Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-11-14 / 260. szám

2 J^YÍKSÜDÉK: 131S. november 14 ' . i A kormánybiztos üdvözlése a Néptanácsban üíjíregyiása, november 13 fjS Njftr*t4éh M*dó*uűjatói.) Murányi Lászlónak, a Néptanács elnökének kormánybiztossá történt kinevezésével tegnap foglalkozott a Nyíregyházi Népíanács, amely örömmel vett tudomást a kinevezésről nemcsak az elnökét ért megtiszteltetés miatt, hanem főképpen azért, mert az ö vezetése, irányítása mellett mindenképpen biztosítottnak latjak Szabolcs vármegye demokratikus megújhodását. A Néptanács tegnap délutáni ülésén jelentette be Murányi László dr elnök, hogy a népkormány a vármegye kormánybiztosává nevezte ki. Akik vele együtt dolgoztak eddig, azok tudják, hogy mennyire nem vágyott erre a kinevezésre, el akarta hárítani magától, do meg kellett hajolnia a Néptanacs intéző bizotteágünak az érvei előtt, amelyek kötelességévé tettek ennek a föladatnak a vállalását Meg lehet győződve a Neptanács, hogy a kormánybiztosi széaben érvényt szerez azoknak az elveknek, amelyeket a Néptanacs követett eddig is és amelyek teljesen fedik a népkormány álláspontját. A Neptanács, amelynek az éléa\ állott eddig, megmarad neki továbbra is ereje forrásának és kéri és elvárja, hogy minden aggodalmukat vele közöljék. A Néptanács örömmel vette tudomásul az elnöknek kormánybiztossá történt kinevezését és a legteljesebb támogatásáréi biztosította a kormánybiztost. Lakatos Imre dr. szólt azután a Néptanács tagjai közül és az alábbi közvetlen, meleg szavakkal üdvözölte a kormánybiztost." Tisztelt Kormánybiztos Ur! Tisztelt Polgártársam! Tisztelt Neptanács! Engedtessék meg nekem, hogy mint szociáldemokra a szociáldemokraták szokott őszintességével szót emeljek. Hí végigtekintek az utolsó 3—3 hét történetén, látok magam előtt apró kis jakobinus társaságokat, amelyekből néptanácsok szerve ződtek és most megállapítható, hogy az egész közvélemény itt áíl mellettünk. Fölemelő tutat ez, olyan fölemelő, amelynél magasztosabb érzés nem is töltheti el keblünket. Mi volt eddig Magyarország, mi volt a mi hazánk ? A leudátis ahgarehiak, sz osztályuralomnak jármában nyögó, mindenből kifosztott és mindent tűrő nép lakta ezt a földet, amely igaz, hogy tejjel mézzel folyó Kánaán volt, de csak azon kevesek számára, akik a nép nyakan uralkodtak. Eszembe jutnak Vörösmarthy sorai: Komor betűkkel, mint a téli éj, Felírva áll rettentő tanulság: Hogy mig nyomorra milliók születnek, Csak pár ezernek juthat, üdv a föídjn. Nekünk nagy kincsünk az, hogy dolgozni tudunk és dolgozni akarunk. A mi munkánk most fordulóponthoz érkezett. A népkormány abban a kitüntétésben részesítette a mi néptanácsunk elnökét, a jótakarók. a beesüietesek társaságának fejéi, hogy magae polcra emelte. Mi ebben a kitüntetésben a mi törekvéseink, ami munkánknak is diadalát látjuk és amikor én az éu polgártársamat pzirein mélyéből üdvözlöm, kérem öt, haladjon ezea az uton tántoríthatatlanul ama közön cál felé, amely közös cél egy még igen távol ragyogó csillag képébeu világit nekünk. És vegye tudomásul, hogy erre a hosszú és nehéz útra magával viszi a mi szeretetünket, a mi nagyrabecsülésünket, h mi közvetlen érzéseinket. Engedtessék meg nekem, hogy ismét a költö szavával fejezsem be: Uralkodjék igazság, szeretet, Hogy legutOlsó pár is kunyhójában Mondhassa bizton : nem vagyok magam, Testvéieim vannak számos milliók, ök védnek engöm, én megvédem okét, Nem félek tőled sors bármit is akarsz Adja a mindenséget betöltő szeretet, hogy ennek a népnek, e nép íiainak munkás ezrei od$ vezéreljek a nemzetet, ahol a boldogság honol. Meleg ünneplésben, lelkes éljenzésben részesítette a Néptan cs a szép bes/.éd után Murányit, aki meghatottan köszönte meg az üdvözlést és kijelentette, hogy csak a munka a programja, ame:yben számit a Néptanács segítségére és támogatására. Itt emiitjük meg, hogy Murányi László dr. ma röggel Dudapestre utazott hogy a kormlny tagjaival tanácskozzon. Távollétében a Néptan ics egyhangú határozata érteimében Nagy Kálmán tátja el az elnöki teendőket. A magyar üssMigléí ssfsáSsto órája Irta: Diogenes II. Menekülés a hínárból. Abból a szomorú helyzetből, amelynek ezerféle gondja vizífolyondár módjára tekeredik a tisztviselő teste köré, mind melyebbre rántva öt le az ingovány fenekére, két irányú módja van a menekülésnek. Az egyik a tisztviselők szervezkedése, a másik pedig akció a kormányhatalom részéről A tisztviselők nagyon régen ráeszméltek erre az igazságra s történtek ismár előkészületek a szervezkedésre, azonban a reakc.ós irányzat résen volt, s minden esetben csirájában fojtotta el a tisztviselői bérhareat. Ebben a reakciós irányzatban., ha komondorok módjára, rendszerint legelői jártak a hivatalfőnökök, akik hűséges és pontos jelentésekkel informáltak a hatalom birtokosait minden készülő mozgalomról. A szomorú kép • stílszerű kiegészítője az a tény, hogy a tisztviselő rabszolga kancsukás poroszlója a saját fajtájából került ki, végsőkig ielc^ifiázván az agyongyötört jobbágy néma, visszafojtott ingerültségét. Van a tisztviselőknek egyébbként hivatalos szervezete: az Állami tisztviselők Országos Egyesü ete, amelynek megalakulása lelüiről inspirálódott, a vezetőség emberei valamenynyien kipróbált csatlósai a hatalomnak, egykettő kivételével, akiket mir csak azért is szóhos engedtek jutni, hogy mutatóban legyen belőlük Ennek a szervezetnek a működése körülbeiül a gimnáziumi önképzőkörök egyesületi é etévei hasonlítható össze, ahol a tanár ur felügyelete mellett csak azt szabad mondani, ami szép és jó, már t. i a tanár ur szempontjából. Nyilvánvaló tehát, hogy a tisztviselőknek le kell rázniok ii.agukról minden felülről oktrojált egyesülési formát s szabad egyesületekbe, szabad szervezetekbe ke l tömörülniük. Ez az egyedüli és kizárólagos egyesülési mód, amelytől eredményt lehet várni. Természetes dolog, hogy a szubadszervezetekbe való tömörülés főképen ugy válik hatályossá, ha az egyesüles a politikai elet tényezőivel összeköttetést igyekszik teremteni, magyarul : ha a tisztviselő politizál. Hogy a tisztviselőnek nemcsak hogy szabad, hanem egyenesen törvéuybiztositotta joga a politikával való foglalkozás, ez ma mir túlhaladott álláspont. Semmifele törvényes intézkedés ennek ellenkezőjét ki nem mondja. Ezt c<ak a hivatalfőnökök tartogattak madárijesztőnek nyulszivü alantasakkal szemben, asiket ily módon, sajnos, évtizedeken keresztül sikeresen visszatartó tak minden politikai élettől. Tehát a tisztviselőnek hatalmas részt kell követelnie a politikai életből, mert csak igy fogja elérhetni azt, ho,»y mint társadalmi osztályt politikai tényezőkent tetülről elismerjek és respektáljak. Csak igy fogja elérhetni azt, hogy ha kér valamit, azt komoly megfontolás tárgyává teszik. Ennél a pontnál különösen hangsúllyal kell kitérnem arra, hogy nemcsak a magyar tisztviselőnek, hanem a magyar bírónak is szabad, sőt kötelessége politikával foglalkozni tis először is következik a magyar b ro függetlenségéből, amely intézményesen van elkülönítve a többi tisztviselő szolgalati pragmatikájától. A magyar biró igazságosságának és belolyásolhatatlanságának az arcúi uté=e volna az az együgyű kifogás, hogy a politikai élet befolyásolná a birot független ítélkezésében. Ugyebár a legfontosabb űgyekaen való Ítélkezés az esküdtbíróság hatáskörébe tartozik ? S jutott-e valaha valakinek eszebe, hogy az esküdtbíróság alkalmi birait kérdőre vonta volna: vájjon foglalkozott e politikával s ha igen, melyik iránynak volt a híve ? Ezek az irányelvek a tisztviselői szervezkedésre vonatkozólag. A szervezkedes módozatait később logom megjelölni. t evanplilus leltészjpsiilet cseMozgü a Nemzeti Tanácshoz Nyíregyháza november 13 (A Nytrvídék iudanfujátúi.) Magyarország fo

rradalmi átalakulásához, valamint a Magyar Nemzeti Tanácshoz egymásután csatlakoznak pártok, testületek és egyesületek és ezek között komoly súllyal és értekkel bir a magyarhani evangélikus lelkészegyesület csatlakozása, amely a napokban történt meg. A csatlakozást, a magyarországi összes evangelikus lelkészeket magában foglaló egyesület nevében Pnulik János nyíregyházi lelkész, az egyesület elnöke levélben közölte a Nemzeti Tanáccsal, egyben kérte, hogy az egyesület delegáltját, Kacz'ány János evangélikus lelkészt vegyék be a Nemzeti Tanácsa. A csatlakozást bejelentő levél a következőképen szól : A Magyar Nemzeti Tanács igen tisztelt Elnökségéhez. Aluarottak, mint a magyarhoni Evangelikus Leikeszegyesület országos szervezetének Elnökségé, teljes bizalommal üdvözölve a demokratikus alapokon újjászülető Magyarorszag első felel,

as népkormányát és Nemzeti Tanácsát: hazalias keszséggel csatlakozunk a Nemzeti Tanácshoz és az egész országra kiterjedő szervezetünk teljes erejével, befolyásával és készségével tamogatjuk a rend fenntartására, a sima kibontakozás véghezvitelero, a történelmi Magyarország integritásának megvedésére és belső demokratikus alapokon való átalakítására irányuló törekvéseiben. Hogy pedig e készséggel felajzott támogatasunkat hathatósan végezhessük, tisztelettel kérjük, hogy országos Lelkészegyesületünk képviseleteben Kaczian János budapesti esperes-lelkészt a Nemzeti Tanacsba tagul behimí szireskedjék. Paulik Janó?, elnök Dr. Ra'fay Sándor, t. elnök, püspök. Noszkó István, tilkár. A lelkészegyesiilet ezenkívül kérte a kormányt, hogy az evangélikusok ügyeinek inté zésére külöu evangelikus kormánybiztost nevezzen ki a minisztertanács Fölajánlotta a lelkészegyesület a kormánynak, hogy tótul tudó ta.'jii közül többen szívesen vállalkoznak atra, hogy a csehek által veszélyeztetett fölvid»kre elmennek és az ott lakó nepet fölvílago-i ják a helyzetről. Antant hajók a Dardanellákban iímUkpt-si, november 13 (A Nymidék twíoxitójtitál.) Párisból jelentik h«gy a Mangia és S'erle francia é« angol hadihajók befutottak a Dardanellákba. A kiszállított csapatokat örömujjongással fogadták.