Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-11-16 / 262. szám

I91S, november 15 JSÍYÍRVIDÉK. 4 románokkal nem sikerült a megállapodás tttdup-st, november 15 Nyimdek tudÓeétójébH Aradról jelentik : Jászi Oszkár miaiszter a román nemzeti tanácsnak a következő javas­latot tette : 1 A magyar kormány átruházza a román nemzeti tanácsra mindazon jirások és varosok kormányzatát, amelynek román többsége van. 2. A román kormányzat megbízottja ulján képviselteti magát a magyar kormányban. 3. A fennálló törvények a román kor­mányzati területen ideiglenes érvényben ma­radnak. 4. A román kormányzat a fői?pánok és a kormánybiztosok kivételevel a jeleulegi tiszt­viselőket átveszi és helyükön megtartja. 5. A rotnán és magyar többségek, illetve -kisebbségek védelme biztosíttatik. 6. A román nemzeti tanács az alája ren­delt területen a személy és vagyonbiztonságot garantálja. 7. Az ideiglenes fomán kormányzat a román királyságbeli katonasagot semmi szín alatt igénybe nem vesz. 8 A m-gállapodások további részletei­nek keresztülvitelere a magyar, illetvo román •nemzeti tanácsokból kormánybiztosság szer­veztetik 9 A vitás kérdésjk eldöntésére 5—5 tagu bizottság alakittatik. 10. E megállapodások csak a béketár­gyalások befejezéséig kötelezők. 11. E megállapodások becsü'etes keresz­tülvitele a müveit nemzetek vedelme alatt mindjét fél nemzeti becsületének oltalma alá helyeztetik. Maniu Gyula kijelentette, hogy a minisz­ter által fölajánlott megoldást nem fogadják el, hanem most már a teljes szuverénitast kö­vetelik. Lázár Aurél fölolvasta azu'án a románok rezolucioját, amlyben megállapilj ík, hogy a lefolytatott tanácskozások semmiféle megatla­podasra nem vezettek. A miniszter egyik pro­pozici 'ját sem fogadhatják el, ellenben a köz­rendet, személy es vagyonbiztosságot biztosit­jak, ha a magyar kormány a román nemzeti .gárdákat fegyverrel ellá'ja és zsoldukat fizeti. Juszi Oszkár kijelentette, erre nem áll módjában határozni, amivel a tanácskozás vé­.get ért. f ­A köztársaság és József főherceg B».taiM*v november 15 (A Nytrvulii Hwfcmtójiitól.) A Politikai Hiradó munkatársa föl kereste József főherceget. A főherceg ki­jelentette, hogy minden nemzetnek kö­telessége, hogy életét megmentse. — Becsületes, békés po gára vagyok -hazámnak és arra kérem katonáimat, akikkel négy rettenetes esztendőt eg>üit­löliöttem, őrizzék meg gyönyörű férfias erényeiket és tartsanak ki a régi fegye­lemmel. — A kibontakozás föltételei arra hi vatottak kezében vannak. Nem akarok préiudic Ini, de hiszem, hogy Magyaror­szág élni és virágozni fog. A tudósító megjegyzésére, hogy a köztán-as-ígi elnöki méltóságra komDinál­ják, a következőkel jelentette ki : — Én nem kívánom, arra mások vannak hivatva. A d d^otc kialakulásába bele nem szólhatok. Hi a hazanak szük­sége voiaa rám. minden erőmmel az ur szágnak szo'gálok A le<foutosaöb, hogy valamennyien dolgozzunk és az ország sebeit minél előoo behegesszük. Szervezkednek Szabolcsban a pénzintézeti tisztviselők Nyiregfh&zft, november 15 (A Nytrvídék tudósítójától.) Minden társadalmi osztály és csoport szer­vezkedik manapság, hogy becsületesebb meg­hetést, jobb társadalmi pozíciót vívjon ki ma­gának, mert épen az elmutt napok eseményei­nek a tanulsága, hogy