Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-07-28 / 169. szám

2 J^nMWÉK 1918jahas 28 Megss&T&ita a kóprisilStssttUt a tlastrisslSk fisetísrendsiését Nyíregyháza, julius 27, {A Nyirvidék tudósítójától,) Nyíregyháza város képviselőtestülete tegnap délután tartott közgyűlésében nyolc vanhét szótöbbséggel megszavazta a város tisztviselőinek a fizetésrendezését és 'evvel énnek a városnak a tisztviselőit abba a helyzetbe juttatta, hogy — ha nehezen is — de mégis megélhetnek a fizetésükből. Abban, hogy a város tisztviselőinek a helyzetén segíteni kell, egyetértett az egész képviselőtestület és csak azon volt vita, hogy vájjon pótlékot adjanak-e toost, vagy pedig fizetésrendezéssel oldják meg a kérdést. A képviselőtestület igen •helyesen ugy döntött, hogy rendezi a tisztviselők fizetését, amely még a békében sem volt az egyes állásokhoz méltó. Ennél a vitánál olyasmi történt, ami szokatlan a város közgyűlési termében és amit Iegkevésbbé vártulnk két plyan komoly embertől, mint Somogyi Gyula kir, tanácsos és Kovách Elek dr. A két közjegyző a vita hevében súlyos sértéseket vágott egymás fejéhez és hogy nem történt rendreutasitás, azt csak annak tudjuk be, hogy a polgármestert fiatál kora gátolta a nála jóval idősebb városatyákkal szemben. Nagyon nem szeretnénk, ha az a hang, amelyet tegnap halottunk, meghonosodnék abban a képviselőtestületben ahonnan — hála istennek — ujabban teljesen távol áll minden torzsalkodás, minden személyeskedő hang. A piavei támadás. Bencs Kálmán dr. polgármester nyitotta meg a fölötte népes közgyűlést és elnöki megnyitójában foglalkozott azokkal a súlyos veszteségekkel, amelyek Nyíregyházát a Piavenál történt sikertelen támadásnál érte. • ' — Ez év juniusában — mondotta a polgármester — megtörtént a rég hangoztatott és előkészített és mindnyájunk által várvavárt támadás az olaszok ellen. — Az időjárás kedvezőtlen volta és a Piave folyó gyors megáradása, vagy aZ általunk ezidőszerint még egyáltalában nem ismert kedvezőtlen körülmények miatt nem sikerült s öröm helyett mélységes gyászt, szomorúságot és jogos etkeseremireánk is, mert ez á sikertelen vállalkodést hozott az egész országra közvetlen zás az áldozatok nagy számát követelte s áldozatókban pedig aránytalanul nagy számú magyar ember volt s az e félett érzet keserűségünket növelte még az is, hogy a hadsereg első soraiban küzdött há zi ezredünk a cs. és kir. 14. huszár ezred rendkívüli nagy veszteséget szenvedett. — Szomorú sziwel kéli megemlítenem, hogy az áldozatok sorában ifj. Mikecz Dezső, Szabolcsvármegye alispánjának rendkívüli, Istentől megáldott tehetségekkel felruházott fia is közötte volt, kinek hősi halálával vármegyénk szeretet alispánját és egész családját mélységes, soha nem pótolható gyász érte. Inditványozzom, hogy a képviselőtestület jegyzőkönyvileg fejezze ki Szabolcsvármegye alispánjának őt ért fájdalmas nagy csapásban őszinte részvétét. A képviselőtestület egyhangúlag elfő gadta a polgármester indítványát. Üdvözlések. A polgármester indítványára üdvözli a képviselőtestület Németby Károly belügyi államtitkárt, Nyíregyháza régi jóakaróját főrendiházi taggá, Sefcsik József nyíregyházi pénzügyigazgatót pedig miniszteri tanácsossá történt kinevezése alkalmából. Nagy Akos volt nyíregyházi állomásparancsnokot, a tizeimégyes huszárok hős ezredesét a király vezérőrnaggyá nevezte ki. A polgármester a város közönsége nevében üdvözölte az uj tábornokot, aki személyesen köszönte meg ezt a polgármesternek kijelentvén, hogy ezután is nyíregyházinak érezvén magát, itt akar lakni továbbra is és azt kérte a polgármestertől, jelentse a képviselőtestületnek, hogy mindig szeretett városa marad neki Nyíregyháza. A képviselőtestület tagjai lelkesen megéljenezték a vitéz magyar brigadéros bejelentését. Bejelentette a polgármester, hogy a kereskedelmi iskola dolga végre nagy akadályok után révbe ért és szeptemberben megnyílik az uj tanintézet. Hogy ez megtörténhetik, abban oroszlánrésze van Meskó László dr. főispánnak és különösen Fényes Lászlónak, Nyíregyháza város országgyűlési képviselőjének, akik meleg sze retettel és fáradhatatlan munkával dolgoztak a városi iskola létesítése érdekében. A közgyűlés ugy a főispánnak, mint a város képviselőjének hálás szívvel fejezte ki elismerését és köszönetét. Csendőrség a városban. Nyíregyháza város közbiztonsága — jelentette azután a polgármester — válságba jutott, mivel a katonai szolgálatot teljesítő rendőrök helyett nem kapnak em bert. A mostani rendőrséggel nem képes a város az élet és vagyonbiztonságot föntartani, ezért kérték a belügyminisztert, hogy a városi belső rendészet ellátására 15—20 csendőrt adjon a városnak. A belügyminiszter ezt meg is igérte és a kerületi parancsnokságot már ebben az értelemben utasította is. A közgyűlés a polgármester bejelentéseit helyeslőleg vette tudomásul. A városi szervezet átalakítása. Garay Kálmán dr. tanácsos