciaországnak is vannak románjai és amint Anglia tiltakoznék az ő nemzetiségeinek önálló állammá való alakulása ellen. épp ugy nem lehet nálunk sem ilyen kérdésről komolyan tárgyalni. — A nemzetiségek autonómiája a törvénykezés, a közigazgatás és a közoktatás terére terjed ki. Szabad fejlődést biztositünk ama nemzetiségek részére, amelyek ezt számuknál, történelmüknél és eredetüknél fogva joggal kérhetik. Az önkormányzati szervek saját akaratukból alakulnak majd ki. Hogy ez a kérdés részleteiben miként nyer megoldást, arról ma még korai beszélni. Egy bizonyos és ebben egyetért az egész ország: Magyarország mint pnálló és független nemzeti állam kerül ki a rettenetes világháborúból. Ehhez az érdekes nyilatkozathoz hozzáfűzöm még azt az információmat, hogy értesüléseim szerint a tótok körében erős mozgalom indult meg a csehek jogtalan követeléseivel szemben és beszélnek arról. hogy a józanul gondolkodó tótok erélyes manifesztációban tiltakoznak a csehek túlzott és merész követelései ellen. Peái Jöfc trpirtfr JNhilllinrlfiiíffin-ilhiiÉmlI*" ifin^nflhifriiflfríjfrAitfhiiitithtftíHflthlrtwffihftdfarfrli# if-i

<ftiirtMfllh.lt Jósa András-múzeum Nyíregyházán Emléket állit a tMySiatéság Jósának MyíreíryM*au október 11 í A máóttié}«fiiL) Pár héttel ezelőtt mély részvétet keltett nemcsak Nyíregyházán és a váraiégyében, de az egész országban Jósa András dr.-nak, Szabolcsvármegye nyugalmazott főorvosának és a kiváló régésznek halála. Igaz és mély gyászszal helyezték örök nyugalomra Jósa András holttestét és a vármegye és város közönségének szívből jövő részvéte kisérte utolsó útjára a kiváló tudóst. A Szabolcsvármegyei Orvosszövetség a nagynevű orvos és tudós emlékét méltóan megakarván örökíteni, átiratot intézett Szabói csvármegye tó r vény hatóságáéhoz és kérte, hogy indítson akciót Jósa András emlékének méltó megörökítésére. Szabói csvármegye törvényhatósága igaz ke gyelettel karolta föl a tervet és elhatározta. hogy vármegyeszer te gyűjtést indit egy Jósa András nevéhez és működéséhez méltó síremlékre, amelyet annak idején ünnepélyesen fognak elhelyezni. Kimondotta ezenkívül a törvényhatóíság, hogy a vármegyei muzeumot, amelynek az alapját Jósa András vetette meg és amelyet, fáradtságot és költséget nem kiméivé, Jósa András tett országos hírűivé, — alapitója és igazgatója nevéről Szabolcsvármegyei Jósa-muzeum-nak nevezi el és alapitója emlékét a muzeum épületőre erősítendő márványtáblán örökíti meg. Megtörtént a finn királyválasztás &aa&p«et» ektébw 11 (jí Nyirvidék tudótitjjétól) Helsingforsból jelentik, hogy Frigyes Károly finn király választása hatvanegy szóval negyvenegy szó ellenében történt. Szabolcs liszikontingensét CM Nyíregyháza továbbra is tizennyolc wapn lisztet kap október 11 (Fővárosi mmhatársunlttól.) Az Országos Közélelmezési Hivataliban most állapítják meg azt a lisztmeny?nyiséget, amelyet az egyes törvénvhatósáfgok részére az október tizenötödikétói november tizenötödikéig terjedő időre kiutalnak. Tekintettel arra, hogy a legutóbbi kiutalás óta sok helyen számosan ellátták magukat egész esztendőre készlettel, a közélelmezési hivatal több város és vármegye kontingensét leszállította és kontingens felemelés csak kevés törvényház tóságnál történt. Szabó les vármegy én él azonban mégis kivételt tett a közélelmezési hivatal, mert tekintetbe vette azokat az indokokat, a melyeket a megye liszt kontingensének a felemelése érdekében a hivatalnál Mikec Dezső alispán előterjesztett és ezért Szabolcsvármegye lisztkontingensét olyan mértékben emelték fel, mint sehol az országban. A vármegye majdnem háromszorosát kapja az eddigi mennyiségnek. A múltban kiutalt hét vaggon helyett most husz vaggon lisztet utaltak ki a vármegye ellátatlanai számára. Nyíregyháza kontingense a régi maradt, a városnak ezúttal is tizennyolc vaggon lisztet utalt ki a közélelmezési hivatal. — Fényes László beszámolója. Vasárnap, október 13-án délelőtt 11 órakor tartja Fényes László Nyíregyháza város országgyűlési képviselője beszámolóját, amelyen a belpolitikai és külpolitikai helyzettel fog foglalkozni. A beszámolóra az előkészítő bizottság a következő meghívót bocsátotta ki: Polgártársak! Nemzetünk és országunk minden lakosának jövője súlyos fordulópont előít áll. Az egész világ uj alakulásra indul, Magyarország népének is hallatni kell szavát" De az, aki nem tudja, hogy mi törutént, és mi történik: nem foglalhat állást. A mi országgyűlési képviselőnk: Fényes László vasárnap e hó 13-án lejön közénk, hogy az ország súlyos válságában Nyíregyháza város polgárságának egyetemével, férfival, nővel egyaránt megismertesse a helyzetei. E célból folyó hó tizenharmadikán vasárnap délelőtt tizenegy órakor a Zöldség-téren, kedvezőtlen idő esetén pedig a Korona nagytermében, népgyűlést tartunk. Mindnyájunk sorsáról van szó! Jöjjön el mindenki! Nyíregyháza, 1918. okt. 11. Az előkészitíf-hizoltság, — Balláy Gyula temrtése. Tegnap délután négy órakor temették el a tragikusan elhunyt Ballay Gyula dr. törvényszéki jegy zőt nagy részvét mellett. A temetési szertartást Nagy Lajos református lelkész végezte, aki meghatóan búcsúztatta el az elhunytat. A temetésen Zelenka Lajos törvényszéki elnök vezetésével megjelent a törvényszék, a járásbíróság és a királyi ügyészség tisztikara, akiknek nevében Szunyogh Béla törvényszéki biró búcsúztat^ ta el Ballayt megrázó gyászbeszéddel.