Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-10-04 / 224. szám

1918. október 5 Paíroiiázs e tüdovász ellen e—i h kelOpInlszteiioin uj ekcöja Nyíregyháza október 3 (A Nyírma-ék twM*ftc$<Cfc&) tWekerle Sándor miniszterelnök, mint belügyminiszter, nagyfontosságú leiratot intézett Mikecz Dezső udvari tanácsos, alispánhoz. A miniszter rendeletében utasítja az alispánt, hogy a tuberkulózis ellen a legerélyesebb küzdelmet indítsa meg és ebből a célból szervezze meg a tüdőbetegek patronázsát, amely intézmény a legalkalmasabb a tüdővész elleni küzdelemre. A leirat egész terjedelmében a következőkép szól: A háború hosszú tartama, amint ismeretes. az összes hadviselő államokban rendkívül megnövelte a tuberkulózis áldozatainak számát ugy a polgári lakosság. mint a hadiszolgálatot teljesítő egyének körében. Fokozott mértékben jelentős feladatává lett tehát a kormányoknak is. hogy ezen pusztító népbetegség továbbterjedésének megfelelő intézkedésekkel utjját állják. Az otthonukba nagyszámban visszatérő tüdőbeteg katonák megfelelő ellátása érdekében ma különösen fontos és időszerű a hatósági és társadalmi védekező tevékenység oly módon való szervezése, hogy azok egymást kiegészítsék és támogassák. Jóllehet a hadügyi kormánnyal folytatott tárgyalások során megállapodás történt arra nézve, hogy a tüdőbeteg katonákénak csakis bizonyos, még legalább is részben munkaképes és állapotánál fogva a környezetet nem veszélyeztető osztálya bocsátassék el, mégis okvetlenül szükséges, hogy ia katonaságtól elbocsátott tüdőbetegek lakóhelyükön a polgári egészségügyi hatóság közegészségügyi szempontból felügyelet alatt tartsa. A hatóság tevékenysége azonban egymagában a tuberkulózis elleni küzdelemben célhoz nem vezethet és okvetlenül szükséges, hogy a védekezési mozgaloméba az érdekelt helyi társadalmi körök is belevonassanak. Erre való tekintettel már hivatali elődöm felhívta a törvényhatóságokat, hogy a tüdővész elleni küzdelmet újra szervezzék s igyekezzenek abba a társadalom minél szélesebb rétegeit bele vonni. A Tuberkulózis Elleni Küzdelem Országos Bizottsága hivatásából íolyólag ebben az irányban már idejében megtette a lépéseket s az 1917. évi május hóban köriratban azzal a kérelemmel fordult a közigazgatósági hatóságokhoz, hogy területükön a társadalmi együttműködésre legcélszerűbb intézményt: tüdőbetegek patronázsát szervezzék és léptessék életbe. Ebben a körlevélben helyesen jelzi íaje Országos Bizottság, hogy a törvényhatósár s gok területén a tüdőbetegek patronázsa j legcélravezetőbben ugy volna megszerve- : zendő, ha járásonként és rendezett tanácsú városonként, illetőleg törvényhatósár gi városokban kerületenként alakulnának meg a helybeli orvosok lelkészek, tanítók és különösen az értelmiség nőtagjainak belevonásával a patronázs bizottságok, — hogy igy minden járás, r. t. város, kerület tüdőbetegei fölött a közvetlenül érdekélt és a helyi viszonyok felől is kellően tájékozott müveit egyének végezzék a gondviselői s egyúttal nevelő és eltenőrző felügye gy eteti feladatot is. Ott, ahol tüdőbeteggondozó van, ennek a működéséhez csatlakoznék szervesen a patronázs, annak az útbaigazítása mellett gyakorolná a házi ellenőrzés fontos feladatát. Hogy a közigazgatási hatóságok közvetlen beavatkozása és ellenőrzése is biztosittassék. legcélszerűbb volna, ha a járási közigazgatási hatóságok vezetői töltenék be a patronázs bizottságok elnöki tisztét, de mindenesetre helyet foglalnának az elnökségben és orvos jszakközegü közreműködésének igénybe vételével, hivatali ténykedésükkel is befolynának a bizottság eredményes működésének biztosításába. A Tuberkulózis Elleni Küzdelem Országos Bizottsága részéről kiadott eme felhívásnak helyenként meg volt Ugyan a várt eredménye, de az általában nem találkozott azzal a megértéssel, mely méltán megillette volna s azzal az érdeklődéssel, mely a hatóságok részéről ebben a fontos közegészségügyi kérdésben elvárható. — Szükségesnek látom ennélfogva hatáskörömben intézkedni aziránt, hogy a törvényhatóságok a tüdőbetegek patronázsának kérdését záros határidőn belül, mielőbb szervezzék. Felhívom tehát az alispán urat, hogy az előbb ismertetett elvek és módozatok figyelembe vételével a tör- j vényhatóság területén a tüdőbeteg patronázs bizottságokat, akár mint különálló szervezetet, akár mint más hasonló célú —• pl. népjóléti, vagy hadigondozó stb. — intézmény keretébe tartozó szervet alkossa meg s eljárásának eredményéről hozzám két hónapon belül tegyen jelentést. kamarák minden körülmények között rajta lesznek, hogy a kis existenciák hozzá jussanak az olcsó téli ruhához. — Információim ezerint a kamarák serényen dolgoznak az adatgyűjtésen és most már csak arra van szükség, hogy ezek az adatok minél hamarább hozzánk jussanak. Paát J6B soiooffol a Ét _ jfj í^'fi'íff — »

1 ' Zavarok az iskolákban Csak gazdag gyermekek tanulhatnak it^rsgytejsa, oltiber 3 (A ii&niitk tudósffljma: Az iskoláztatás kérdése is egyike azon súlyos problémáknak, amelyet a kormány ugy old meg, hogy évről-évre jobban megnehezíti. Ahelyett, hog(y a magasabb iskoláztatáshoz módot nyújtanának minden gyermekes családapának, (egyre áttörheftetlenebb korlátokkal zárják el azt. Az iskoláztatás megkönnyítésére a kor mány olyképpen tette meg a maga intézkedéseit, hogy (alaposan felemelte az idén a tandijakat. (Eme intézkedésével aztán — ugy 'vélve, hogy eleget is tett immár ,a gyermekneveltetés ügyének — üdvös renr deleteinek sorát befejezte, s nem törődött többé Vele; a háborús gondokban verejtékező családapa hogyan oldja ím^g az iskoláztatás nehéz kérdését. ; I

El tekintve áz iskolák túlzsúfoltságától. amelynek következtében csak a legnagyobb nehézségek mellett lehetett a kö{ zépiskolába járó diákokat elhelyezni, ell felejtett a kultuszminiszter gondoskodni ; arról, hogy az iskolaév megkezdésével elesí gendő tankönyv álljon a diákok rendel\ kezésére. Alkalmunk volt néhány iskolai igazgató véleményét meghallgatni, a vélemények egytől-egyig megegyeztek abban. : hogy a diákok könyvfelszerelése rendkívül hiányos s ez a körülmény az oktatási ban is zavarokat okoz. A könyvek a legnagyobb utánjárás mellett sem szerezhe| tők be sem Nyíregyházán, sem Budapesten. — egy részük állítólag már hetek óta í ^nyomtatás alatt van, — de még minded| dig csak égy kis töredéke 'érkezett meg \ azoknak a könyveknek, amelyeket a diák| ság az iskolai év kezdete óta vár. Iskola| könyvek nélkül a tanítás szinte elképzelhetetlen, mert a növendékeknek az iskolai magyarázatokon kivül okvetlen szükségük ; van a könyvekre is. hogy otthoni tanulni• valójukat és feladataikat elvégezhessék. Nem kis gondot okoz az iskolák veze; tőinek az iskolai felszerelések és tansze\ rek mértéktelen drágulása. Egy tizenkét \ filléres füzet ára egy korona 50 fillér, sőt két korona, toll, irón, rajzeszköz mind l olyan horribilis áru, hogy a diákság zöme nem képes megszerezni azokat. Egy 10 fii] léres radirgummi ára 4—5 korona, ugy. | hogy komplett felszereléssel, csupán a legj gazdagabb diákok rendelkeznek. Az isko' Iák vezetői csupán a legszükségesebbek í beszerzését kívánják, de sajnos olyanok a j viszonyok, hogy azok is a diákság legnaI gyobb részénél hiányoznak. A tankönyvekkel is felháborító uzsora | folyik. Ez ugyan inkább a régi használt I könyvekre vonatkozik, amelyek árát egyes | lelketlen és kapzsi antikváriusok, számol> va a nagy kereslettel, hihetetlen magasságf ra vertek fel. De az uj iskolakönyvek árai! nál is eltérések mutatkoznak, s egy és ; ugyanazt a könyvet is többféle árban fizetí ték. Mindenesetre nagy baj, hogy a régeb| bi kiadásokat éveken át nem használták s ; azok ennek következtében elkallódtak. Ha mindezekhez hozzávesszük, a tan' dijaknak közel 100 százalékos drágulását* I nyireyyházi [iiapoÉetotiy ruhái Madayt-st, október 3 Felkerestem' ma Vértess Emilt, a Népruházati Bizottság igazgatóját, akit megkértem arra, mondja el nekem, hogy a nyíregyházi magánalkalmazottak közül hányan és mikor kapnak abból az olcsó ruhából. amelynek szétosztása a budapesti magánalkalmazottak között most van folyamaiban E kérdésemre az igazgató ur a következőket mondotta: — A Népruházati Bizottság, — amint pzt a Nyírvidék közölte is már — megkereséssel fordult a debreceni kereskedelmi és iparkamarához és fölkérte a kamarát, hogy pontos adatokat bocsásson rendelkezésünkre, a nyíregyházi magánalkalmazottakról. Minden attól függ, hogy ezt a kimutatást, amely már készül, — mikor kapjuk mi meg. A vidéki magánalkalmazottak számáról ugyanis még fogalmunk sincs, mert vidéken a magánalkalmazottakat nem írták még eddig össze. Ez az összeírás lesz voltaképen az első statisztika. — Budapesten könnyebb volt a dolgunk, mert hiszen itt hozzávetőleges számfadatok állottak rendelkezésünkre; tudtuk, hogy a Ferenc József Kereskedelmi Kórháznak hány tagja van és mivel itt megvan a biztosítási kötelezettség a magánalkalmazottakra. tisztában lehetünk azzal, hogy a kórház létszáma körülbelül megfeI lel a hatezer korona törzsfizetésen alul j levő magánalkalmazottak számának — Vidéken ezek az adatok nem álla- ; nak rendelkezésünkre és csak a kimutatá: sok beérkezése után leszünk tisztában az- ; zal, hogy az igényeket milyen mértékben j tudjuk kielégíteni. Olyan arányt állapítunk j meg, amely arányban lesz a rendelkezés- ] re álló készletekkel. Hogy ez az arány le- j hetővé teszi-e a jelentkezők igényeinek | huszonöt százalékban való kielégítését, j ezt nem tudhatjuk addig, amig a vidéki ! kereskedelmi alkalmazottak létszámáról pontos kimutatásunk nincs. Mi minden- | esetre azon leszünk, hogy a legjobban rá- f szorulók, a családos emberek, a kisfize- j tésü alkalmazottak igényeit elégítsük ki és I ha a kimutatások idejekorán beérkeznek. { akkor nem lesz akadálya annak, hogy az i első igénykielégités még a tél folyamán j megtörténjék és én azt hiszem, hogy a