Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-08-24 / 189. szám

JÍHBSH3ÉK. 1918. augusztus 24 Jóba Elek emlékezete a Fényes László-asztaltársaságban Nyíregyháza, augusztus 23 f A Nyirvidék tudósítójától.) A Fényes asztaltársaság tegnap este a Korona nagy étlermében tartolt népes ösz~ szejövetelt, ahol Fényes László orsz. képviselő is megjelent. Ur. Krómy Károly ügyvéd üdvözölte kényest. A képviselő első sorban is Jóba Elekről emlékezett meg, akinek elhunyta nemcsak barátai körében hagyott kitölthetetlen ürt maga után, hanem mindamaz ügyek megfogják sinylem az ő eltávoztát, amelyekért az asztaltársaság dolgozik. — «Mielőtt a politika sivár eseményeire reátérnók — úgymond Fényes — hajtsuk meg lejünket Jóba Flek nemes egyéniségének emléke előtt. Az én lelkemben s tudom, igen sokakéban mindvégig élni tog az iránta való szeretet.» Keátért azután a képviselő a háborús helyzetre, a békelörekvésekre: csak a tisztes és igazságos béke elérésének határáig szabad és tudunk küzdeni. Szerencsétlensége az országnak az a kormányzati rendszer, amely — csak neveket cserélve — egyformán lehetetlen az ország érdekeinek megvédésében, az előre való gondoskodásban és minden nyomorúság dacára a régi sablonokkal dolgozik. Látjuk azt a termelés fokozásának eredménytelenségén, a fejkvóta megállapításában, a tisztvisetőkérdésnek toldozással-foldozással való megoldási kísérletezésben s hogy Ausztria és a szövetséges államok kihuroolják legelemibb szükségleteinket. Leszögezi ezeket a jövő tavasz szükségletei szempontjából s a már most uralkodó türliellen drágaság. lakás és ruha. cipőhiány miatt. — Ezzel kapcsolatban reá tért a galíciaiak folytonos vándorlására s az általuk okozott anyagi és erkölcsi károkra. Az ellenük és térfoglalásuk ellen való küzdelemben kéri minden magyar polgár segítségét, bármilyen osztályhoz és bármilyen valláshoz és egyébként akármilyen világielfogáshoz tartozzék is valaki. I Fényes László zúgó éljenzéssel fogadott beszéde után egy vidékről itt időző szabadságos vendége volt az asztaltársaságnak, élteve a képviselőt. Azulán pedig Kövér Gyula és Deutsch Adott szólallak fel s a galíciai kérdésben a képviselővel ellenkező nézetet tolmácsolva, azt fejtegették, hogy a galíciaiak egy részét ők is veszedelmesnek tartják, de nem kellene azért mindet bántani, mert azokból jó magyar emberek lesznek majd s az ő ellenük való fellépését a zsidóság maga elten való fellépésnek kénytelen tekinteni, miután a nép általánosít. Deutsch beszédjének vége az a kérés volt, hogy a képviselő a galíciai kérdést ne bolygassa ezután. Fényes László nyomban válaszolt. Ez a felszólalás csak megerősítette abban a meggyőződésében, hogy a galíciaiak és azok térfoglalása ellen minden magyar polgárnak, aki nem klerikális érzésű és nitélete alalt nem rej teget nemzetiségi külön állásra való csoportosulási tendenciákat: küzdeni kell. A zsidó vallású magyar embereknek nincs szükségük ilyen védelemre, amely őket a galíciaiakkal akarja összehasonlítani. Maradjunk meg annál a tiszta tételnél, ha valaki magyar ember: mindegy, hogy milyen a vallása. Egyforma jogok s egyforma kötelesség illeti őket. Ellenben a pénzt, földet foglaló, ide meggazdagodni érkező galíciaiak részére nincsen