ismertette azután a város egész szervezetének az átalakítására vonatkozó előterjesztést és az erre vonatkozó javaslatokat, amelyeket a Nyirvidék olvasói már jól ismernek és amely egész uj, modern és fejlődésképes alapra kívánják helyezni Nyíregyháza város közigazgatását. Szociálpolitikai ügyosztály létesítése, a többtermelésnek a város által való irányítása, a városi üzemek fejlesztése, a szakreferenseknek előadói jogkörrel való fölruházása, az ügyosztályrendszer behozatala azok a megvalósitan dó föladatok, amelyek a városi szervezetet modernné és fejlődésre képessé teszik. A tanács és a szakosztályok, valamint a szervezési szabályrendelet módositásá nak előkészítésére kiküldött bizottság egyhangúlag javasolták, hogy a Garay dr. tanácsos előterjesztésében lefektetett elvek alapján dolgoztassa ki a képviselőtestület az uj városi szervezetet. A későbbi tanácskozások során általános helyeslés és teljes elismerés hangján nyilatkoztak a fölszólalók Garay dr. tervezetéről és a képviselőtestület egyhangúlag ugy határozott, hogy Garay Kálmánt kérik meg, hogy az általa ismertetett elvek alapján dolgozza ki a város" uj szervezeti szabályzatát. A tisztviselők helyzetének rendezése. A szervezési szabályrendelettel kapcsolatosan az előkészítő bizottság azt a javaslatot terjesztették a képviselőtestület elé, hogy a városi tisztviselők és alkalmazottak szolgálati viszonyainak és illetményeinek rendezését vegyék külön és a szer vezési szabályrendeletnek ezt a részét már. most alkossák meg. A fizetésrendezés lényege az, hogy a város minden alkalmazottja mai fizetéséhez egy osztállyal magasabb osztálynak megfelelő pótlékot kapjon és hogy a várakozási Időt öt évről há rom évre szállítsák le. Ez a fizetésrendezés évi 180000 korona megterhel tetéssel járna, azonban a pótadó százalékának az emelkedése nélkül meg lehet csinálni az egészet, mivel erre az összegre bőven ad fedezetet a városi szeszgyár jövedelme, a múlt évi zárószámadás bevételi többlete, a földbirtokok fokozottabb jövedelmei, a községi pótadóalap emelkedése és az a megtakarítás, amit a rendőrség államositásánál fog elérni a házipénztár. Az egész rendezést ez évi január elsejei hatállyal javasolják a szakosztályok és a különbizottság. A tanács ebben az ügyben nem tett javaslatot, de tanácsközá sí határozattal jelentette ki, hogy kötelességének fogja ismerni, hogy a város jövedelmeinek fokozását célzó . javaslatokat terjesszen majdan a képviselőtestület elé. Fizetésemelés helyett pótlék. Kovách Elek dr. szólalt föl elsőnek az előterjesztéshez. Elismeri a kérdés sürgősségét és csali egy árnyalat választja el a javaslattól. Nem tartja kívánatosnak, hogy a város már most megkösse a kezét. A javaslat a fizetésemelést a nyugdíjba beszámítható javadalmazásnak kívánja tekinteni, ami a nyugdijalapot fogja nagy összegekkel terhelni, holott a házipénztár Ina is évi 20000 koronát fizet rá a nyugdíjalapra. A mai közgazdasági bizonytalanságban nem szeretnék, hogy a város állán dó jellegű uj terhet vállalna és az a meggyőződése, hogy a javasolt összegeket drá gasági pótlékkénL adják meg a tisztikarnak, amelynek helyzetén valóban sürgősen segíteni kelt. Az az indítványa, hogy ne fogadja .el a képviselőtestület az előterjesztett javaslatot, hanem utasítsa a tanácsot, tegyen előterjesztést megfelelő háborús pe~ gély megszavazására. A javaslat mellett. Májerszky Béla kir. tanácsos, Nyíregyháza város nyugalmazott polgármestere a szakosztályok javaslata mellett szólal föl. Nincs messze az az idő amikor Nyíregyháza a törvényhatósági városok sorába emelkedik és mivel a törvényható sági városok a rendezett tanácsú városok nál jóval nagyobb állandó államsegélvben részesülnek, itt is fedezetet nyernek a többkiadásra. Azoknak a tisztviselőtársainak érdekében akikkel hosszú ideig dolgozott égyütt Nyíregyháza érdekében, akiket nagyon szeret és akik a közelmúltban oly szépen a fejlődés útjára viLték Nyíregyházát, kéri, hogy a szakosztályok javaslatát emeljék határozattá és a tisztviselőkart minél előbb a megérdemelt felemelt fizetésben részesítsék. Somogyi Gyula azzal kezdte felszólalását, hogy a bizottsági tárgyalás során ő is Kovách Eiek véleményén" volt, de közben meggyőződést nyert arról, hogy a kellő. fedezet meg van és helyesebb, ha a szakosztályok javaslatát fogadják el. "A szervezkedési szabályrendelet kérdésével most nem foglalkozik, ettől külön kell választani a tisztviselők fizetésrendezésének dolgát, amelyet tető alá kell hozni. A szakosztályok javaslalát fogadja el. Murányi László dr. nem érzi magát összeférhetetlennek, ha mint . helyettes tiszti főügyész pártólólag fölszólal a javaslat mellett, mert egyrészt neki nem szándéka a városnál maradni, másrészt érzelmileg való közössége pedig nem veszi el objektivitását. Oly föladatok megoldására, aminők Nyíregyháza tisztikarára várnak, csakis jót fizetett tisztviselők vállalkozhatnak. Az a véleménye, hogy a