csak okos, erős szer­vezettel l*het elérni valamit. Az egymásután szervezkedő köztisztviselők után most a Sza­bolcsi pénzintézetek tisztviselői indítottak ak­ciót egy olyan testület létesítésére, amely ér­dekeiket mindenképén megvedje Szerdán este a nyíregyházi pénzintézetek alkalmazott tisztviselői a kereskedők és gazdák körében megbeszélésre gyűltek össze abból a célból, hogy megalapítsak a Pénzintézeti Tiszt­viselők Szabolcsvirmegyei Egyesületét. Fekete Sándor dr, a Szabolcsi Agrár Ta­karékpénztár igazgatója nyitotta meg az értekezletet és mondotta el, mi az, ami a pénzintézeti tisztviselők szervezkedését szük­ségessé teszi és mik azok az előnyök, amik a szervezkedésből a tisztviselék javára szolgálnak. A fizetési és statusviszonyok rendezését kívánják elsősorban a pénzintézeti tisztviselők, azután független fegyelmi bíróságot, a nvugdj kérdés rendezését, továbbá azt, hogy ha a nő­tisztviselő olyan munkakört latnak el, amit férfi tisztviselő látott el azelőtt, vagy szokott ellátni, akkor a nőtisztviselő is egyenrangú fi­zetést kapjon Ezek a főbb kérdések, amik sürgős elin­tézést várnak és megállapította az értekezlet, hogy ebben valamennyien egyetértenek. Mivel a közlekedési akadalyok miatt a vidéki pénz­intézeti tisztviselők nem jelenhettek m jg az értekezleten, levélben fogjak őket felszólítani a csatlakozásra. Az alapszabály terve.zet előkészítésére egy bizottságot küldenek ki, amelybe minden penzintézet tisztviselő kara egy női é3 egy férfi tisztviselőt delegál, liz a bizottság intézi az egyesület előkészítő munkáit, viszont a tiszt­\iselők kivánsagait tartalmazó memorandumot egy háromtagú bizottság fogja atnyujtani a pénzintézetek vezetőinek. Fúcini kt'll az adót A pénzügyigazgató felhívása ftjLre<yhaic&. november 15 fa NyxrvtcLék tmtonuvatólj Az ország átalakulása hozta magával, a hetek óta tartó fölfo du t világ, hogy az utóbbi hetekben egész területén csaknem teljesen megszűnt az adófizetés. Ez természetesen igen nagy baj, mert ha valami-tor, ugy most szük­sége van a magyar államnak pénzre. A pmz­ügyigazgatóság ép^n ezért a következő felhi­vass.il fordul az adózó közönséghez: Kivívott állami függetlenségünk biztosítása s a közrend finntartásával felmerült és felme­rülendő költségeink s államháztartási szük­ségleteink fedezése az állampolgárok adó, il­leték és más köztartozások fizetési kötelezett­ségének pontos teljesítése nélkül lehetetlen Az adózó állampolgárok hazafias érzüle­tére hivatkozva felnivja ez okból a pénzügy­igazgatóság mindazokat, kik hátralékban van­nak, továbbá akik a folyó év IV negyedére eső adó tartozásaikat még be nem fizették, hogy fizetési kötelezettségüket további intés, végrehajtási eljárás bevárása nélkül teljesítsék, mert aki ezt elmulasztja, a mai súlyos időkben szeretett hazánkat lélfentartási eszközeitől fosztja meg — A fővárosi lapokra az rj^ágholtban ban a váro>hnza mnfli-tt. IXrfoa AB4. fizessen e>ö! Nem kell ácsorognia • postán te megtakarítja a portai. A magja? tisztviselő érája Irta: Diogenes IV- A tisztviselők szervezkedésének módja­A tisztviselők szervezkedésének egyedüli mídja, mint mar említettem, a szabad szerve­zetekbe való tömörülés. A szabad szervezetek a bizalmi férfiak csoportulásán alapulnak Min­den tisztviselő csoport valaszt magaból két bizalmi férfiút s ezeknek a csoportja alkotná a tisztviselő tanácsot. A tisztviselő tanács maga állapítja meg szervezetet. Elnököt, alelnököt, titkárt választ, (ez utóbbi látja el a jegyzői teendőket) s megalakítja a szűkebb körű vég­rehajtó bizottságot. A választások minden eset­ben titkosak legyenek, mert igy nyitvanulhat meg legőszintébben a többség akarata. A tiszt­viselő tanács szervezete nein zárja ki, hogy az egyes tisztviselő csoportok a maguk kereteben ne alkossanak valamely szűkebb körű szerve* zetet. Minél aprólékosabb valamely szervezet, annál szívósabb összetételt. Minél inkább érzi a tisztviselő egy szűkebb szervezetnek a tö­ményét, annál jobban fog ragaszkodni az egye­temes szervezethez. Ha valameiy tisztviselő csoport a rendesnél nagyobb szamu, akkor kettőnél több bizalmi ferf ut is küldhet a ta­nácsba, sőt az sem zárható ki, hogy a tiszt­viselők egy nagyobb csoportja delegáljon a ta­nácsha. Tegyük fel példiul, hogy a kisebb cso­port bizonyos okokból nem valaszt ja meg bi­zalmi fértiunak azt, aki a tisztviselők egy na­gyobb csoportja föltétlenül a tanácsban akar látni. Ilyen esetben helyet kell engedni a na­gyobb csoport kívánságának Vessünk számot, hány tisztviselői csoport van Nyíregyházán 1. Varmegyei fogalmazó cso­port, 2 Varmegyei kezelő tisztek csoportja, 3 Államépitészeü hivatal 4. Városi fogalmazó csoport, 5. Városi kezelőtisztviselök csoporja, 6. Rendőrségi fogalmazó csoport, 7 Rendőr­ségi ke?előtisztet£ csoportja, 8 Törvényszéki birák, 9. Törvényszéki kezelotisztek, 10. Ügyész­ség, 11. Ügyészségi kezelőtisztek, 12. Jarás­birak, 13 Jarásbirosági kezelotisztek, 14. Penz­ügyigazgatósági fogalmazó és 15, Kezelotiszti személyzet, 16- Számvevőség, 17. Adóhivatal 18 Magyar államva^uti mérnökség, 19. Taná­rok, 20. Tanítok. A bizalmiférfiak szamára vo­natkozólag szabályul lehetne felállítani, hogyha a tisztviselő csoport tagjainak száma tiznél ke­vesebb, akkor csak egy bizami férfit küldhet a tanácsba. Minden megkezdett tizes szám egy ujabb bizalmi férfiú delegálasára jogosít. Természetes, bogy a fenti csoportosítás csak hozzávetőleges. Minden csoport maga ál­lapítja meg különállását. Ez volna a csoportok önrendelkezési joga. Ha például a tanyai taní­tok kimondjak, hogy ők különálló csoportot kívánnak alkotni, ezt minden vita nélkül el ked fogadnunk Ha sikerül megalakítanánk Nyíregyházán a tisztviselő tanacsot, akkor érintkezésbe kell lépnünk az összes magyar közszo'gálati alkal­mazottakat, s el kell tö. ülnünk a föld színéről minden eddigi tisztviselő egyesületet, hogy hír­mondó se maradjon belőlüfc. Hiszem hogy fel­szólításunknak meglesz a kívánt hatása, meri nincs Magyarországon tisztviselő, akit ne érin­tett volna az uj idők szele s végsőkig el ne keserített volna az utolsó évek nyomora. A további ré-zletek megbeszélésé a tiszt­viselőtanács s a szükebbkörü vé^rehajtóblzott­ság hatáskörébe tartozik. Amiket itt elmondot­tam. ezek csak irányelvek, amelyek bármikor módosíthatók a tisztviselők akaratához képest. A következő és egyúttal befejező közlemény a jövő Magyarország tisztviselőjéről fog szólni. Hetes azonnal felvétetik lapunk könjV .yomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom