Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-11-01 / 248. szám

js&fianDÉK, 1918. november 1 Nyíregyháza üdvözli_a Nemzeti Tanácsot Megalakítják a Nyíregyházi Néptanácsot Nagy népgyűlés vasárnap u N

Vi*vim tn&A&tmt ) Nyíregyháza polgársága a legelsők kőzött volt. amely a legutóbbi népgyűlésen annak az óhajának adott kifejezést, hogy fogjon össze az Országos Károlyi-Párt a Radikálisokkal és a Szociáldemokratákkal és szilárdan tartsanak ki az azonnali béke és az ország teljes demokratizálása mellett. Még föl sem ért talán a nyíregyházi népgyűlés határozata Budapestre, amikor már valóra vált az óhaj és a három radikális irányú párt összefogott a reakció Utolsó erőfeszítése ellen. Megalakult a Magyar Nemzeti Tanács és ezzel döntő lépés történt, amely azt mutatta, hogy a nép bevonása nélkül nem lehet kivezetni az országot abból az elkeseritően sulvos válságból, amelybe a magyar osztályparlament, az uralkodó osztályok önzése és rövidlátása juttatta. A nép vállalkozott arra, hogy elhárítja az ország felől az ezer lesapást, ha rábízzák a dolgok intézését, ha az önzést fölváltja a becsületes szándék, a kiváltságosak garázdálkodása helyett jön a nép uralma. Ma még kísérletezéseknél tartanak. Ma még nem látják be, hogy £Tz a parlament, amelynek rég lejárt a mandátuma, még akkor sem lehetne hü kifejezője a nép hangulatának és óhajának, ha a képviselők annak idejében becsületes uton jutottak a mandátumhoz, mert hiszen azóta az egcsz világ átalakult és négy esztendő isszo nyatos nyomorúságából uj és keserves tapasztalatokat szerzett ez a megkínzott, hiábavalóan sanyargatott, szegény ország. — Mindezeknek a mély átérzése hozta létre a Magyar Nemzeti Tanácsot és csak természetes, hogy ez az alakulás maga melleit találta azt a nyíregyházi népet, amely az elsők között volt a teljes demokrácia szükségességének a fölismerésében és amely cn nek a meggyőződésének félre nem magyarázható bizonyságát adta ugy Fényes László meleghangú megválasztásában, — mint azóta is számos népgyűlésen. Nyíregyháza népe, amely dolgozik és gondolkozik, mindenben helyesli a Magyar Nemzeti Tanács programmját, a puszLa szavak mellett a maga erejével is támogatni akarja a Tanácsot és ezért már hozzá is kezdett a munka előkészítéséhez. — Megalakítja a polgárság és munkásság a Nyíregyházi Néptanácsot, amely helyi szerve kiván lenni a Nemzeti Tanácsnak. Tegnap este volt ebben a kérdésben előkészítő értekezlet, amelyen mintegy ötvenen vettek részt. A megjelentek között a politikai pártokon kívül több helybeli szervezet képviseltette magát és a társadalom minden osztályához tartozókból ala kult ki az előkészítő bizottság, amelyben nők és férfiak, munkások és köztisztviselők, katonák és latájnerek, gazdák és tudósok, iparosok és kereskedők egyaránt részt vetLek. Murányi László dr. nyitotta meg az értekezletet, és ismertette az alakulás előzményeit, a Nyíregyházán legutóbb tartott népgyűlést, amelynek elhatározásait oly hamar igazolták az események. Bejelentette azután, hogy a népgyűlés előkészítő bizottsága, amely betöltötte hivatását, föloszltot, de kimondotta, hogy a Nyíregyházi Néptanács megalakítását szükségesnek tartja, miért is hét tagu intéző bizottságot alakított. A mostani értekezletet a pártok és politikai jellegű szervezetek bevonásával ez az intéző bizottság hivta össze, hogy tanácskozzanak a helyi néptanács megalakításáról. Rámutatott Murányi dr. arra. hogy a néptanácsra szükség van, akár belátja a korona, hogy csak a néppel lehet kormányozni, akár nem. Ha igen, akkor Károlyi kerül a kormány élére s mivel neki a parlamentben kicsiny a pártja, szükség van annak a dokumentálására, hogy az ország dolgozó népe mögötte áll. Még nagyobb szükség van a helyi néptanács megalakítására. aJbban az esetben ha a korona nem a Nemzeti Tanács vezetőire bízza az ország kormányát, mert akkor minél erőteljesebben kifejezésre kell juttatni a nép akaratát, amely a Kánolyiék uralmát tartja az ország érdekében valónak. Ezek a tények hozták létre a mostani Összejövetelt, amelynek a Nyíregyházi Nép tanács megalakítása fölött kell határozni. Öráról-órára változik a helyzet, az ország sorsa egyre komolyabbra fordul és lehet hogy a tényleges hatalomnak a Nemzeti Tanács minél előbb birtokába jut. De az is lehet, hogy az elkeseredés az országban nagyobb lángokat ver föl. Szükséges, hogy a veszedelmektől megóvjuk az országot. Mi — mondta Murányi — a rendet és a bér két akarjuk, az ország megmentése minden vágyunk. Ezért sikra