Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-07-18 / 160. szám

2 jfftoraÉit iSHSjuhas 18 K városi szervezel átalakítása Elismerés a városi tisztikarnak — Általános fizetésemelést javasolnak az előkészítő szakosztályok ítyíreg-f háza, julius 17. (A Nytrvidék tudósítójától.) Tegnap délután foglalkoztak a városi szakosztályok avval a hatalmas előterjesz­tessél, amelyet a tanács megbízásából Ga­íiay Kálmán dr. városi tanácsos sok gond­dal, nagy tudással, alajjos készültséggel és előrelátással készített és amely a város uj szervezetének az alapjait fekteti le. A Nyirvidék teljes egészében közölte Garay dr. tanácsosnak ezt az előterjesztését, a­meiy az egész városban helyesléssel és el­ismeréssel találkozott és amelyet a képvi­selőtestület által a szervezeti szabályzat átalakításának előkészítésére kiküldött bi­zottság egyhangúlag elfogadásra ajánlott. Az átszervezés szüksége. Garay Kálmán dr. ismertette a okot, amelyek a szervezési szabályrendélet át­alakítására készítették a képviselőtestüle­tet. Mikor a városfejlesztési törvényt meg­alkották. ez a törvény márfrimondta, hogv) két éven belül uj törvény fogja véglegesen rendezni a városok dolgát. Akkor a város elállott minden változtatástól abban a hit­ben, hogy úgyis hamarosan teljes^&talaku­lást hoz az uj törvény.A városfejlesztési törvény végleges elkészítése elmaradt és remény sincs reá, hogy hamarosan szőnyeg kerüljön és a város képviselőtestülete be­látta. hogy az eddigi szervezettel nem Jo­liéi tovább vinni a város dolgait, foltozás­sal nem lehet megoldani a városra a há­ború alatt és után váró nagy föladatokat és ezért bizottságot küldött ki avval, hogy alapos és gyökeres átalakítást készítse e­lő a város szervezetének és olyan terveze­tet terjesszen a képviselőtestület elé, hogy az uj szervezet alkalmas legyenegy későiw bi fejlődés esetén is megállja helyét és abban az esetben, ha — amihez most/már remény van — a város önálló törvény­lóság lesz, akkor az uj szabályzatot csak ki kell majd bővíteni. A városi szervezet átalakítására vo­natkozó tervezet megalkotását a tanács reá. a város pénzügyi tanácsosára bízta és ő készségesen felelt meg a megtisztelő megbízatásnak. A tanács és a szervezési bizottság tárgyalták is a tervezetéi és egy­hangúan ajánlják elfogadásra azt. Szociálpolitikai ügyosztály. Részletesen ismertette azután a taná­csos a tervezetet. Rámutatott arravhogy mindenek előtt a városi alkalmazottak szolgálati viszonyainak és illetményeinek a rendezése az első teendő, de egyúttal tisztázni kell az újonnan megvalósítandó (Városi feladatokat is, amelyek közöltípg­jelentősebb a hatósági munkaközvetítés, a gyermekvédelem és az evvel kapcsolatos szociális intézkedések megtétele, a helyi jótékonysági intézmények működésének és támogatása, amihez mirnt­í rányit ása hez külön ügyosztály létesítése szükséges, Iliiért is a városnak föl kell állítania a szo r: cí ál politikai ügyosztályt. A mezőgazdaság fejlesztése. Kapcsolatosnak tartja evvel a többi termelés kérdését is. Meggyőződése, hogy •Nyíregyháza gyors fejlődését a földbirto­kok szerencsés megoszlásának köszönheti. Nyíregyházán egészséges kisbirtokos osz­tály kezében van a földbirtok javarésze, .azonban ez az osztály ugy érhetne el a nyugati államokéhoz hasonló eredménye­ket, ha a belterjes gazdálkodásra, modern mezőgazdaságra tanítanák. Evvel