Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-09-24 / 215. szám

! 9í 8. szeptember 24 Ki lesz az uj szabolcsi főispán? < wm ' ií '- . Mikecz Oszsö a mfniszterelnökaéi Badapest, .itytümUr SS (fővárosi munkatérstmlet&i?) Politikai körökben sokat beszélnek most a megüresedett szabolcsi főispán­ság betöltéséről'. Információm szerint a kérdés nincs még elintézve és az elintézés ideiglenes módja az, hogy a kormány az uj főispán kinevezéséig Mikecz Dezső ud­vari tanácsos, alispánt bizta meg a főis­páni teendők ellátásával. A szabolcsi viszonyokkal ismerős e­gvik kormánypárti politikustól a kérdés­ről egyébként ma a következő felvilágosí­tást kaptam a Nyirvidék számára: — Meskó László az utóbbi időben a miniszterelnöknél többször megsürgette már régebben beadott lemondásának el­intézését. A szabolcsi főispán tudvalevően Apponvi Albert gróf híve és felmentését akkor kérte már, amikor Appon vi ék ki­Váltak a kormánypártból. — Meskó László csak iWekerlének többizben kifejezett egyenes kívánságára maradi eddig a helyén, most azonban hangsulyozattan kérte felmentéséi, ami meg is történt, ugy hogy fölmentésével egyidőben nem következett be utódjának kinevezése. — E pillanatban a miniszterelnök nem döntött még az uj szabolcsi főispán személyét illetőleg. Két komoly jelölt van, az egyik Mikecz Dezső, Szabólesvármegye kiváló alispánja, akiről azonban nem bi­zonyos még, hogy az alispáni széket ha j­landó-e felcserélni a főispánsággal. Ha er­re Mikecz Dezső nem vállalkoznék, akkor a kormány Vitéz Győző abaujtorname­gyei birtokost, az ugyancsak abauj torna­megyei szini kerület képviselőjét nevezné ki szabolcsi főispánnak. Azok, akik Mi­kecz Dezső kiváló tulajdonságait és nagy munkabírását ismerik, mindenképpen a­zon vannak, hogy ő kerüljön Meskó László örökébe. Ugy értesülök, liagy Mikecz Dezső udvari tanácsos, alispánt a miniszterelnök csütörtökre magához kérette, hogy vele a szabolcsi főispáni szék betöltése dolgá­ban tanácskozzék. Értesülésem szerint a miniszterelnök csütörtökön fölajánlja Mi­kecz Dezsőnek a szabolcsi főispánságot. Mi JM í —OOOOOÖOOOOOQÖOO m— APOLLO S™ APOLLO Ma, hUftn A strassburgi antikvárius Itéévru* tortán »t 4t fahtanúsban 1= e— a.nja jainjaiB'Giaiaje|b jajo a— — OOnaQQOOODQOQOOD: QgftDAL "" — Q k mim Titokzatos repülőgép Drtm t ftkmáftm oiMm 1 a tsi a i a 1 e fo! e ! a j tó k e e­\?árosi Szinház-Mozgó. Hétfő—Kedd Amerikai slágerdarab Álmok hercegnője Hatalmas drámai attrakció négy rószbea özepMa gazdasági iskolákat j k szabolcsi birtokvéiele A Nyirvidék számára irta Buday Barna, az OMGE főtitkára. A kulturális fejlődés és a nemzeti va­gyonosod ás szempontjától talán egyetlen ínás országban sem jut olyan általános jelentőségű hivatás a mezőgazdasági szak­oktatásügyi intézményeknek, mint nálunk, aliol a mezőgazdasági termelés eredmé­nyessége szerint igazodik a köz vagyono­sod ás. Ennek ellenére szakoktatási szerve­zetünk kiépítetlen. hézagos és ujitások után kiált. A legnagyobb szüksége an­nak van, hogy középfokú gazdasági is­kolák szervezhessenek és pedig ugv, hogy ezek az iskolák a négy középiskolai osz­tály fölé emelendő hároméves tanfolya­mok legyenek. A tahárnevélés reformja, a földmi­vesiskolák és az önálló gazdasági nép­iskolák átszervezése, a mezőgazdasági irányzatú polgári iskolák létesítése mel­lett e kérdés megoldása bir a legnagyobb jelentőséggel. Meggyőződésem szerint az ily gazdasági iskolákra nagy jövő vár, mert azokra égetően nagy szükség van. Nézetem szerint a középfokú gazdasági iskolákat a földmivesiskolák egy részé­bőt kell átszervezni, a földmivesiskolák egy másik része azután — de a kisebbik része — megmaradna altiszlképző, vagy kisgazda-továbbképző iskolának. Az ujabb kor egy (számra nézve i:s igen nagy, kis- és középbirtokos osztályt ala­kított ki és ennek a több százezer tagból' átló birtokos olytálynak ma nincsen o­lyan gazdasági iskolája, amely gyakorlati igényeinek és társadalmi becsvágyának megfelelne. Mérhetetlen fontos érdekünk, hógy ennek az érdekes nemzeti tagozat­nak színvonalas gazdasági iskolákat bo­csássunk rendelkezésére és ezzel együtt megadjuk az arra vezető lehetőséget, hogy az ekeszarvnak elhagyása nélkül is beil­leszkedjék a vezető társadalomba, ahol méltán helyet követel Igaza van Grasseli Miklósnak, amikor arra figyelmeztet, hogy a gazda polgárok szembeszökő alárendeltségbe jutottak az iapri és kereskedelmi elemekkel szemben inert mig a négy középosztályra épített három éves tanfolyamit kereskedelmi is­kolák kereseti tereket nyitnak meg, ön­kéntességi jogot biztosítanak, utat nyit­nak a gazdasági akadémiához is, szóval igen általános lehetőséget szolgáltatnak a vezető társadalomba való emelkedésre, ad­dig a gazdák hasonló iskolák hiányában elesnek ezektől az előnyöktől és ha nem akarnak tudósok lenni, akkor szükségké­pen parasztoknak kell maradniok Ha szándékos volna az agrártársadalom mű­velődési színvonalának és képzettségi fo­kának lealacsortyitása és ami ezzel együtt jár visszaszorítása a legegészségesebb ma­gyar véranyagnak a vezetés tereiről, ak­kor se lehetne kíméletlenebb és hatéko­nyabb eszközt alkalmazni, mint azt, hogy gazdasági középiskolákat nem létesítünk; tehát ezen a vonalon megtagadjuk azt az iskolázási lehetőséget, amelyet más vona­lon, más hivatás javára, más társadalmi rétegek előnyére általánosan élvezni le­het/ ' » A középfokú gazdasági iskolák élet­rehivása a legsürgősebb feladat, nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempont­ból is és ennek a feladatnak már most nyomába kellene lépni néhány földmi­vesiskolának középfokú iskolává való át­alakításával. Se szeri, se száma azoknak a négyosztályos polgári iskoláknak, ame­lyeknek növendékei szívesen jelentkezné nek a három éves gazdasági tanfolyamra és a létesítendő egynéhány uj iskola lá­togatottságát már egymagukban is biztosí­tanák. z Ingatlanforgalmi SizottsSg ülése tsasw Odesoalehy birtokbirlite Bmtejwst, SMptmUr 23 iJPővóresi munhtrtrírmnbtélj Az Ingatlanforgalmi bizottság szep­temberi ülésén több száz kisebb és na­gyobb birtok eladása felett döntöttek, Sza­bolcsból azonban mindössze csak három jelentősebb birtok vétele került tárgya­lásra. A bizottság a három birtok közül kettőnek az eladásál nem engedte meg, mert ugy találta, hogy ezeket a birto­kokat elsősorban a földnélküli kisgaz­dáknak és a háborúból hazatérő katonák részére rkell fentartani. Eme szempontok figyelembe vétele alapján nem engedte meg a bizottság, hogy Petneháza község határában Mon­desheim Izrael és társai .'160 hold s bir­tokukat kisholdanként 800 koronáért hri­ed Adolf munkácsi lakosnak eladják;nem engedte meg, továbbá hogy Kopácsi Ist­ván kisvárdai 25 holdas belsőségét Kál­mán Sándor és nejének 722.000 koronáért eladja. •Megengedte a bizottság azonban azt, fiogy a Nyiracsád község határában levő 289 holdas birtokot dr. Czukor Lajosné nagykárolyi lakos Erdős Samu nyiráb­rányi lakosnak 309.353 koronáért eladja. A bizottság ezen ülésén került tárgya lásra özv. herceg Odescaíchv Gyuláné nyirgelsei és csengerujfalusi 4700 holdas birtokának bérlete is. A bizottság hozzá­járult ahhoz, hogy a birtokot a Bóni Gvár telep és Mezőgazdasági Bl. bérbe vegye. úgyszintén A csalódásokban edződött idősebb fe­lekezeti tanítók kézlegyintéssel fogadták a fizetésrendezés híréi, mert jól tud Iák, lvogy szerény vágyaikai még mindig elér­hetetlennek kell tartamok A hivatalos lap­nak nyolc oldalas melléklete igazat adott, mert az államiaktól ismét meg vannak különböztetve a községi és hitfelekezetiek .1 tanítóktól a tanítónők. \ 154000. számu rendelet a psycho­analysis nehéz problémáját dobja a kü­lönféle iskolák tanítói közé, melynek megoldására képtelenek lévén, a müveit társadalom érdeklődését hívják fel. E rendelet értelmében az állami, köz­ségi, hitfelekezeti tanítók és tanítónők kezdő és Végső javadalmazása egyforma. Vagyis nincs különbség léve a férfi és a női koponyák köbtartalma között s egyformának ismeri a münkákészséget és erőt. De mig a férfiak két, a nők csak 4 év után jutnak a kezdő fizetésből 1 — 1200 Ki — a III. oszt. 3. fokozatába, A tanítói működés 15. évében az államiaknál a törzsfizetés 2000 K. mig a felekezetieknél csak 1800 K. De a rendelet engedélyezhető szemé­lyi pótlékot juttat 200 K összegben a köz­ségi és hitfelekezetieknek is. Hogv ettől a személyi pótléktól személyi okok miatt hány derék, gerinces tanító fog elesni és kik fogják megkapni, ez előre látott do­log. 25. évi tanítói működés után a közs. és feli tani ló most 2400 K-t kap október­től! kezdődőleg, míg a rendelet értelmében ezt januártól visszamenőleg kapja havi 16 K 66 f. értékmérővel. Vagyis azt kap­ta, amit — magyarán mondva — Bugyi a tapasztásérl ! A 30 évi tanítói működésnél! a férfi 2900 K-t, a nő 2600 K-t kap az államnál. Vagyis ugyanannyit ér ez utóbbi mükb­dése, mint a községi és felekezeti tanítóé vagy tanítónőé; mert ez utóbbiak néme­lyike, a szerenesésebbike ez engedélye*-

Next

/
Oldalképek
Tartalom