szállunk és követeléseinkből semmit sem engedünk, de nem teszünk elhamarkodott erőszakos lépést.' sőt ettől visszatartjuk, megkíméljük a város lakosságát. Egyértelmű helyeslés követte Murányi komoly szavait, majd többen szólaltak föl, azután az értekezlet egyhangúan kimondotta. hogy a Magyar Nemzeti Tanácsot üdvözli és lépéseket tesz a Nyíregyházi Néptanács megalakítására. Evégből vasárnap délelőtt tizenegy órakor népgyűlést tart, amelyen Nyíregyháza népét fölvilágosítják a dolgokról és a népgyűlés elé terjesztik az eddigi munkálatokat. Ez a népgyűlés, amelyen több fővárosi politikus is fölszólal, alakítja majd meg a Nyíregyházi Néptanácsot, mint a Magyar Nemzeti Tanács nyíregyházi szervét. Mm§ Épületi lözleiÉpl. Az áUami kertészeti intézmények által termelt faiskolai stb. termények értékesítése valamint az értékesítésnél nyújtható kodvezmé-' nyek tárgyában kiadott főldmivelésügyi rendelet alapján a vonatkozó tudnivalók ugy a szabolcsvarmegyei gazdaiagi egyesület titkári hivatalában, mint az összes községi elöljáróságok és gazdaköröknek megküldött hirdetményben a termplő közönségnek rendelkezésére Ül. Kelt Nyíregyházán, 1918 október 30. A Szabolesvarmegyei Gazdasági Egyesület aevébea Szikszay Sándor e. tilkar. f§3«>fplfcfv© Va» szerencsém a Szabolcsvíírmegyei Gazdaiáji Egyesületiek folté év november hó 16-áa delelőtt fal 12 órakor Nyíregyházán, a vármegyeháza kistermébta tartandé rendkívüli közgyűlésére meghívni. Nyíregyházán, lti8. november hó 1-én. MEGYERY GÉZA ». k., e. elnök. Tárgy : Ax egyesület MCdositott alapszabályainak főldmivelésügyi miniszter rendelkezésének megfelelő pótlása. Szabad-e politizálni a köztisztviselőnek ? A forradalmi idők uj eszméi megmozgatták végre a vidéki társadalmakat is. Az úgynevezett szellemi középosztály nagy nehezen eszmélni kezd és szeretne sorsa intézésébe valami befolyást gyakorolni. A szellemi munkások legmegkötöttebb rétege a köztisztviselők a magán tisztviselőkkel egyetemben uj politikai alakulatokba tömörülve akarnak részt venni az uj Magyarország megteremtésében. De mit ér a jó szándék, ha ott van a hatalmas hivatal-főnök, akinek bizony nem kerül valami nagy fáradságába, hogy az anyagi függetlenség hiánya miatt teljesen gerinctelen hivatalnok sereget viszszatartsa attól, hoogy oly pártba lépjen be, mely az ő érdekeinek lesz ugyan a szószólója. de amely párt az uralkodó osztálynak nem kedves. Es jönnek a fenyegető kijelentések: A köztisztviselő ne politizáljon, mert neki a törvény tiltja a politizálást. És tényleg az a szegény tisztviselő féltve nyomorult kis egzisztenciáját és félvén a fenyegető fegyelmitől, meghátrál és minden marad a régiben. Pedig nem csak azért nincs oka félelemre annak a teljesen proletári sorsba jutott állami tisztviselőnek, hogy ha ott hagyja mostani kicsi, de biztos egzisztenciáját, hát csak jobbat kaphat, — de nem' kell félnie azért sem, mert törvényeink sehol sem tiltják meg, azt, hogy bármely köz tisztviselő politikai véleményét szabadon ne nyilváníthassa. Törvényeink értelmében minden közhivatalnok szabadon részt vehet bármily irányú politikai pártban, ennek gyűlésein véleményét bátran nyilvánitahtja. Közjogi törvényeinken kívül ezt mondja ki az 1899. XV. t. c. is, amely csak azt a korláXtozást állítja fel, hogy állami vagy törXvényhatósági közhivatalnok, r. t. város polgármestere, vagy rendőrkapitánya ne maga hívjon össze politikai jellegű pártgyülést, és annak elnöke, vagy jegyzője ne legyen. Ezt a korlátozást is azért állítja fel a törvény, hogy a választási visszaéléseknek elejét vegye. De sehol sem mondja ki semmiféle törvény, hogy bármilyen közhivatalnoknaök nem lehet szabadon nyilvánítani politikai véleményét. Közjogi alaptörvényeink szerint ez a legelemibb joga minden állampolgárnak, és ettől nem lehet senkit sem eltiltani azért, mert véletlenül állani, vagy más közhivatalnok, vagy azért, mert valamely nagyahtalmu banktőnöknek nem tetszik az a párt, amelybe hivatalnoka belépni kiván. Az idő haladó kerekét megállítani ugy sem lehet és ma nem oly időket élünk amikor bárkinek is gyáván meg kellene hunyászkodni, a felsőbbség esetleges terrorizáló hajlandósága előtt. Borsajtók, szőlőzuzé és bogyázók, mindennemű gazdasági gépek, valamint berpárlat stb. szeszfőzdék részére, megfelelő használt gőzgépek beszerezhetők Licíiímann-Lukács Vilmos gépnagykeresbedönél Nyíregyházán, Széchenyi-tér 3. ,, Teiefon 2ul. a elsőrendű tölgyfából készült uj boros hordók mig a készlet tart, Kótajiutia 44 sz. 513 Á