a kér­déssel magának a városnak kellíoglalkoz( ma, elő kell készíteni az örökbérleték ut­ján. hogy minden gazda megfelelő kisbér­letekhez jusson, mezőgazdasági tanfolya­mokat kell rendezni, népszerű füzetekben í(t'tnyjifc,ani a termelést és mivel az magád­nak a város egyetemének az érdeke, hogy kisgazda polgárai minél többet és minél jobbját termeljenek, a városnak magának kell kezébe tvennie e térenís az irányítást amihez a városnál külön szerv kell. Szakemberek legyenek a referensek. A város eddigi szervezete nem volt al­kalmas az üzemek vezetésére, éppen ezért a városi üzemek alig-alig jövedelmeztek holott a városi üzemek fejlesztése jés h: közszükségletet kielégítő uj üzemek léte­sítése nagyon fontos városi feladat. Szük­ség van tehát a városnál műszaki előadó­ra, aki az üzemek élén álljon, akinek ügy­osztályához tartozik, majd a vízvezeték és a csatornázás és a városnak sok más mű­szaki ügye. Szükség" van arra, hogy a gazdasági előadó, valamint a város ügyvezető orvo­sa előadói jogkörrel ruházlassék föl,mert (tneg kell szüntetni azt az abuzust, hogy szakdolgokban a szakember csak vélemé­nyező szerv legyen, de a szakdolgokat a fjogi képzettségű előadók referálják és in­tézzék. > A tanács és a szervezési szabályrende­let előkészítésiére kiküldött bizottság álta­lában helyesnek találta a kifejtett irány­ielveket és azt proponál ja, hogy a képvise­lőtestület eme elvek szerint dolgoztassa ki'ia pénzügyi tanácsossal a részléteket is, azonban a fizetésrendezés kérdését vegye ki és azt nyomban tárgyalja és valósítsa meg. Közli végül a tanácsos, hogy ennek az utasításnak megfelelően ezt a részt már részletesen kidolgozta ugy, hogy a városi alkalmazottiak szolgálati viszonyainak és illetményeinek rendezéséről szóló rész az ő tervezete szerint teljesen beleillik majd a később kidolgozandó egész szabályzatba. A tartalmas, nagyszabású előterjesz­tést nagy figyelemmel hallgatták a szak­osztályok és annak végeztével lelkesenün­nepelték Garay tanácsosi. Hoffer Bertalan szóit elsőnek a;*elö­terjesztéshez és köszönetéi fejezte ki ­zért a nagyarányú munkájérl. amely a város jövő jét készili elő és amelynek min­den pontját örömmel fogadja el. Azt indít­ványozza, hogy a szakosztályok egyhangú­lag fogadjak el áz előterjesztést és köszönQi tűket és elismerésüket fejezzék ki az elő­készítés nagy munkájáért Garay Kálmán dr. tanácsosnak. A szakosztályok az általános elveket egyhangúlag el is fogadták és elfogadásra Ajánlják a képviselőtestületnek. A i'izetésrendezés tervezete. Az ülés azután nyomban rátért a leg­sürgősebben megvalósítandó városi föl­adatnak. a tisztviselők és alkalmazottak illetményeinek a rendezésére. Garay Kál­mán dr. előterjesztése az, hogy a város összes tisztviselői egy fizetési osztállyal magasabb osztályba kerüljön a mainál és jhogy megszűnjék az anomália, hogy vala­mely állás betölLője (abból a fizetési osz­tályból, amelybe megválasztásakor iker riilt, soha előbbre ne kerüljön. Javasolja továbbá az előterjesztés, hogy a várako­zási idő fizetési fokozatonként öt évről három évre szállíttassák le. A fedezet. Amikor a kiadások emelésére előter­jesztést tesz Garay tanácsos, kötelességé­nek tartja — mondotta — hogy a fedezetre is múláson reá. Ez a mostani fizetésrende­zés a város kiadásait ebben az évben mint­egy száznyolcvanezer koronával emeli. Ev­vel szemben uj jövedelmei nyílnak a városnak. A városi központi szeszfőzde [jövedelméből százezer korona fölhasznál­ható 1 erre a célra, az uj bérbeadásokból befolyó többletjövedelmeknél is van fe­dezet, de ezeken kívül a tanács kötelessé­gének fogja ismerni, hogy u j jö vedel mi források nyitására vonatkozó javaslatokat terjesszen a képviselőtestület elé. Ezek mellett megnyugtató a fedezet kérdésében az is, hogy a pótadó kivetésére szolgáló adóalap tetemesen emelkedett és a rend­őrségnek a küszöbön levő államosítása mintegy százötvenezer korona terhel vesz le a város válláról. A jóiakarai versengése. Eekete Sándor szólt a fizetésreaide­izéshez elsőnek. Régen várjuk — mondotta — ezt a javaslatot, mert a városi tisztvise­lők javadalmazása a polgármester lő l kezd­ve az utolsó dijnokig olyan csekély volt, hogy csak példátlan lelkiismerettel és a jövőbe vetett szilárd hittel vihette ez a tisztikar a város dolgait, pedig jól és ered­ményesen vitte. Minden részletében öröm­járul hozzá a javaslathoz, de azt kívánja, hogy pótolják meg avval, hogy a városi tisztviselőket is mentesítsék a községi pót­adó fizetése alól, a vármegyei és állami tisztviselők mái* mentési Ive vannak Hoffer Bertalan kevésnek tartja az e­melés tervezetét, mert a városi tisztviselők állásuknak megfelelően a mai viszonyok között még ebből a fölemelendő fizetésből sem élhetnek meg. Pisszer János nem tartja végleges megoldásnak a tervezett emelést. mert megtörténhetik, hogy a most gavallérosan fölemelt fizetések néhány hónap múlva a további drágulás mellett a megélhetését nem biztosithatja a tisztviselőnek. Bencs Kálmán dr. polgármester jóleső ér­zéssel állapítja meg, hogy a bizottsági ta­gok versenyeznek a tisztikar iránti jóin­dulatban, de azt kéri, hogy ne menjenek tul la javaslat arányain, mert evvel a ja­vaslatban tervezett emelés sikerét veszé­lyez le tik. Hoffmann Mór dr. helyesli, hogy a ter­vezet megszünteti a polgármester eddigi reprezentációs költségét és helyette sze­mélyi pótlékot akar adni a polgármester­azonban az a meggyőződése, hogy a pol­gármesternekállásával járó olyan kiadásai vanflak, amelyek sohasem térülnek meg, azt is szeretné a jövőre teljesen elkerülni, hogy a polgármester bármikor a jutalma­zandó tisztviselők közékerüljön és ezért azt indítványozza, hogy a polgármester személyi pótléka évi ötezer korona legyen. Elfogadták a fizetésemelése. A szakosztályok azután egyhangúlag elfogadták a fizetésrendezési tervezetet és azt javasolják a közgyűlésnek, hogy az uj fizetéseket 1918. évi január elsejétől számított hatállyal adja meg. Javasolják továbbá, hogy a fizetésrendezéssel az ösz­szes személyi pótlékokat szüntesse meg a város és hogy a szükségnek megfelelően kél uj nyilvántartói állást szervezzen. Bencs Kálmán dr. polgármester a tisz­tikai' és íizy fk(aflm|azottak nevében mvnj> háláját és legnagyobb köszönetét fejezte ki a szakosztályoknak azért a megértő jó­akaratért amelyei a városi tisztviselők és alkalmazottak helyzetén javítanak. Föle­melő érzés nekik, hogy azok, akik legin­kább hivatottak a tisztikar munkájának a bírálatára, valamennyien melléjük áll­tak és egyértelműen segíteni kívánnak a tisztviselők nehéz helyzetén. Biztositja a szakosztályokat, hogy ez a tisztikar mun­kájával fogja meghálálni a városnak ezt a megértő jóságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom