Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-11-28 / 272. szám

I j&tmsks. &3it*» notemtoei 58 A kormánybiztos rendet csinál a vármegyében Ijir egy háza, november H7 (A Nyir vidék tudósítójától.) Murányi László dr, kormánybiztos folytatja körútját a vármegyében Mikecz István vármegyei főjegyző és Kazimir Károly szociáldemokrata pártelnök kíséretében, hogy megnyugtassak es fölvilágosítsák a falvak népét. A napokban Polgár községben járt a kormánybiztos. Ismeretes, hogy ebben a községben igen sok baj volt és a lakosságot különö»en a közigazgatás vezetőiae* sok hibája és szabálytalansága i'gatta, nyugt alanitotta. A kormánybiztos a nép kivánsagának megfelelően rendet és nyugalmat teremtett Polgáron. T. Tanyi Gábor községi biró, aki ellen a fegyelmi eljárások egész tömege folyt, eltávozott a birói székből és nyugdjba készül a község jegyzője is. A kormánybiztos a népet gyűlésre hívta össze és a nagyszámú tömeg #lőtt megnyitotta a népgyűlést. Melegen, megértéssel beszélt a kormánybiztos a néphez, «yugalomra, kitartásra és türelemre intvén a népet. Utána Kazimir Károly beszélt és munkára és az eleség beosztására hivta föl az embereket, akikre mély hatást tettek a beszédek. Kazár Iván üdvözölte azután a vendégeket, majd kifejtette, hogy Polgár község népa nyulaimat, békés munkát akar. A népgyűlés azután bizalmi férfiakat választott, akikkel a kormánybiztos tanácskozott. Községi bírónak G. Kováes Gábort választották meg, az elöljáróságot pedig a nép kiván*ága szerint három esdiidttel kibővítették. A Néptanács tagjainak a névsorát is revizió alá vették a bizalmiférfiak a kormánybiztos jelentétében és a népnek nem tetszőket kihagyták, viszont uj embereket vettek be a Néptanacsba. A megállapított névsort a kormánybiztos hirdette ki a népnek és egyenként megszavaztatta a népgyűlést, amely egyhangúlag fogadta el a névsort Murányi dr ismét nyugalomra kérte a népet, majd megkapó jelenet következett. A népgyűlésen jelen volt emberek esküre emelt kézzel fogadták meg, hogy a község rendjét, nyagalmát és békéjét megóvják és főntartják. A nép igen melegen ünnepelte azután a kormánybiztost, aki a két, eddig ellentétes irányzat között a rendet és nyugalmat megteremtette, azok összefogását létrehozta és ezzel lefektette a békés munka alapját Polgáron Az ottani néptanács — értesülésünk szerint — Kazár Ivánt választotta meg elnökéül. Murányi Lászió dr. kormánybiztos Mikec István főjegyző és Kazimir Károly pártelnök kíséretében folytatja körútját a vármegyében és legutóbb Ujfehértón járt, ahol igen népes gyűlést tartottak. Mezőssy Béla dr. volt földmivelésügyi miniszter nyitotta meg a népgyűlést és mutatta be a népnek a kormánybiztost és kíséretét. Ismertette azután Mezőssy Béla a legutóbbi eseményeket és ramutatott arra a hatalmas átalakulásra, amelyet a forradalom hozott és Bmely most van kialakulóban. Murányi László dr. beszólt aztán a néphez. Közvetlenül akarja hallani — mondotta -a nép panaazát, hogy orvosolhassa azt, hallani akarja a nép kívánságait, hogy azok teljesítésében fáradozhasson. Az a célja, hogy eloszlassa a nyugtalanságot, nyugalmat hozó rendelkezéseket tegyen és megszilárdítsa a rendet, amely a nép teljes bolgodulását fogja meghozni. Kazimir Károly szólott azután a néphez és azt hangoztatta, hogy nem becsületes ember. aki a szomszédja nyugalmára, bekességére nem gondol és ellensége a népnek, aki most rendzavarással megakadályozna a nép uralmának a berendezkedesét. Mikecz István vármegyei főjegyző volt a következő szónok, aki közölte, hogy a várme gyeháza nyitva áll a nép előtt, akinek panasza van, forduljon bizalommal az alispáni hiva tathoz, amelynek minden tisztviselője készséggel áll a nép rendelkezésére, A kormánybiztos fölhívására husz bizalmi férfit választottak, akikkel megbeszélték a teendőket. A község uj birót választott és a kormánybiztos megígérte, hogy a jegyző helyettesítésére kívánságuk szerint való embert küld. A népgyűlést, amely megnyugvássá! fogadtá a kormánybiztos intézkedéseit, Mezőssy Béla zárta be. Murányi László dr. kormánybiztos folytatja megnyugtató és szervező kőrútját a vármegyében. A szabolcsi banktisztviselők I szervezkedése A nyíregyháziak memoranduma Nyiregykaza, november 97 iA Nyvrvidék tudúntájátéi,) A nyíregyházi pénzintézeti alkalmazottak, kiknek mozgalmáról már megemlékeztünk, f hó 25 én megtartott értekezlete megállapította a pénzintézetek vezetőségéhez intézendő me «orandum szövegét. A memorándum az alkalmazottak anyagi helyzetének javítására, nyugdíj és fegyelmi figyeinek rendezésére, válamint az egyes szolgálati kérdésekre vonatkozó kívánságokat tartalmazza. Anyagi helyzetük javitásara vonatkozó kívánságaikat, a pénzintézetek különböző teherviselő képességére való tekintettel, péazintézetenként külön-külön de egymással e kér désben is teljes solidritásában — állították őszsze. Kívánságaik jogosságát és méltányos voltát semmi sem jellemzi jobban, mint az, hogy annak teljesítésére az 1918 ban élvezett javadalmazásoknak csupán 15—30 százalékkal való emelked sét jelentené. A nyugdíj ügyet illető kívánságuk első *orban, hogy a külön nyugdijalappal nem biró intézeteknél is, minden végleges alkalmazott nyugdija biztosittassék, a teljes nyugdíjra joo siló évek száma 34—3S esztendőben állapíttassák meg és hogy a nyugdíjbiztosítás alapját a tözsfizetés és lakbér együttes összege képezze. Kérik továbbá, hogy a saját nyugdijalap az intézet vagyonatél elkülönítve, önálló célvagyonként kezeltessék és hogy a nyugdíjügyek elintézésében (nyugdijválasztmány), alkalmazott is résztvehessen A fegyelmi ügyek elintézését illetőleg ki vánatosnak tartják, hogy addig is, mig a törvényhozás e kérdésben intézkedik, egyöntetű fegyelmi szabályzat szerkesztessék, a fegyelmi ügyek pedig oly módon intéztessenek el. hogy azokat pénzintézetenként alakított fegyelmi bizottságok bírálnák el, mely bizottságokban az illető pénzintézet alkalmazottainak is megfelelő hely biztosittassék. A hadbavonult, illetve a hadból hazatért alkalmazottak ügyeinek rendezesére vonatkozólag a memorandum a következőket tartalmazza : ,.Ugyanez alkalommal kőtelességünknok tartjuk, hogy felemeljük szavunkat azokért a kartarsunkert, akik a világháborút végig küzdve, életük, testi épségük veszélyeztetésével, leírhatatlan testi és lelki szenvedések árán tették lehetővé, hogy azalatt mi itthon békésen mun kálkodhassunk. Az a szilárd meggyőződésünk, hogy ők a világháború alatt épen agy az intézeteink célját szolgálták, mint mi magunk, — tehát őket abból folyólag semmi hátrány nem érheti, hogy mindannyiunk védelmére katonai szolgálatot voltak kénytelenek teljesíteni. A budapeti vezető pénzintézetek e tárgyban már állást foglaltak. — Kérjük méltóztassanak ez álláspontot teljes egészében szintén magukévá tenni. A pénzintézeti alkalmazottak ma küldték el memorandumukat az intézetek vezetőségei nek. Minden egyes kívánságukat komoly megfontolás tárgyává tették. Nem kivannak egyebet, mint a létminimumot, melyért ellenértekül becsületes, odaadó munkát kínálnak Nincs kétség az iránt, hogy a pénzintézetek igazgatósága, méltányolván alkalmazottaiknak jogos és méítányos kívánságait, teljesítésük elé nem fognak akadályokat gördíteni. Ugy értesülünk, hogy már legközelebb megalakiiják a Szabolcsi Pénzintézeti Tisztvi selők Egyesületét, amelyben a vármegye valamennyi pénzintézetenek a tisztviselői képviseletet nyernek. A mozgalom vezetői idejében elküldik a vár megyebeli pénzintézetek tisztviselőihez a fölhívásukat, hogy minden intézet tisztviselői kara benevezhesse delegátusait. it demokrácia iskolája Az arisztokrata szeliemet szolgáló iskolai rendszernek meg keli szűnnie ott és akkor, ahol és a midőn a történelmi alapok megrendültek. a történelmi nevek, nevezetességek meg szűntek s ezek bálvány képei a falakról letűntek, a munkás vállaira, a munka tiszteleíéra helyezkedett a jog. A fczellemí rabszolgaság fájó emlékei sem maradhatnak a szabadság, a demoáráoia isbo Iájában. Az antipacifista szellemet ápoló történelmi könyvek és képek, földrajzi tankönyvek, olvasókönyvek a nemzeti megújhodás korában értéküket teljesen vesztették Mindannak el keli tűnnie az iskolából mi az embert tetto az e«ber legnagyobb ellenségévé.' A tanítás és nevelés uj célt lát az uj időkben; uj programmot olvas: szabadság és munka programmját, Amilyen szépen hangzó a szabadsag szava nehéz ezzel élni, könnyebb visszaélni. Mert a szabadság felelőség érzete nélkül époly romboló mint a tűz. Enéíkül nines béke mint ahosy béke nélkül nincs szabadság. Az iskolák kötelessége tehát a szabadság is meretét megadni, hogy ennek szeretete lángoljon ; de ugyanakkor a felelőség érzetét ís föl kell kelteni és ébren tartani A demokrácia jegyében született iskola nem tépelődhetik a mult hagyományain akkor, midőn a szabadsásr megadja a fejlődés félté teleit, ki tudja elégíteni a fejlődés vágyát, utat nyit a törekvésnek : előre jelszavával. Az uj idők uj iskolájának a tudást mindjárt hasznossá is kell tennie, az erőt összefogóvá, a szeretet át és kiható vá. Amily sokat vár az emberiség a demok ráciától, epoly sokat remél e világhatalom iskolájától : világbékét, munkás életet. A demok rácia iskolája lesz hivatva a nép együtt gondolkodását, egyetértését fej'eszteni, megakadályozni az analfabéta lélekszegények létezését. Do már most akaratlanul is fel fog merülni az a kérdés hogy az a tanítóság, mely a történelmi uralkodó osztály érdekét oly gyászos türelemmei és fényes elismeréssel szol gálta, meg fogja-e oldani a demokratikus köztársaság szabta nagy feladatokat ? Megihlette-e a szabadság géniusza? Feleljen rá a jelen ! Es pedig azzal, hogy szabadítsa meg a felekezeti tanítóságot azoktól a kötelékektől, melyek a szabadgondolkozásnak útját állják, oldja fel esküjétől, melyet nyomora miatt meggyőződése ellenére kény tele* volt tenni. Ha ez megtörténik, ugy a magyar szabadság oltárán titkon, a munkának nyíltan áldozó tanítóság tömjéné javát hinti a haze oltárára: a szabadságért feláldozza munkáját, a munkáért szabadságát. (st). DIADAL Sierim—CíüUrUk _a eeB |e| Képzelt, beteg O * fölvonásos vígjáték. =ünnüDüaoDDus