Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-11-09 / 256. szám

fSTiregyhái®, i#TöiHl)er 9, * Szombat XJJÜÜL. évfolyam • 250 sxám POLITIKAI NAPILAP A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK ÉS A SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Előfizetés: Egész évre 32 K, félévre... 16 K, negyedévre 8 K, egy hónapra 3 K. ===== Tanítóknak félévre 10 korona. • Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ŰT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. POSTACHEQUE 29i5«. Kéziratokat nem adunk vissza. Az antant elismerte Magyarország öná Károlyi és Jászi tárgyalásai a fegyverszünetről £*<tapest v november 8. (4 Nyitoidil tudósítójától,) Belgrádból jelentik: Franchet d'Esperay tábornok tegnap délután találkozott a magyar delegáció tagjaival a fegyverszüneti föltételek­ről. Károlyi fölolvasta a magyar kormány em­lékiratát, amelyben közli, hogy a kormány tel­jesen demokratikus alapra akarja fektetni Magyarország jövőjét. Közli, hogy a magyar kormány békeajánlatát az Oberarmeekommandó nem továbbította és mivel a kormánynak Dicz tábornokkal, aki a fegyverszüneti tárgyalások vezetésével megvan bízva, nem tud érintkezni, azért kellett a delegációnak Belgrádba jönni. A régi monarchia nevében "Weber tábor­nok már tárgyal ugyan Diazzal, de ezt a tár­gyalást a magyar kormány nem ismeri el illetékesnek. A mai népkormány, — mondotta Károlyi, nem vállal feiolö3séget a mult rendszeréért sem a bei, sem a külpolitikában. Uj életet kezd Magyarország, amelynek államformájáról a pár hét múlva összeülő nemzetgyűlés fog dönteni. A cseh és délszláv államokat elis­merjük, az ország határainak tekintetébén pe­dig a nemzetek kongresszusa elé terjesztjük álláspontunkat. Végül azt kérte Károlyi, hogy amennyi ben katonai megszállásra kerülne sor, ne szerb, cseh, vagy román, hanem angol, fran­cia vagy amerikai katonák szállják meg az országot, Majd a szénkérdést tarta a tábornok elé Károlyi és hangsúlyozta, hogy ezt az igen fontos kérdést a csehek és lengyelek jóakara­tával el lehet intézni. Franchet d'Esperay tábornok válaszába* mindennek előtt kijelentette, hogy a küldötség csak a magyar nemzet és nem a magyaror­szági népek nevében illetékes beszélni. Ö ugyanii különbséget tesz a Hongrois-ok és a madzsarok között. Majd elmondotta a tábornok, hogy a franciák 1867 ig jó barátságban éltek a ma­gyarokkal, akik addig a szabadságért har­coltak. 1867. óta azonban a magyarok német járszallagra kerültek és ezzel a Magyarország­gal szemben az antant népei oly ellenséges ér­zelemmel viseltetnek, mint a németekkel szemben és a magyarok bűneikért épugy meg fognak la­kolni, mint a németek. Egyedül Károlyi Mihály az, aki enyhíthet a helyzeten és akiben az antant kormányai is biznak. Csak jelt kell aáni az antantnak és a csehek, tótok, délszlávok szétzúzzák Magyar­országot, de Károlyi személye mégis vala­melyest garanciát nyújt arra, hogy a régi kor­szak nem jön vissza. Kijelentette a tábornok, hogy téves a küldöttségnek az az értesülése, mintha Diaz tábornok Tolna megbízva a magyarokkal való béketárgyalásra. A tábornok ezután átadta a fegyverszüneti föltételeket, amelyben az antant többek között elismeri az önálló magyar álla­mot is. A fegyverszüneti föltételei a következők : 1. Katonailag kiürítendő a Szamos, Besz­terce, Marosvásárhely, Maros-Tisza szöge, Sza­badka, Baja, Pécstől délre eső terület. Ezen a területen magyar csapatok nem tartózkodhat­nak, azonban közigazgatásilag a magyar kor­mány alá tartoznak, amely a rend föntartására csendőrséget és rendőrséget alkalmazhat. 2. Teljes demobilizáció, Mindössze hat gyalogos és két lovas hadosztály tartható fent a belső rend föntartására. 3. Ez a pont az ántánt csapatok meg­szállási jogát irja körül. 4 A vasutakkal való szabad rendelkezés. 5. A dunai flottila kérdése. 6. A szerb vasutak. 7. A szerb telefon és távíróvonalak bely­reállita 8. A lovak és közlekedési eszközök ren­delkezésre bocsátása 9. A fegyverek letétele és összehordása 10. A hadifoglyok és internáltak haza­bocsátása 11. Ez a pont a nemet csapatok fegyver­letételére vonatkozik 12. A rekvirálásokról szól. 13. A dunai aknák eltavolitandók. 14- A magyar posta, távíró és telefon az antant felügyelete alá helyezendő. 15. A magyar minisztériumok az antant attasék ellenőrzése alá kerülnek. 16. Németeiszággal minden viszony meg­szakitandó. 17 Az antant hatalmak elismerik, hogy a magyar közigazgatásba, — kivéve azon a területeken, ahol a lázadás 'történik, — nem avatkozhatnak bele. 18. Az ellenségeskedések a föltételek alá­írása után azonnal beszüntetendők. A föltételek köxlése után vita indult mag éi Károlyi különösen azt kitogásolta, hogy lá­zadás esetén egyes magyar területek közigaz­gatóságilag is az antant hatóságok alá tartós­nak. Ezt a bekezdést D'Esperey tábornok tö­rölte. Mikor Károlyi elvben elfogadta a fölté­teleket, kijelentette, hogy azokért csak az esetben vállal teljes garanciát, ha az antant­hatalmak hajlandók biztosítani katonailag is miaden ellenséges, (román, szerb stb.) betörés ellen Magyarország határait. A tábornok ezt a kérdést táviratilag továbbította Párisba. A küldöttség fél-1 órakor délben elhagyta Belgrádot. Wilson rendre inti a volt monarchia népeit Hndapei'V, november 8 (A Nyír vidék tudós'tójától) Bernből táviratozzuk; Wilson *az Unió berni bizottsága fölhívást intézett a volt Mo­narchia nemzeteihez. Ebben azt mondja Wil­son. hogy elvárja és reméli, hogy Magyarország és Ausztria népei mindont megtesznek a belső rend érdekében és tartózkodni fognak minden embertelen cselekedettől, nehogy a szabadság szentségét vér mocskolja be. Berlin fsrradaiam eiétt A császár nem akar lemondani UEdapcBt, november 8 A Nyirvidék tudónUjálól.) Reiehenbergből jelentik, hogy ' Berlinnel megszakadt a telefonösszekötetés. Berlinben teljesen szünetel a vasúti forgalom, sem nem érkeznek, sem nem indulnak vonatok a ber­lini pályaudvaron. Berlinből jelentik : A belügyi államtitkár visszaérkezett a főhadiszállásról, de eredmény nélkül, mert a c-sászár nem akar lemondani. Most már mindkét szociáldemokrata párt követeli a köztársasági államformát. Ha a kancellár nem tud odahatni, hogy a császár lemondjon, ugy a szociálistás kiválnak a kor­mányból. A szocialista pártok ma délig köve­telik a császár lemondását. Berlinben óriási az izgalom. Amerika Romániának területi nagyobbitást igér BttSapesl, november S ; A Nyirvidék tudóniőjátéi Washingtonból táviratozzák : Lansing ál­lamtitkár közli a román kormány képviseleté­hez intézett következő táviratot : Uram! Az Egyesült Államok kormánya Románia jövendő jólétére és integritására mindig ugy gondolt, mint egy 'szabad és figgatlen államéra. Mielőtt az Egyesült Államok, Ausztria és Ma­gyarország között háború támadt, az elnök üzenetet intézett Románia királyához, amely­ben rokonszenvéről és nagyrabecsüléséről biz­tosította. A helyzet nzóta megváltozott és az elnök ennek folytán azt kívánja, értesítsem Önt arról, hogy az Egyesült Államok kormánya hozzájá­rul a román népnek a királyság határain ki­vül és belül támasztott kívánságaihoz Tanúja volt a szabadság ügyéért ellenségeitől és el­nyomóitól származó nagy szenvedéseinek és áldozatainak. Rokonszenvezne a mindenütt lakó románok r.omzeti egységének gondolatával és óhajtásával, az Egyesült Államok kormánya nem fogja elmulasztani, hogy alkalmas időhen érvényesítse befolyását az iránt, hogy a román nép hozzájusson jogos politikai és területi jo­gaihoz és azok minden külföldi támadás ellen, biztosíttassanak. Fogadja uram nagyrabecsülésem ismételt kifejezését. Lansing Róbert. A prágai magyar követ rturtapett, november S (A iVtnrvidék tudósítójától.) Prágából jelentik hogy ma megjelent a Narodny Vibornál Supka Géza dr. a magyar kormány megbízottja és átadta megbizó levelét. Német csapatok a cseh határon BndajfOht, november % Nyirmdék tudósítójától.) hogy a német csapatok \ Csehország határát, szkedéseket tettek íratott |

Next

/
Oldalképek
Tartalom