hely az országban. Ezek csinálják az antiszemitizmust is, amitől Isten óvja ez országot. A maga részéről a megkezdett uton fog haladni tovább is. Nagy taps és éljenzés követte a képviselő szavait. Tizenkét órakor oszlott szét a társaság. Jótékony müvészest a Koronában Nyíregyháza, augusztus 2>, t A Nyirvidék tudósítójától.) A nyiregyházi Katona-otthon nemes akciója érdekében újra sorompóba lépteti a város közönségét A katona-otthon vezetősége a város minden társadalmi rétegének bevonásával nagyszabású jólékpnycélu müvészestet rendez, amelyen kiváló nevű műkedvelők és professzionista-számba menő helyi művészek szeptember 3-án, kedden este 8 órakor a Korona-szálló nagy és kistermében. A müvészest fővédnökei: Nagy Ákos, cs. és kir. vezérőrnagy., Fehérváry Béla 15. h. ezred alezredese, állomás parancsnok, báró Buttler Sándor, dr. Meskó László Szabó les vármegye főispánja. Geduly Henrik ev. püspök, Katona-otthon védnöke, Miklósy István, gör. kath. püspök. dr. Zelenka Lajos, kir. kúriai biró, törv. elnök, dr Szántó Miksa, cs, és kir, lotörzsorvos, korház parancsnok és dr. Bencs Kálmán polgármester. Az est főrendezői a kővetkezők:: dr. Foltin Endre, Varga László, a Katona-otthon elinöke és Pataky László. A müvészest műsora a következő: Prolog, elmondja: Varga László. Bihari: Primationális magyar, hegedűn előadja: Ivovách Dénes, zongorán kíséri: Eisefe Gusztáv. Szavalat, előadja: Vietórisz Aranka. a) Schumann: Abendlied. b)Tschaikowsky: Chauson triste, c) Popper: Vito, gordonkán előadja: Hoffmann Pál, zongorán kiséri: György Margit. Ének előadja: Dolhány Ernő, zongorán kiséri: Gedulv Ilonka. Szünet után. Chopin: Polonaise As. dur., zongorán előadja: György Margit. Dalok, énekli: Mayer Lipótné, zongorán kiséri Szántó Erzsike. Czigány a biró előtt — víg jelenet. — Előadják dr. Foltin Endre, Murányi Adorján Zoltán és Fenyves József. Kuplék, előadja: Laufer Imre. Előadás után tánc lesz. Szünet közben és előadás után hűsítők, sütemények és gyümölcsök fognak mérsékelt áron a közönség rendelkezésére állani. Belépőjegyek árai: földszinti nagy pá hőly 150 K, emeleti nagy páholy 40 K, kis páholy 30 K, 1—5. szék sor 10 K, 5—10 sor 7 K, 10—14 sor 4 K, a többi hely 2 korona. Jegyek a f. évi augusztus hó 27-tőL válthatók Jakabovits Fannyka kisasszony doh ánv tő zsdé j éb en. Riadalom Bécsben MydftitKtit, augusztus 23 (A Nyirvidék tudósitójáM.) Bécsből telefonálják: Ma reggel kilenc órakor Bécs város utcáin szirénák, rendőrsipok, félrevert harangok, tűzoltók tülkölése keltett riadalmat. A repülőtámadások idejére hirdetett minden intézkedést meglettek, a villamosokat, kocsikat megállították, az utasaikat és a járókelőket kapuk alá terelték és az egész város képe percek alatt megváltozott. Mintegy husz percig tartott ez a helyzet, akkor aztán kiderült, hogy nincsenek a láthatáron ellenséges repülők, mire lassanként helyreállott a rend. Kiderült, hogy az első jelentés, amelyet reggel nyolc óra 45 perckor Bernsdorfból küldtek Bécsbe, téves volt. Ligyanis brucki parasztok igen nagy magasságban repülőket láttak és nem tudták megáilapiani, hogy milyen repülők. ki iskolák beszámolója Nyíregyháza,.augusztus 23 (A Nyírvidék tudósítójától.) Az orszák különböző részeiből, a