Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)
1918-12-04 / 277. szám
M J&tmmÉK. iS!f t 4Mezőgazdasági szakemberek a járások és községek élén ti«4»pe*% december $ (1bmtmi mmkatérutnkUl.) A kertnány a járási és községi közigazgatásban a jövöben nagyobb súlyt kiván fordítani a mezőgazdaságra. Ez ügyben részletes javaslatot terjeszt a kormány elé az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. A munkát Buday Saraa, az OUGE főtitkára kési 1 ti el, aki a kérdésről a köretkeaőkepeu volt szíves előttem nyilatkozni. — A mai közigazgatást ki kell pótolni a mezőgazdasági közigazgatás szervezetével. A közigazgatás gépezetében hiányzik a mezőgazdasági közigazgatás feladatainak végzésére hivatott szerv, mert a különleges mezőgazdasági feladatot általános közigazgatásként kecelik Mindaddig, amig nagybirtokosokról és középbirtokosokról volt szó, akik maguk is résztvettek a vármegyei életben, nsm volt olyan fontos a mezőgazdasági közigazgatás kiépítése mint most, amikor egy esomó uj és tájé-oaatlan birtokos kerül birtokba. Ennek következtében felmerül az a régi kívánság, hogy a közigazgatásba bele kell vonni a gazdasági tudást és érzéket. — A központi közigazgatásba olyan embereket kell üteltni, akik képzett mezőgazdák. Legnagyobb szükség van erre a járásokban, ahol a fezolg&birak mellett képzelt gazdáknak kell végrehajtani majd a mezőgazdasagi vonatkozású törvényekét és rendeleteket. E kördós agy lenne megoldandó, hogy a főszolgabírók mellett járásgazdai állások azerveztetnének, *»ely állásokat elsősorban a birtokok parcel lázásának következtében nsgy tömegben kenyérkereset nélkül maradó gazdatisztekkel tölJenének be. Ezek egy megfelelő tanfolyam elvégzése után mint járásgazdák osztanának be a közigazgatás szervezetébe. A járásgazdák a járáshoz tartozó községekben személyes megjelenésükkel támogatnak a gazdákat a gazdálkodásban és ellenőriznék a gazdasági törvények végrehajtását. — A községekben hasonlóképpen kellene megoldani a helyzetet. A községi biró állása teljesen felesleges. A hatalom a jegyzők kezére jatott Viszont a jegyző vállát olyan sok teher nyomja, hogy a jegyző ezeknek eleget* tenni képtelen. Ma úgyszólván minden hatalom végrehajtója a községben a jegyző, akivel min denki rendelkezik és akinek mindenki parancsol. • — Véleményem szerint a községi biró helyébe községi gazdai állást kellene szervezni ahová természetesen szakembert kell beültetni. A községi gazda ugyanazt a feladatot végzi a községben, amit a járásban a járásgazda végez. Magától értetődik, hogy megfelelő fizetésért. Ezzel a jegyző válláró. súlyos teher vétetik le, a mezőgazdasági administrációval járó sok tennivaló a jövőben a községi gazdát ter helik. — A birtokpolitikai reform ezeket a reformokat is szükségessé teszi, aminthogy szükségessé válik a járás és a község adminisztrációjának a demokratizálódása is. A birtokpolitik i kérdéseket, a többtermelést csak ilyen berendezkedések mellett lehet megoldani és ezekből a szempontokból kiindulva készítem el és teszem meg javaslatomat az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek és a Magyar Gazdaszövetségnek. Paál Job DIADA L g=: IZRAEL |H Henri Bernstein drámája Ej Szellemi és testi munka Azokból, amit a radikális párt programmből halottunk, amit erről a napi — es időszaki sajtó ir, leglényegesebb pontként az előtérbe heiyesett ''szellemi munka" tűnik ki. A radikális párt a legélesebb határvonalat látja munka és manka között és valósággal jelszóvá a tömörülés csábító eszközévé fejlesztette a „szellemi munka" fogalmát. Ha a radikális-párt valóban erősen progressiv párt, ha valéban a munkát tartja egyetlen és igazi értékmérőnek és ha progressivitását minden téren becsületesen gondolja, ugy tudományos téres » szakítania kell a mait hagyományaival. A forradalom előtti társadalom a régi humanista gondolkodás rendszerét megőrizte ; ezt a rendszert a nagy francia forradalom sem tudta megdönteni. Az a megújhodás, amely a mult század közepén a természettudományok ban bekövetkezett, nem volt képes a politikai hierarchia a legkifejezettebb dualista alapon csatlakozott az „iaUn kegyelméből" való ki rályság fogalmához. Ha már most a »r elleni é* testi munka fogilmat mint élesen elhatárolt, sőt ellentétei fogalmakat torábbra is megakarja tartani a radikális párt az állam gépezetében és ha nem a tudományosán egyedül lehetséges noonista álláspont esz az elfogadott, ugy asokat a gjö keres változásokat, melyek bekövetkezését óhajtani látszik, elérni sohasem fogja. De egyébként is kellemetlenül érint, amikor olyan vezető egyének, kik tudományos téren tiszta monisták, a politikában dualista elveket vallanak. Avagy nem a legtisztább dualizmus az, amikor testi és szellemi munkát különböztetek meg sőt annyira szembe helyezem egymással ezt az állítólag kétféle folyamatot, hogy el sem tudom képzelni a szellemi munkást a testi munkások táborában ? De amig kétségtelenül igaz és bizonyításra sem szorul, hogy a radikális párt vezetői tudományos téren monisták, politikai téren pedig dualisták és igy két különböző emberként jelennek meg előttünk, addig érdemes vizsgálat tárgyává tenni, vájjon dualista alapon csakugyan elfogadható e az az éles határ, amely a szellemi és testi munka között fennáll. Dualista felfogás szerint a szellemi munka forrása az a lélek, amely elhagyja a testet a halál pillanatában. Maga az emberi test pedig a testi munkát végzi. Olyan dnalisták, akikkel alkudni is lehet, megengedik, hogy ez a lélek nem mindenütt székel, csupán az agyban. Es amikor ők szellemi munkáról beszélnek, hallgatólag beleegyeznek abba is, hogy ez agyi munkának tekintessék. Már most beleélvén magunkat ebbe a nem tudományos felfogásba, vegyünk egy par exellence agyi munkát : a gondolkodást és egy másik szélsőséget, azt a mechanikai mozgást, amit járásnak nevezünk. Az, hogy járok, absolut testi munkának látszik lenni. Pedig nem igaz, mert a járást meg kellett tanulnom, amit pedig tanulnom kell, ott — duaiista alapon fejtegetve a kérdést — szerepe jut a szellemnek is. Vagyis a „testi" járás testi és szellemi munka eiedője. Amikor pedig már jól tudok járni, akkor csak az történik, hogy ennél a munkakitejlésnél a szellemi rész a tudatos alatt marad Vagy senki sem látta, hogy izzad a kis iskolás fiu mikor először kanyarítja le az .i" betűt az óriási agymunka súlya alatt ? Mindig dualista alapon fejtegetvén a kérdést : a gondolkodás a legmagasabb szellemi munka. De elképzelhetetlen testi muaka nélkül mert a hülye, vagy agybeteg nem ért hozzá. Látszik, hogy ezis a két ellentétesnek mondott folyamat eredője. Ha már most ilyen szélsőségeket vettem példa gyanánt: a legtisztábbnak látszó testi és a leginkább szellemi munkát, mennyivel világosabb a kérdés a gyakorlati életben mert hiszen nincs olyan ember, aki csak gondolkozik vagy csak jár. Vagy talán azt hiúi a radikális párt, hogy a kőműves (ép, a tőrvénysaéki iktató pedig szellem ? Van orvos is, aki suszter és van suszter is, aki művész. Nem az a lényege a dolognak, hogy milyen munkát végez valaki, de az, hogy mi az ő munkájának eredménye, értéke. Az egész emberiség két táborra oszlik : dolgozókra és kitartottak táborára. A dolgo zóknak minden elképzelhető csoportja megtalálja helyét a szociáidemokratiában. A radikális párt csakugyan elfogadta a mi programmunkat. Ez reánk nézve felette hízelgő. Hogy a „szellemi munkást* annyira „kidomborítja", arra bizonyára külön okai vannak. Hogy parallel haladunk, az is megnyugtató, de ha véletlenül a .szellemi msu kas" köpenyege alatt rejtőznék a burzsoázia is, ez már bennünket egész bizonyosan más véleményre birna. Dr. Lakatos Imre. Felhívás a gépész, kovács, kerékgyártó és molnárokat foglalkoztató uradalmakhoz A közeledő újév alkalmából szükségesnek tartom a fenti gazdaságok figyelmét a Munka hivatal működésére felhívni Ugyanis tudomásom szerint es as időpont az. amikor as uradalmakban a személyzet változik. A mult ban ezen személyi változások ugy történtek, hogy ha a gazda munkást, vagy a munkás más gazdát kívánt, a felmondási idő figyelembe vé telével, de sokszor azt mellőzve is, egyszerűen helyet, illetve gazdát, vagy munkást cserélt. Ezen állapotok ma fenn nem maradhat nak, sem keresztül nem vihetők, különösén nem a munkáltatók részéről Még pedig azért, mert közismert dolog, hogy a négy és féléves embergyilkolás rengeteg szakmunkást fosztott meg életétől s igy ma nincs meg a munkáltatéknak azon joguk, hogy a munkások között tetszésük szerint válogathassanak. Ma minden munkáltató szemei előtt csak egy cél lebeghet, „olyan muDkást felfogadni é3 alkalmazni; amilyent kap, vagy amiiyen akad". Fődolog az, hogy üzeme továbbra is működjön és termelőképes legyen. Hivatalunknál már nagyon sok ilyen szakmunkás jelentkezett, akik falvakban és tanyá kon, uradalmakban, mint évi szegődvényes alkalmazottak kínálkoznak munkára. Ez illetőket azonban csak ugy áll módunkban elhelyezni és a munkáltatók rendelkezésére bocsátani, ha a vármegyénkben lévő uradalmak személyzeti szükségleteiket — a feltételek megjelölésévet — akár személyesen, akár írásban hivatalunk nál bejelentik. Ugyanez áll az alkalmaztatást kereső, de még ezideig igényeiket be nem je lentő alkalmazottakra is. Ezek után azon kérelemmel fordulok a vármegyénkben lévő gazdaságokhoz, hogy, a közeledő újév alkalmával szokásos személyzeti változás folytán előállott személyzeti hiányt hivatalunknál sürgősen jelentsék be, hogy a már ezideig jelentkezett és a még jelentkező mun kásókat — a bejelentés sorrendje szerint — az arra igényt tartóknál mielőbb elhelyezhessük. Azt hiszem a haza, a rend és mindnyá junk érdeke, hogy a dolgozni akaró emberiséget munkához juttassuk. E célt azonban csak ugy érhetjük el, ha egymást támogatva, mindaunyian egymás segitségére sietünk. Ennek el vártában vagyok Nyíregyháza, 1918- december 1 én. Polgár társi üdvözlettel Lyachovits Sándor, a nyíregyházi munkahivatal vezetője. = ooraoooDnmmom— =1 ** p ° L L ° See HZ C Hétfőn és kedden I IZRAEL —— • • Henri Bernstein drámája 1
