Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-07-19 / 161. szám

2 1918 jjulras 19 ki idegen árdrágítók kitiltását kivánja a városi Mindenkinek A galiciak ügye a szakosztályok előtt Nyíregyháza, julius 18. [A Nyírvidék tudósitáj&tól,) A Nyirvidék olvasói elölt ismeretes Kiss Sándor rendőrfőkapitánynak az az előterjesztése, amelyet a polgármester 'ut­ján a képviselőtestület elé terjesztett és amelyben azt proponálja, hogy a város tegyen lépéseket a galíciaiak üzérkedésé­nek a megfékezésére és kérje az ingatlan forgalom korlátozásának Nyíregyházára való kiterjesztését. A városi szakosztályok együttes ülés­ben foglalkoztak evvel a kérdéssel Bencs Kálmán dr. polgármester elnöklésével és becsületére válik a szakosztályoknak, hogy a kérdést minden elfogultság nélkül, tisz­tán a közérdeket keresve tárgyalta. Végül is hosszas vita után olyan javaslatot al­kottak a szakosztályok, amelyek lartózkod va az általánosítástól azok ellen követel erélyes és kérlelhetetlen rendelkezést, a­kik az árdrágításban, élelmiszercsempé­szésben bűnösek. Kiss Sándor főkapitány előterjeszté­sének az ismertetése után Bencs Kálmán dr. polgármester mutatott rá arra, hogy az egész kérdés azért került szőnyegre, (mivel raz ország legtöbb városára kiter­jesztették az ingatlanok forgalmának a korlátozását és eme városok közül érthe­tetlen módon kimaradt Nyíregyháza, a­meiy pedig — közel lévén a határhoz — legjobban ki van léve annak a veszedelemé nek, hogy az idegenek beözönlése lefoglal minden lakást és ma már az idehelyezett tisztviselőknek sem kapni Nyíregyházán lakást. Murányi László dr. azt tartja kívána­tosnak, hogy a vármegye utján kérjék a törvényhozást, telepítse vissza ezeket az elemeket eddigi lakóhelyükre, mivel meg­szűnt az ok, amiért elhagyták hazájukat és misem gátolja visszatérésüket. Az alsó­foku hatóságok minden ezirányu akciója megtört a belügyminiszteren, ugy, hogy a törvényhozás intézkedését kell kérni. Szabó László dr. a helyi hatóságot hibáztatja, mert az a meggyőződése, hogy ha a rendőrség erélyesen lépne föl a galí­ciaiak ellen, segítve volna a bajon. Bencs Kálmán dr. polgármester rá­mutatott Szabó László tévedésére. Mikor a kormány elrendelte, hogy az osztrák honos meneküllek térjenek vissza hazájuk ba, akkor a galíciaiak csaknem valameny­nyien el is távoztak. Sokan kérték az itt­•maradhatásukat, a város azonban eluta­sította ezeket a kérelmeket és kiutasította őket, ekkor aztán az történt, hogy a vá­rosházán még le sem gépelték a kiutasító határozatot, amikor esetenként megjött a belügyminiszter távirati rendelkezése, a­mely utasította a várost, hogy a kiutasítást függessze föl, az iratokat pedig terjessze a belügyminiszter elé. Most már a galíciai­ak egyszerűen lakóhelyükről jönnek ide üzletet csinálni és letelepedni. Bernstein Béla dr. sem látja tisztán a főkapitány előterjesztéséből, hogy mi a tulajdonképeni célja. Nem lehet a kér­dést magánosok, egyesek szempontjából elbírálni, csupán a város egyetemének a szempontjai lehetnek az irányadóak. Azt nem látja tisztán, hogy ebből a kifogásolt kereskedelemnek a városra mi a hátrá­nya. , Murányi László dr. mint helyettes fő­ügyész mutatott rá arra, hogy a háborús kihágásoknak, lánckereskedelemnek élelmi szercsempészésnek, árdrágításnak túlnyo­mó részéi ezek az elemek követik el. Napi­renden van, hogy a posta olyan csomago­kat küld át a rendőrségnek, amely csoma­gok feladóiként álnevek szerepelnek, de az élelmiszerrel telt csomagok határszéli helyiségekbe szólnák. Ezeket a visszaélé­seket látva védekezni kell a városnak. Hoffmann Mihály elismeri, hogy kel­lemetlen a Boyál-kávéház előtti csoporto­sulást látni, belátja, rendezni kell ezt a kérdést, de az a meggyőződése, hogv he­lyi alapon inem lehet megoldani a kérdést, csupán országos rendezéssel. El kell is­merni, hogy bármilyen kellemetlenek e­zek az eleinek, ők tették Nyíregyházát a borkereskedelem gócpontjává, aminek az eléréséért a város szívesen hozott volna áldozatokat is. Ma már nemcsak a kör­nyék de a Hegyalja borkereskedelmének a tekintélyes része is Nyíregyházán bonyo lodik le, ami a városnak pótadóban száz­ezrekre menő jövedelmet fog hozni. Más kérdés természetesen a tiltott kereskede­lem és árdrágítás, amit üldözni kell a leg­nagyobb eréllyel, de amit helyiek is követ­nek el. E tekintetben ő is erélyes intézke­dést kér, de nem tartja kívánatosnak, hogy a Nyíregyházán fölvirágzott borkereske­delem korlátozódjék. Szabó László dr. elismeri, hogy a ga­líciaiak által virágzott föl itt a borkeres­kedelem, amit annál inkább helyesel, mert hiszen a bor ára emelkedhetik, nem képez vén közszükségleti cikket, de közszükség­leti cikkek drágítását eltűrni nem lehet. A polgárok összeségének érdeke, városi érdek és a városnak intézkednie kell ak­kor, amikor a galíciaiak üzérkedése mi­att a polgárok ezrei nélkülöznek. Nagyon pnelegen ajánlja a főkapitány előterjesz­tésének az elfogadását. Hoffmann Mór dr. a helyi kereskede­lem érdekében állónak tartja a tiszteség­teségtelen kereskedelem üldözését, de helytelennek és elítélendőnek tartja az ál­talánosítást is. A rendőrségnek esetenként kelt szigorúan eljárnia. Bernstein Béla dr. szükségét .látja an­a lánckereskedelem ellen vé­delmet kell nyújtani a lokosságnak esszük ségét látja olyan fölirat intézésének, a­mely azt követeli, hogy a mindnyájunkat sújtó lánckereskedelem szigorú üldözésé­re adjon a kormány módot a helyi ható­ságnak. Bogdán Ferenc azl fejtette ki, hogy evvel a kérdéssel az egész ország foglal­kozik, de nem boldogulnak yele, mert az állam maga jár elől aziárdrágitásban. A helyi iparban húszszoros árdrágításokat látunk, éppen ezért általában minden ár­drágítóval szemben kell erélyesebb ren­delkezés. Fekete Sándor szerencsétlenségnek tar taná, ha erőszakos intézkedéssel íhegál­litanák a Nyíregyházán olyan szépen fel­lendült borkereskedelmet, ami ezer és e­zer helyi termelőnek is nagy hasznot hajt. Mivel azonban a visszaélések ellen véde­kezni kell, indítványozta, írjanak föl azért, hogy a külföldieket árdrágítás esetén jo­ga legyen az atsőfoku hatóságnak kitil­tani és az országból kiutasítani.. kisszer János azt fejtette ki, hogv ren­geteg energia vész el ezekben a meddő, tanácskozásokban, mert hiszen idegenek házvételét nem tudják megakadályozni. A siránkozás helyet,, tenni kell és ha kevés a lakás, akkor arról tanácskozzanak, hogy miképpen lehet lakóházakat építeni. A vitát a polgármester bezárta és a szakosztályok részben a főkapitány elő­terjesztése, részben sFekete Sándor indít­ványa alapján javasolja a közgyűlésnek, intézzen föliratot és kérje az ingatlanfor­galom korlátozásának Nyíregyházára való kiterjesztését, továbbá azt, hogy a külföl­dieket, ha árdrágításban és hasonló cse­lekményben' bűnösöknek találtatnak, az elsőfokú hatóság kitilthassa. nak, hogy A hadikölcsön aláírásának meghosz­szabbitása egyformán szól mindenkinek. "V T • Nincs az a tekintélyes összeg, amelynek jegyzése most már aztán teljes mentessé­get biztositana a további kötelességek elől bárkinek is. Előtször is ajkm(j!abb pénzhez jut, eddigi jegyzésének pótlásával éppen ugy fa hazafias célt szolgálja, mint 'a saját maga érdekét, amelyet a hadikölcsönnél jövedelmezőbben egyetlen kínálkozó más mód ípm biztosit. Másodszor pedig otl van a serkentés a jegyzésre buzdítás, ami van legalább is olyan szolgálat a közcél számára, mint a saját aláírás. Aki mái­jegyzett az anyagilag is, erkölcsileg is meg­váltotta magának ia jogot arra, hogy az ellenőrzés tógáját öltse magára, a maga életkörében számon vegye, nyilvántartsa s kötelességeik teljesítésére figyelmeztesse <és sarkalja mindazokat, akiknek neve a­kár érthetetlen bizalmatlanság, akár pe­dig háborús sorsunk iránt tanúsított vét­kes közönyük folytán még mindig hiány­zik az aláírók sorából. Es különösen ennek az agitátiós és ellenőrző közreműködésnek a hordereje annyival is nagyobb mert ebben a két. utóbbi kategóriában sajnálatos módon kneg a meghosiszabított aláírási idő alatt is nagyon isokan vannak. Az egyiket bizal­matlanságból, a másikat közönyéből fel kell rázni s meg kell értetni vele, hogy amig mások vérüket ontják és életüket ál­dozzák a haza oltárán, senkinek sincs jo­ga ahhoz, lvogy a front mögötti élet biz­tonságában és mikor minden elfolyó csöpp vér és minden elszálló élet. Valamennyi­ünk javáért pusztul, liogy ekkor egyetlen egy is akadjon köztünk, aki még a" legke­vesebb, az anyagi támogatást is megtagad­ja hazájának kockán forgó szent ügyét, holott annyi százezer magyarnak vérébe, és életébe került, ugyanaz a háború az itthonlévők közül nagyon sokaknak, ta­lán épen ezeknek a bizalmatlanoknak és közönyösöknek esőktől ontotta a busás hasznokat. Ha csak felét téritjük meg ezeknek a tévelygőknek a nemzet jövője felett dön­tő háborús céljaik érdekében máris nagy, szolgálat ott tettünk. Minden ujabb fillér, mellyel a nyolcadik hadikölcsön eredmé­nyét nagyobbra és fényesebbre fokozzuk a háború győzelmes befejezéséhez szük­séges erő tartalékunkat gyarapítja és u­gyan annyival gyöngíti ellenségeinket, a­kikre győzelmi elszántságunknak a hadi­kölcsön sikerében jelentkező ujabb biz­tosíték cs^k bomlasztó hatással lehet. Kivégezték Mirbach egyik gyilkosát MtttSsíjfreaí, julius 18 (A NyirvMk tudétitfiátel.) Bernből jelentik : Andrejevet, Mir­bach gróf gyilkosainak egyikét Moszkvá­ban kivégezték, a másik gyilkos pedig még nem került meg. Péntek—Szombí t—Vasárnap Psylaaderrel a fő»zerepben Nordiik-dráma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom