Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)
1918-09-14 / 207. szám
2 jJ »*****Xa. 1918. szeptember 14 Szabolcsi gazdáK szerveződése A tiszalöki nagygyűlés Nfírc^ybieft, seept*mb«r13 U Mpirviiék tmUmi&MJ A Magyar Gazdaszövetség programínjába vette egész Szabolcs vármegye gazdáinak a megszervezését és ennek a legerősebb agrár szervezetnek most alakult meg nálunk az első szerve a dadai alsó járás területére. Tiszalökön tartották a gazdák alakuló gyűlésüket, amelyen a gazda közönség sérelmeit Szomjas Gusztáv foglalja össze. Igen éles kritika hangzott cl a központok gazdaellenes politikája ellen és határozatokat hoztak, amelyekben a magyar gazdák fokozott védelmét követelik az egész magyarság, de a hábooru sikeres befejezése érdekében is. Béni József tiszalöki községi biró nyitotta meg a gyűlést, amelyre a járás minden községe küldöttséggel képviseltette ma gát. Béni József meleg szavakkal üdvözölte gazdatársait. majd Szomjas Gusztávot kérte föl, hogy ismertesse azokat az okokat. amelyek a gazdaközönség szervezkedését sürgetik és ismertesse a módokat amelyek a gazdatársadalom érdekeinek a megvédésére alkalmasak. Szomjas Gusztáv a hallgatósága éiénk figyelme és általános helyeslése közben mondotta el beszédét. Rámutatott a gazdatársadalom szervezkedésiének szükségességére, amely, a többtermelést hivatott előmozdítani. Kikelt az árdrágítók ellen és hangsúlyozta, hogy a magyar gazdák vállvetve óhajtanak dolgozni a haza jólétén a nemzetiségi polgárokkal, a tisztességes kereskedelemmel és iparral, amelyek csak kiegészíthetik a földmives munkájáty Békességben kívánnak élni mindazokkal, akik az ő törekvéseik nemes intencióját elismerik, akik belátják, hogy csakis a harmonikus, megértő munka lehet a kivezető ut abból a zsákutcából, amibe a háború folytán került a nemzet. Miután a napnál világosabban beigazolódott, hogy a gazdák csak a teljes nemzeti és állami függetlenségünk utján érhetik el céljaikat, teljes erővel küzdenie kell a gazdáknak Magyarország függetlenségéért. Küzdeni akarnak az alkohol elleni Kívánják az iskoláztatás föllenditését, a szaktudás terjesztését, az ipari cikkeknek jutányos áron való előállítását. Hosszan lejtette ki azután, hogy a gazdák érdeke ezer sérelmet szenved, aminek a főoka, szerinte az, hogy a hivatalos körök kizárólag a rekvirálással akarják elintézni a közélelmezést, de a háboruu alatt még nem volt egy, sem a miniszterek között, aki a termelés fokozására csak egyetlen egy intézkedést tett volna. Rámutatott arra, hogy mintegy 130.000 háborús rendeletet adtak ki, amelyet a hortobágyi kanásznak, csikósnak is ismernie kell, különben becsukják, a holmiját elkobozzák, pedig ha a termelés érdekében fejteltek volna ki ilyen buzgóságot az egymást fölváltó kormányok. akkor Magyoroszágon sokkal több löldct lehetett volna jól megművelni. A bajok főokát a központokban tátja* Az már régi igazság, — mondotta Szomjas. — hogy a termelésnek a legjobb serkentője a jövedelem. A központok azon törik " a fejüket, hogyan tudják a gazdát megillető hasznot magukhoz kaparitaniés miképpen lehet a megkaparintott cikkeket a fogyasztóra jó drágán rásózni Hibás a vetőmag elosztása, az állatrekvirálás és a sertéshizlalás eltiltása komoly veszedelmet jeleni a gazdákra, akik ellen szisztematikusan folyik a hajsza minden téren és megnehezítik a megélhetését akkor. ? mikor,a vetőmagot száz százalékkal, ja bőrés textilárut ezer percenttel kapja vissza, mint ahogy tőle, a termelőtől erőszakkal elvették. A (i.4 koronáért elrekvirált szalonna a rejtekúton dolgozók utján 50—60 koronás áron kerül a fogyasztóhoz. Mindezek mellett ínég azt kell a gazdának látnia, hogy a legjobb magyar földek egymásután kerülnek a spekuláció kezére akkor, amikor a földmives nem tud elég földhöz jutni. Amidőn látják, hogy a megszorítások évről-évre szigorúbbak, a központok állandó föntmaradásra rendezkednek be, az ipari cikkek napról-napra drágul nak. a spekuláció féktelenül tobzódik földjeinket idegenek özönlik el, akkor a ma gyar gazdának nincs más eszköze, mint a szervezkedés, amit a Magyar Gazdaszövetség kebelében tart célravezetőnek. Inditványoozta, hogy a gyűlés mondja ki, hogy a szervezkedést szükségesnek tartja és laiakitsa meg a Dadai Alsójárás Gazdaszövetségét. Nagy tetszéssel fogadták a gazdák Szomjas beszédét, majd Geszthelyi Nagy László mondott tartalmas beszédet, utána pedig Barth a László tiszalöki református lelkész beszélt nagy tetszés melletti A gyűlés azután határozati javaslatot fogadott el, amely szerint követelik a következőkéi: A háborúban szerzett földekből esetleg a nagybirtokokból kisajátítás utján lássák cl földdel a rokkant katonákat. v Lássák el a falusi népet a szükséges élelemmel és ruhaneművel. A Haditermény, Részvénytársaság nyereségét szorítsa meg a kormány és vagyonát a falusi jólét előmozdítására, a rokkant katonák és a hősök árváinak a támogatására fordítsák. Az állatrekvii'álást szüntessék megí A sertéshizlalást tegyék szabaddá, mint a háború előtt volt. Az idei rossz búzatermés pótlására kellő mennyiségű kukoricát és burgonyát hagyjanak a termelőknél. E határozat elfogadása után kimondották hogy a szervezkedést szükségesnek tartják és megalakítják a járási gazdaszövetséget. amelynek diszelnökéül Szomjas Gusztávot, elnökéül Béni Józsefet, társelnökéül Kató A. Bálintot, jegyzőjéül Frits Sándort választották meg'. fy<r %i' wwir ww wwvt wwi ; ÖOBO0OOE1OOOCIODDO: B A D A m • • P Péntek h'eombat Vasárnap ^ § Hejehuja báró B§ ' jjjj Vtyjátélc három fetv.-bau q ~~— : •••••••••••••QDQ zz Városi Szinház-Mozgó. Péntek—Szímbat—Vasárnap Árendás zsidó Lenkeffy Icával Az Apolló-színház és a Diadal-mozgó jegyei egész nap kaphatók az Ujságbolt* ban a városháza mellett. Telefon 394. Bajnoki mérkőzés a bujtosi sporttelepen Az É3zakmagyarország! labdarugó bajnokságok A Ny.T V. E első bajnoki mérkőzése A testneveléssel foglalkozó egyesületek iaz egyes ispjortágak szerint különbőz ző szövetségekbe tömörültek. Ezek a szövetségek MASz: Magyarországi Atlétikai Szövetség. MOTESz: Magyaroszági Tornaegyesületek Szövetsége, MLSz: Magyar Labdarugók Szövetsége, MVSz: Magyar Vivó Szövetség, stb., stb.,, a magyar testnevelés legfőbb társadalmi szervei, vezetői, irányitói. Maguk az egyesületek által alkotott és maguk fölé emelt közös szervezetek ezek. külön-külön szabályokkal, melyek az egyesületnek a szövetséghez és egymáshoz való viszonyát megállapítják: hivatásuk a tagegyesületek működését összhangba hozni, előmozdítani, ugy az egyesületek, mint azok tagjainak sportszerű magatartását ellenőrizni, szükség esetén fegyelmi rendszabályokat alkalmazni Megállapítják a hatáskörük alá tartozó sport ágak szabályait, felülvizsgálják a versenyfeltételeket és igy tovább A különböző szövetségek közül ezúttal — a kerületi labdarugó bajnokságokkal való összefüggése folytán — az MLSz-t ismertetjük nagy vonásokban. A vidéki sport fejlesztése érdekében a szövetség különböző kerületekre tagozódik, igy a pestvidéki, északi, erdélyi, délvidéki, nyugati kerületekre. Az egyes kerületeknek külön szerveik, kerületi választmány, elnök, előadó, stb. vannak; külön kerületi bajnokságokért küzdenek s azután az egyes kerületek bajnokcsapatai mérik össze erejüket. A kerületi bajnokságok ép ugy mint az prjszágos, mindig ősszel kezdődnek és két fordulósak, vagyis egy bajnokság keretében minden nevező egyesület két ízben mérkőzik minden ellenféllel: egyszer ősszel, egyszer tapasszal. A mérkőzések idejét, helyét sorrendjét sorsolás utján állapítják meg. Házi egyesületünk, a NyETVE jelenleg az északmagyarországi kerületekbe tartozik és igy ez a kerület érdekel bennünket a legközelebbről E kerület bajnokságára a következő hél egyesület nevezett be: a MM TE: Miskolci Munkás Testedző Egyesület, a DVSC: Debreceni Vasutas Sport Club. a DVTK: Diósgyőri Vasgyári Torna-Kör, a DAC: Diósgyőri Atlétikai Club. a LTK: Losonci Torna Club, a RTC: Butkai Torna Club (és a NyETVE, mely mint pályaválasztó lel a Debreceni Vasutas Sport Club csapatával méri össze erejét a bujtosi sporttelepen. A mindenfelé nagy érdeklődéssel várt mérkőzés a szokottnál korábban: délután 3 órakor kezdődik és 5 órára ér véget. Kápooszta helyett lök. A' miniszter a következő rendeletet bocsátotta ki: «Alapos a föltevés, hogy a káposztatermelés a megnövekedett szükség kielégítésére nem lesz elegendő. Szükségesnek tartom ezért hogy a piacra kerülő nagymennyiségű tök télre besózás. vagy savanyitás utján konzerváltassék. Erre a célra különösen a következő hónapokban beérő tök esetleg 3 hónapig, a savanyitott tök pedig sokkal hosszabb ideig is eltart. Fölhivon? a polgármester urat, hivja föl a közönség figyelmét, hogy tekintettel a rendkivpl bőséges termésre. a téli évadra lássa el magát savanyítás céljából tökkel Amennyiben e tekintetben igények merülnének föl, azok nak kielégítése végett haladéktalanul tegyen hozzám jelentést!»
