Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-07-27 / 168. szám

2 1918 julius 27 MwnMtak lennék a nyiMj Nyíregyháza, julius 26. Nyirvidék tudósítójától.) Valószínűleg a háboríts konjunktúrának lehet tulajdonítani azt is, hogy pár esztendő óta az eddiginél is jobban tolong az ifjúság az intellektuális pályák felé és beiratások alkalmával a középiskolák elten a szó teljes értelmében rohamot indítanak a szülők és gyermekeik. Országszerte ez a helyzet és Nyíregyházán, ahol pedig az utóbbi időben három középiskolával, tani tó képző vei, leánygimnáziummal és legújabban felső kereskedelmi iskolával szaporodott a tanintézetek száma, — a jelentkező tanulók számához képest még mindég kevés a középiskola. Különösen a középiskola legalsó osztályára vonatkozik ez, eziránt nyilvánul meg a legnagyobb tolongás. Az evangélikus főgimnázium első osztályából például a juliusi beiratások kapcsán negyven növendék maradt ki, a sMztiz jelentkezőből mert miniszteri engedéllyel sem szabad többet fölvenni hetvenkét növendéknél. Párhuzamos osztály fölállításáról most a háború alatt szó sem lehet, sem tanerőt, sem helyiséget nem tudna adni a főgimnázium fentartó testülete az uj osztálynak, bár arra égető szükség volna. A főgimnáziumnál

1 ma dolgozó tanárok máris tul vannak terhelve munkával, több órát nem bírnának ellátni, üres terem pedig egyetlen sincs a főgimnázium hatalmas epületében és igy negyven tanuló kimaradt a versenyből'. Ezeknek egyrésze szeptemberben természetesen a polgári fiúiskolába fog beiratkozni, ha ugyan, ott is hasonlókép nem járnak, mert hiszen számítani kelil arra, hogy ott sem tesz kisebb a tolongás mint a főgimnáziumban volt. A leánygimnáziumban, ahová augusztus eliső napjaiban kezdődik meg a beiratkozás, szintén valószínűleg több lesz a jelentkező, mint amennyit fölveimi szabad lesz és ugyanerre lehet számítani a polgári leányiskolánál, ahol a párhuzamos osztály ugyan sokban könnyebbé teszi a helyzetet. Nyilvánvaló, hogy a nyiregyházi elemi iskolák negyedik osztályából annyi tanuló kerül ki a tanév végén, hogy közülök azoknak, akik tovább akarják képezni magukat, csali egy része tud beiratkozni a középiskolák első osztályálja. Az igazi szükség tehát, — bár kétségtelen,, hogy a Nyíregyházán újonnan fölállított középiskolák régi hiányt pótolnak, — a középiskolák első osztályaiban van és ha az idén már nem lehet, de jövőre mindenesetre gondolkodni kell azon, hogy senki ki ne maradjon az iskolából, ha tovább akar tanulni. Abonyi Árpád meghalt Badapest, julius 26. (A Nyirvidék tudósítójától.) Abonyi Árpád, a kiváló magyar író, az éjszaka szívszélhűdés következtében Budapesten meghalt. Mentelmi ügyek a "házban Badapest, julius 26 A képviselőház mentelmi bizottsága tegnap délután tárgyalta Korkán Péter, Benedek János, Károlyi Mihály, Andrássy Géza és Polónyi Dezső mentelmi ügyét, akik mentelmi joguknak a fölfuggesztését kérték. A bizottság mindegyik esetben javasolta a mentelmi jog fölfüggesztését. Vetési bagolypilla Népies neve mocskos pajor. Ez: azonban téves elnevezés, mert ez nem pajor, de hernyó, miután az anyaállat lepke. Nevezzük népies nevén, ha bár helytelenül, mivel ugy ismerik. A mocskos pajor ez éven nagyobb kárt okozott, mint amit egy évi budgettünk kitesz. Elpusztította a burgonya, kukorica, dohány, zöldség, répa és cukorrépa egy igen tekintélyes részét, amely kártétel csak a mi megyénkben igen sok millió kártételnek felel meg. Az elfonnyadt, tehát tönkrement burgonya, amit a laikus gazda részint a ragyának« részint a »szárazságnak« tud be, a mocskos pajor munkája. Erről könnyűszerrel meggyőződhetünk, ha a tövet l'elhuzzuk, mert az el van rágva. A gumót is elrágja és az vagy elrothad, vagy annyira bemászkált, hogy, emberi fogyasztásra nem alkalmas. Ennél falánkabb férget aligha teremtett az Isten. A védekezés ellene nem nehéz, de ezt az egyszerű védekezést Magyarországon még igen sokáig nem hajtják végre, mezőrendőri törvényeink pedig csak arra valók, mint minden más hasonlók, hogy legyenek. A mocskos pajor lepkéje tojását a szántóföldi gyomokban tojja. Ha tehát a föld gyomos és a gyomirtást kellő lelkiismeretességgel nem végezzük, alkalmat adunk a mocskos pajor hihetetlen elszaporodásához. Minálunk az utak, mesgyék. árokpartok, kapált földek valóságos gyomerdők, mesterséges tenyészterületei a férgeknek — bagolypille, futrinka, pockok stb. — s a tudatlanságból eredő állati kártételek milliárdokat Lesznek ki évről-évre. Ez éven pld. a legyek, hangyák, földi bolhák, levéltetvek stb. kártevése nagyobb kárt tett, mint az angol blokád. Sok tíz, sőt százmillió terménytől fosz tott meg bennünket a rovarviiág, pedig egy jó része elkerülhető lett volna. Ha gazdaközönségünk ismerné a kártevőket, ha tudná alkalmazni az ellene való védekezési módokat s ha volna benne akaraterő a baj leküzdésére, elenyésző lenne a kár. A mocskos pajor ellen tehát prevenüva kell védekezni a gyomok rendszeres irtásával. A másik hatásos védekezés a szedés. Ezt a munkát ha rendszeresen végzik, igen alapos eredményre vezet A meglankadt növények körül a földet ethuzzuk, olt találjuk a pajort 3—4 néha 10—15 darabot is. Ezt a munkát egészen apró gyermekek is elvégezhetik és egész dohány, kukorica táblákat megmenthetünk ily módon. A burgonyánál ez már nehezen megy, mert a terebélyes növénynek annyira a töve körül van a pajor, hogy a növény nem bírja ki a turkálást, amivel a féregi elpusztítható. Pusztítja a pajort az ekenyomán sőt a növény közökön is a varjú. Volt rá eset, hogy egész táblákat men—tett meg a vetési varjú. Sajnos, ha minálunk a drót féreg vagy pajor elpusztítja a csalamádét vagy kukoricát s a varjú ellepi az ilyen földeket a gazdák a varjut okolják, pereatot kiálltának rá, üldözik, ahelyett, hogy megfigyelnék, miért van ez a varjú invásió. Pusztítja a bubosbanka, póling, » tyúk, vakondok és a sertés is. aHtásosan irthatják az ekével is, mert ezáltal a gyomtól tisztítjuk a földet s a háborgatást sem tűri a pajor. Tekintve, hogy az év minden szakában van pajor, csupán télen szünetel a kartétel, u irtást ás foiftonosaa folytatni kell, mert csak igy végzünk gyökeres munkát. A mostani száraz idő nagyon kedvez a rovar szaporodásának, ennélfogva veszélyeztetve lesznek az őszi vetések — rozsot, búzát, repcét stb. is, nagy gondot kell fordítani a talajelőkészitésre Ne üldözzük az eke után járó madarakai, — varjú, billegető, póling, sirályok — száraz időben, — nehogy a föld összetipródjon, — turassuk a szántást sertésekkel és különösen arra legyen gondunk, hogy a szántások amint kizöldülnek, azonnal leszántunk. Ne mulasszuk el a föld fertőzöttségérőt meggyőződést szerezni, ami nem nehéz munka. Ha a száraz meleg idő nem változik meg, ne siessünk a jókori vetéssel, mert a fertőzés veszéje ilyen időben fokozódik. A hosszas nedves, hűvös }dö elpusztítja a pajort. Felhívom gazdatársaim figyelmét arra, hogy ez évben újra megjelent a hessiai légy, a csikós hátú buzalógy és a torzs gomba is. Ezek ellen is ugy védekezünk, ha a tarlókat leszántjuk, kalászos után kalászost nem vetünk és a vetést október elsejénél! elébb nem kezdjük. Ha a talajt előkészítjük, a vetés gyorsan megy és ezrekre menő hold vetéseket inenüntk meg a pusztulástól. Mit jelent ez ma, amidőn alig termett meg a vetőmag, felesleges, hogy felemlitsem! Akik pedig irigylik a gazdát az állítólagos nagy haszonért, azoknak azt ajónlom, nézzenek szét kies vármegyénk gazdái portáján, nézzék meg, hogy évek liosszu munkájának gyümölcse, szorgalom és fáradtság miként válik semmivé legyetlen catastrophális évben, akkor tálán meg fogják érteni, hogy ennek az országnak minden jóléte, öröme, bánata a legszorosabb összefüggésben áll a barázdával!, s a gazdákat nem gáncs, de jóakaratú megbecsülés illeti. Ne feledjék el, hogy az erős munkabíró férfiak a fronton vannak, az itthon levők éhesen és meztelenül zúgolódás nélkül állanak harcban a természet mostoliasága és a emberek gáncsoskodása elten. Vagyonukat kockáztatják, csakhogy hazafias kötelességüknek eleget tegyenek s gyűlölködő embertársaikat kenyérrel ellássak. Szomjas Gusztáv. Péatek—Szombat — Vasárnap NÁSZDflL Müvészdráma 4 fölvonásban. ISBS APOLLO Saambat—Va«arn«p A főszerepken ALWIN NÍUSS ARGOBAST EREJE £ felvonásos filmdráma. • legkOnnyebb aongimi ii&ota flf kiadása u^keMtt. Aa L és a. risffl áaa 5 K. SápfaaM n&itim k*njvihrwkaa&fcWH fis lapnak kiadóhivataMr Itt.