különböző iskolafajok igazgatóitól szerzett értesítők a leghűbb képét adják a háborús tanévnek. E kép ismerete nélkül nem lehet semmiféle intézkedés, nem lehet állásfoglalás sem kisebb sem nagyobb körben, mert az országos baj egyöntetűséget kíván az orvoslásban, a járványszerü bajban. Az iskolafajok mindegyikéből vett példákat összegezve, eredményképpen megái lapítható, hogy már az elemi iskolában is találkozunk a züllésnek sok helyütt oly lesújtó eseteivel, melynek utolsó felvonása a fiatalkorúak bírósága előtt - játszódott le. Több esetben, több helyen jölt a fiatalkorúak bíróságától végzés, melyben az idegen vagyon rongálása és betöréssel kap csolatos eltulajdonításért iskolai fenyítésben marasztalták el a 12 éven aluli tanulókat. A mai zilált erkölcsi állapotban tehetetlenül kell néznie a tanítónak az iskolások féktelenkedését, hallani a minden jobb érzéstől ment, utcán szedett trágárságot. A fegyelemmel a kötelességtudás is meglazult. A tiszteletadás és tiszteletben tartás már a kicsinyeknél is vesztett erejéből. Az ínség mindenütt mindenre agyon nyomó súllyal nehezedett a mult tanévben a gazdag magyar Kánaántól

1 az ország perifériájáig. Hasonlóképen panaszkodnak a polgári iskolák igazgatói. Valamennyi megállapítja, hogy meggyengült a tanulók lelkében a kötelességtudás, az engedelmesség, .a munkaszeretet, a mások iránti tisztelet megadása. Nemcsak fiuk, hanem leányok is kaptak eonsiiium abeundit. A szakiskolák figyelmetlenséget, iskolakerülést, tanulás vágy hiányát tapasztalták a tanulók eddigi ékességeinél is. A tanítónőképző intézetek legnagyobb szigora Jnellett is rendkívüli nyuglalanságol és gyakori betegséget tapasztaltak. A főgimnáziumokban erősen érezték a világháború sok erkölcsi köteléket feloldó hatását. A felsőbb oszt.-beliek a felnőttek szolidaritását affektálták. A társadalomban megnyilatkozó gyors meggazdagodás vágya, a szabályoknak, rendeleteknek kijátszása, a tilos üzérkedés nem kerülte ki az iskolát sem. A gyengébb táplálkozás megtörte az ellenálló- és akarat erőt. Altalános a panasz, hogy az alapelemeket, mélyebb tudást, gondolkodó készséget nélkülöző, írni-olvasni rosszul tudó, korlátolt látókörű gyermekek kerülnek a gimnáziumba. A serdülő nemzedék nem lát felemelőt a születő uj világ követelte komolyságot, hanem feneketlen romlottságot, erkölcstelenséget, léhaságot. A nagy tanító hiány miatti fogyatékos eredményt általában panasz tárgya teszi az átnézet 64 iskolai értesítő. A leányközépiskolák igazgatói is megegyeznek amaz állításban, liogy e világháború kihatással van az egész műveltnek nevezett emberiség életének minden mozzanatára s igy elsősorban az iskola munkájára. A tanulók munkaképessége, e! lenálló ereje, előkészültsége folyton csökken. A most serdülő generáció testileg és szellemileg egész életén át érezni fogja eme tényezők salnyitó hatását. A bajok gyógyítására a népiskolák tanítói gyermek-otthonokat, gyermek -olvasóköröket létesítettek; a középiskolák tanárai erősebb szülői felügyelet, az igazság szeretetére és kötelességérzetre való tanítást kívánnak a szülői otthontól is s a tanulóknak az utcai élet szemléletétől, esti korzótól való elvonását, továbbá nemescéiu ifjúsági körök létesítését tervezik.