Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-09-13 / 206. szám

I Nyiregyháza, 1918. szeptember 13. • Péntek XXXIX. éYfolyam • 206. szám POLITIKAI NAPILAP A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK ÉS A SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ftőfizetés: Egész évre 32 K, félévre... 16 K, negyedévre 8 K, egy hónapra 3 K. : Tanítóknak félévre 10 korona, ! ALAPÍTOTTA JÓBA ELEK Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. POSTACHEQUE Kéziratokat nem adunk vissza. Pétervár tizenKét helyen ég Budapest, szeptember 12 (A Nyirvidék tudósítójától.) A Reuter-ügynökség jelenti Amszter­damból: Washingtoni jelentés szerint a krisztiániai amerikai követség táviratot ka­pott. hogy Pétervár tizenkét helyen ég és az utcákon általános mészárlás folyik. Budapest, szeptember 13 (A Nyirvidék tudósítójától i Kopenhágából jelentik Az Estnek: Pé­tervár városa tizenkét helyen ég. A fő­város utcáin nagy harcok folynak. Valószínűnek látszik, hogy azok a pa­raszt seregek, amelyeknek a közeledését már régebben jelezték, megérkeztek Pé­tervár alá. Budapest, szeptember 12 (A Nyírvitlék tudósítójától.) Stockholmból táviratozzák: A szov­jetkormány elhatározta, hogy székhelyét egy kisebb oroszországi városba helyezi át. Az intézkedés okát nem tudják. Vilmos császár beszéde a Krupp-gyár munkásaihoz ÜftéA(H'.St, szeptember 13 [A Nyirvidék tudósítójától,) Essenből táviratozzák: Vilmos csá­szár a Krupp-gyár munkásai előtt be­szédet mondott. A császár köszönetét fe­jezte ki a gyár minden munkásának," ami­ért a Krupp-müvek a háborúban emberi képzeletet meghaladó módon szállítottak hadiszert a hadseregnek. Mindenki hatal­mas munkát végzett. Az asszonyoknak nemcsak az otthonukról kellett gondos­kodniok, hanem erejüket a gyári mun­ka számára is megfeszítették. Beutazva az országot, sok paraszttal, özveggyel, jó ka­tonával beszéltem és láttam, hogy min­den gondokon fölül emelkedett a köte­lességteljesítés gondolata. De ki az oka ennek, ki beszélt a háború kezdete óta a német nép kiéheztetéséről más, 'nint .csak­is ellenségeink. Mindenki tudja, hogy nem mulasztottam el egyetlen alkalmat sem a háború megrövidítésére. 191(5. decemberé­ben világos békeajánlatot tettem ellensé­geinknek, az elmúlt hónapokban pedig a kormány újból tudatta, hogy készek va­gyunk mindenkor békejobbot nyújtani A válasz ellenségeink megsemmisítő akarata volt Németország szétdarabolására, mely­üyel szembe kell szállnunk, hogy megvéd­jük egzisztenciánkat. Vitéz hadseregeink és tengerészetünk tettekkel igazolta a szent akaratot. Támasztékot kell nekiek nyúj­tani népünk munkájával. Gyermekeink és unokáink számára is felelnünk kell a kér­désre, hogyan történhetett a háború. Mi­ként a jó a rosszal, akkép küzd a hitetlen tagadása a hit állításaival. A háború egy nagv tagadásnak a következménye, létjor gosultságunk megtagadása. Népünk szor­galmasan dolgozott, de útjában állott az ellenség dolgozni nem akarása. Népünk nem ismer gyűlöletet, csak becsületes ha­ragot, amely a lesújtott ellenségnek is ke­zet nyújt. Ismerjük az angolszászok szí­vósságát. Már tavaly, az ötszörös túlerői­vel harcoló flandriai seregünknek meg­mondottam, hogy olyan háború ez, amely késhegyig folyik. A moszkvai kormány el­len. amely népeiknek biztosította a be­csületes békét, ellenségeink összeesküvést szőttek. Ugyanúgy, látva, hogy nem győz­hetik le seregeinket, hamis híresztelések­kel gyengíteni igyekeztek azt. Áruló az. legyen gróf, vagy munkás, aki hallgat a híresztelésekre, vagy terjeszti azokat. A császárné betegágyától jövök, aki megbí­zott. szólítsalak föl benneteket, ne lágit­satok és csak a lelkiismeret szavára hall­gassatok. Egyszerűen, becsületesen kér­dezlek benneteket: van-é okunk kétségre? Tekintsük a négy éves háború teljesítmé­nyeit. Az egész világgal szemben állunk. Eddig békét kötöttünk Oroszországgal és Homániávai. Szerbia és Montenegró már el vannak intézve. Csak nyugaton harco­lunk. Hát most hagyna el bennünket a szerencse? Mindannyiunknak össze kell fogni egyetlen tömeggé! Aki követni akar­ja felszólításomat, álljon föl és igérje meg, hogy harcolni és kitartani akarunk a legvégsőkig. Erre az összes egybegy űltek hatalmas igennel válaszoltak, mire a császár igy folytatta: — Most ezzel az igennel megyek Hin­denburghoz, jelszavunk legyen: ki a kard­dal. keményítsétek meg sziveteket, feszit­sétek meg izmotokat! A szovjetcsapatok Kazánban Budapest, szeptember 12 (A Nyirvidék tudósítójától.) Pétervárról jelentik, hogy a Pravda szerint a szovjelcsapatok bevonultak Ka­zánba. amely végleg kezükbe jutott. Hóig tábornok a győzelemről Budapest, szeptember 12 [A Nyirvidék tudósítójától.) Londonból jelentik: Haig tábornok napi parancsot adott ki. amelyben közli, hogy átlépték 1917. éri régi vonalaikat és hatalmas rést ütöttek az ellenség állásain. Négy hetes harcunk 75000 foglya és 750 ágy uja. sikereink fényét tanúsítja. Büsz­ke vagyok, hogy a (Válság idejében vezé­nyelhetem pompás seregeimet. Az ellen­ség kimerítette erejét, bizom bernietek, — hogy megteremtitek a döntő fordulatot. A mai hivatalos jelentés Budapest, szeptember 12 (A Nyirvidék tudósítójától-> A főhadiszállásról jelentik: Olasz harctér: A" tiroli arcvonalon helyenként jár­őrharook. A Monté Salonén csapataink jegy meglepő ellenséges támadást visszavertek;. A Piave mellett a harcok tovább tartanak Albániában a Somorika hegyháton né­hány ellenséges állást elfoglaltunk. A sweérfew A berlini községtanács az azonnali békéért Badapeet, szeptember 12 (A Nyirvidék tudósítójától.} Berlinből jelentik: A' berlini község­tanács szociálista tagjai indítványt nyúj­tottak be. amelyben fölhívják a községta­nácsot, tekintettel Berlin lakosságának ín­ségére, forduljanak petícióval a kancel­lárhoz és kérjék az azonnal való békekö­tést. A cseh-szláv csapatok győzelme Szibériában Budapest, szeptember 12 {A Nyirvidék tudósítójától.) iWladivosztokból jelentik, hogy a cseh-szláv csapatok szibériai frontja négy­ezer mértföld hosszú. A cseh-szláv csapa­tok végrehajtották a teljes áttörést és az ellenséget szétszórták. A Reuter-ügynökség ehhez a jelentés­hez hozzáfűzi, hogy a bolseviki csapatok teljesen el vannak vágva és meg kell adni­ok magukat. A bajor király utazása Budapest, szeptember 12 (A Nyirvidék tudósátójától.> Szófiából jelenlik: A' bajor király a bolgár cárral a főhadiszállásra utazott, a hol a csapatok előtt a bajor-bolgár fegy­verszövetséget magasztaló beszédet mon­dott. Wekerle és Szterényi Viddinben Budapest, szeptember 12 (A Nyirvidék tudósítójától.) Szófiából jelentik: iWekerle Szterényi­vel iWiddinbe érkezett, ahol nagy ünne­pélyességgel fogadták őket. Wekerle és Szterényi a város megtekintése után to­vább utaztak. ári 12 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom