Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-09-15 / 208. szám

2 1918. szeptember 15 megbízást kormány cl nö k s égre, az is képtelen volna kiegyenlíteni az olyannyira megrögzött egyéni ellenszenveket, amelyek a magyar politikai életet egyelőre vigasztalhatatlanná teszi. Azért merült fel ujabban is az uj választások gondolata, mint utolsó lehetőség, amelyet azonban a kormány semmi szin alatt nc>m kerülhet el, ha a kormányzó többséget megszerveznie nem sikerül, amire pedig mindeddig igen Kevés a kilátás. » ; . -i s -j El kell tehát készülve lenni arra, hogy, n. viszonyok ia kormányzatot az ősz folyamán általános választásokba kényszeritik bele, ami egy igen kockázatos és az ország szempontjából lehetőleg kerülendő elintézés lenne, de még mindig tűrhetőbb. mint egy olyan kormányzat állandósítása. amely a parlamenti többségre nem támaszkodik és ezzel a magyar parlamenti alkotmányosságot a gyökerében támadja meg. Sertéshizlalás közszükségleti célokra Szeptember 20-ig le leli kötni a sertéseket Jtrtr«crfc4m, szeptember 14 sertés 6s zsirellátás szervezési munkája, mely a hadsereg és az ország zsírszükségletének kielégítéséről van az hivatva gondoskodni, lázas buuzgalommal folyik az egész országban a legszebb siker reményével. Az organizációs munkálatok régrehajtására a kormány, az Országos Ser tésforgalmi Irodát létesítette, mely a földmivelésügyi iés közélelmezési minisztériumok sertés és zsirellátási hivatala; tisztán és komolyan altruista alapon működő intézmény. mely minden nyerészkedési céliát nélkül dolgozik, miután minden nyereség és veszteség kizárólag a kormányt illeti. Az Országos Sertésforgalmi Iroda kiterjedt bizományi hálózatával és ellenőri karával gondoskodik a fronton levő hadsereg és a front mögötti katonaság zsír szükségletének kielégítéséről, továbbá az ország polgári lakosságának a zsirellátásáról is. Az iroda fontos feladatainak csak ugy felelhet meg, ha jó kormányrendeleiek és azoknak pontos betartása támogatják. Ami az idei sertésellátásra vonatkozó kormányrendeleteket illeti, azok amellett, hogy az egyessel szemben liberálisak és méltányosak, intézményesen kívánnak gondoskodni a zsirellátás biztosításáról. Igy az uj hizlalási rendelet lehetővé teszi, hogy minden háztartás a maga házi szükségletére sertést hizlalhasson a községi elöljáróság engedélyével. Ugyancsak ez a rendelet gondoskodik a gazdasági szükségletre való hizlalás lehetőségéről is. 'Az ilyen hizlalásokat a gazdasági szükséglet mérvéhez képest a főszolgabíró engedélyezi. 20 darabon felül a földmivelésügyi minisztérium jóváhagyásával. A nagy egész ellátási szempontjából azonban legfontosabb szerepet játszik a közszükségleti célokra való sertéshizlalás, amelynek sikerétől. vagy sikertelenségétől függ, hogy elláthatjuk e á hadseregét és az országot elegendő zsírral és szalonnával^ vagy, sem? A közszükségleti célokra való sertéshizlalás ma már nem csak eminens érdeke minden sertéstartónak, hanem elengedhetetlen szükség, melyet kikerülni nem lehet. A földmivelésügyi minisztériumnak minap kiadott rendelete értelmében ugyan is mindazok, akik a házi és gazdasági szükségletre hatósági engedély alapján hizlalható mennyiségen felül darabonként 35 kilogrammnál nehezebb sulyu sertésekkel rendelkeznek, tartoznak azokat szeptember 20-ig az országos sgrtésforgalmi Iroda utján közszükségleti célokra hizlalásra. vagy, sovány állapotban leendő megvételre felajánlani. Aki ezt nem t#sai, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással s 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Á sertéseket pedig, amelyekre nézve a kihágás történt, a hatóság elkoboztatja. Ez a rendelkezés tehát minden más célra való hizlalást lehetetlenné tesz szeptember 20-ika után s kizárólag a közfogyasztás céljaira való hizlalást statuálja. S ez jól is van igy. — Az összesség szükséglete másképen ki nem elégíthető, mintha a termelés egységesen és egy helyről ellenőrzötten történik az összeség javára. De nem csak a földmivelésügyi miniszteri rendelet szigorú hangja és büntető szakciója következtében kell minden sertéstartónak sertéseit közfogyasztási célra való hizlalásra az Országos sertésforgalmi irodának szerződésileg lekötni jés nem csak azért, mert sertéseit más célra már íamugy sem hizlalhatja, hanem iegelsősorban azért, miért eaiáltal olyítn előnyökhöz jut, hmelyek a hizlalás rentabilitását és zavartalanságát teljesen biztosítják. Igy a földmivelésügyi miniszter a közszükségleti célra fiizlalt sertések részére szükséges takarmányt feloldja, ha pedig a hizlalónak nincs elegendő takarmánya, vagy azzal egyáltalán nem rendelkezik. a miniszter ki is utal takarmányt a hizlalás részére. Remélhetőleg minden eziránt való hitetleaiségét és bizalmatlanságot eloszlat az az örvendetes körülmény hogy a földmivelésügyi kormány már meg is kezdte a hizlalás részére szükséges árpakészletek kiutalását. Fontos akciója még a földmivelésügyi kormánynak |a

z úgynevezett lelőhizlalás. amelyne^ az a célja, hogy a sertéstenyésztést fokozza s jövő tavaszi beállításra alkalmas soványsertés anyagot készítsen elő a hizlalás céljaira. Az előhizlalás abból áll. hogy a sertéstartók már malacaikat is lekötik szerződésileg az Országos Sertésforgalmi Irodának, amely gondoskodik arról, hogy az igy szerződésileg lekötött malacok tartására meghagyassák a takrmány. vagy ha az egyáltalán nincs, a földmivelésügyi kormány által kiuutaltassókl Minden gazda a saját érdekében cselekszik, ha malacait ilyenformán előhizlalásra szerződésileg leköti, mert szállítási engedélyt is csak azokra a malaookra ad ki a minisztérium, amelyek a Sertésforgalmi Irodának szerződésileg leköttettek. Az országszerte nagy, arányokban meg indult hizlalási akció eredményességét remélhetőleg csak fokozni fogja a sertések maximális árait lényegesen felemelő kormányrendelet, amely lehetővé teszi, hogy tenyésztő és hizlaló egyaránt megtalálja számítását és bőséges ellenértékét kapja meg munkájának. Teljes is az intéző körök bizalma, hogy^minden sertéstartó haladéktalanul és pontosan eleget tesz a kormányrendeletben előirt kötelezettségének és sertéseit — különösen tekintettel a szeptember 20-iki közeli terminusra — legsürgősebben leköti közfogyasztási célra való hizlalásra. Ez annál fontosabb, mert ezután úgyis minden sertésről számot kell adni, milyen alapon és mily jogcímen van hizóba áílitva. A rendeleteket senki nem fogja tudni kijátszani, viszont azoknak a betartására igen nagy anyagi előnyökkel kecsegtet amellett, hogy a hadsereg és az ország nagy ügyét szolgálja Mindenkinek odaadó komolysággal kell tehát teljesíteni a közellátás iránt tartozó kötelességét, hogy kellő vértezettséggel küzdhessük meg az ötödik háborús esztendő közélelmezési nehézségeit. t Városi Szinház-Mozgó. Péntek—Szombat—Ta«árnsg» Árendás zsidó Lenkeffy teával Nyíregyháza önállóságáért küldöttség megy a kormányhoz Nyíregyháza, szeptember 14 Komoly lépést tett tegnap Nyíregyháza város képviselőtestülete a város önállósítása felé

v akkor

v amikor megújítva .korábbi határozatát, kimondotta, hogy már a legközelebbi napokban küldöttséget meneszt a kormány tagjaihoz, avval a kéréssel. hogy Nyíregyháza városának önálló törvényhatósági joggal való fölruházására terjesszen törvényjavaslatot a tőrvényhozás elé. Megírta a Nyírvidék, liogy Bencs Kálmán dr. polgármester a város legutóbbi közgyűlésén bejelentette, hogy a legutóbbi Budapesten történt tartózkodása alkalmával Samassa Adolf belügyi államtitkár fölkereste s kérte, hogy a községi törvény módosítása és a törvényhatóságok szervezetének átalakításával kapcsolatban vegye jóindulatú támogatásába Nyíregyháza városának azon immár husz éves kérelmét és óhaját, hogy a vános önálló törvényhatósággá szerveztessék át Meggyőződése, hogy Nyíregyháza város ugy anyagi, mint kulturális szempontból megérett arra, hogy önálló legyen s ezen meggyőződésének az államtitkár előtt is kifejezést adott. Samassa államititkár kijelentette, hogy Nyíregyháza önállósitási törekvését teljesen jogosnak tartja s erre Nyíregyháza ugy területi, mint lélekszámbeli nagysága, kulturális és közgazdasági fejlettsége folytán egyaránt reászolgált s ígéretet tett, hogy a város ebbeli törekvését a legmelegebben fogja fölkarolni. Eme bejelentésével kapcsolatban a polgármester azt indítványozta, utasítsa a képviselőtestület a város tanácsát, hogy a város önállósítása iránti kérelmét ujitsa meg s tegyen meg minden lépést arra nézve, hogy a községi törvények átszervezése és a törvényhatóságok átalakítása alkalmából a város eme jogos és régi óhaja teljesíttessék. A képviselőtestület akkor a polgármester bejelentését örömmel vette tudomásul. elhatározta, hogy a város megismétli az önállósításra Vpnatkozó kérelmét, annak teljesítésére kimerítően indokolt fölirathan kéri meg a belügyminisztert és utasítja a tanácsot, hogy a törvényhatósággá leendő átszervezés érdekében tegye meg a szükségesnek mutatkozó lépéseket A tanács ennek az utasításnak megfelelően a képviselőtestület tegnapi közgyűlése elé már javaslatot is terjesztett. — Oltványi Ödön főjegyző ismertette az előzményeket, majd azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a város eme husz esztendős kérelmét az azóta beállott változások feltüntetésével memorandumban ter j essze a kormány elé és abra kérje a kormányt hogy a városnak legutóbb 1907 ben tett és azóta is elintézetlenül heverő fölterjesztésének az elintézéseként terjesszen javaslatot Nyíregyháza önállósításáról a törvényhozás elé. A közgyűlés egyhangúlag magáévá tette ezt a javaslatot és elhatározta, hogy a város memorandumát küldöttség viszi föl Budapestre. Ennek a küldöttségnek a tagjaiul a képviselőtestület részéről a következőket kérik föl: Bartók Jenő dn Bernstein Béla dr., Bogdán Ferenc, Énekes János, Geduly Henrik, Hoffmann Mór. dr.. Járossy Sándor dr., Kéry József, Kovács András. Kovách Elek dr , L. Kovács János. Májerszky Béla, Meskó László drf. Miklósy István, Paulusz Márton. Somogyi Gyula, Surányi István, Vietórisz József dr. és Zomborszky Dániel képviselőtestületi tagokat a tanács részéről pedig Bencs Kálmán dr. polgármestert, Oltványi Ödön főjegyzőt, Garay Kálmán cb\ pénzügyi tanácsost. JQtas Sándor rendőr-