Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-08-08 / 178. szám

2 JuYÍKraDEEL 1918. augusztus 8 fj teái a kőspsnti sigssfeiiékttél Nyíregyháza, augusztus 7. {A Nyirvidék tudósítójától.) Az 1917—1918. termelési időszak folya mán az érdekelt termelők részéről igen gyakran azpanasz merült fel, hogy a központi szeszfőzdék vállalkozói azokat íiz anvagokat — szilvát, sző lő törkölyt és borseprőt, — amelyek feldolgozására a központi szeszfőzdék létesültek, nem ké­pesek átvenni, illetőleg feldolgozni, mert a központi szeszfőzde felállításához vagy még egyáltalában nem fogtak hozzá, vagy annak berendezése még egész kezdetleges állapotban van és igy az emlitett nyers­anyagok szesztermelésre való felhasználás nélkül megsemmisülnek. Továbbá az ér­dekelt termelők még azt is panaszolják, hogy a fennforgó szállitási nehézségek miatL nem képesek a nyersanyagokat a központi szeszfőzdébe beszállítani, mely nehézség még fokozódik azáltal, hogy sok esetben a központi szeszfőzde a termelő­helytől távol van.. ' Ezek a panaszok sok esetben alapo­soknak bizonyultak, melynek következmé­nyeként egyebek mellett a kzöponti szesz­főzdék vállalkozóit arra kellett kötelezni, hogy azokat a nyersanyagokat, melyeknek feldolgozására a központi szeszfőzde léte­sült, a termelőktől minden egyes község­ben a község belterületén záros határidő alatt átvegyék. Hogy ilyen panaszok az 1918—1919. termelési időszakban legalább indokoltan féli ne merülhessenek s ijgy a most emiitett hez hasonló intézkedések elrendelésének szükségessége lehetőleg be ne következ­zék, a pénzügyminiszter a központi szesz­főzdék vállalkozóit a következőkre figyel­mezteti:: A központi szeszfőzde vállalkozója kö­teles a kerületéhez tartozó községek terü­letéről a központi szeszfőzdébe beszállí­tott és szeszfőzésre, valamint szilvaizké­szitésre alkalmas összes szilva- és szil­vacefremeimyiséget, illetőleg a szeszfő­zésre alkalmas szőlőtörkölyt és borsep­rőt átvenni és a szilvát szeszfőzésre, ille­tőleg szilvaiz vagy aszaltszilva készítésére a szőlőtörkölyt és borseprőt pedig szesz­főzésre, illetőleg borkő, takarmány és plaj készítésére felhasználni. Amennyiben különleges körülmények a termelőre nézve a szilvának — szilva­cefrének — illetőleg a sző lő törkölynek és horseprőnek a központi szeszfőzdébe vagy a központi szeszfőzdevállalkozó kérelmé­re a szóban levő engedélytervezet 2. pont­jának második bekezdése értelmében en­gedélyezett beváltó állomásra való be­szállítását lehetetlenné teszik, a pénzügy­miniszter az egész kerületre vagy annak egyes részeire nézve kötelezheti a köz­ponti szeszfőzde vállalkozóját, hogy az e­gyes termelőktől a szilvát, — szilvacef­rét, — szőlőlörkölyt és borseprőt minden egyes községekben a község belterületén egyes egész kivételes esetekben a község belterületén kivül a pénzügyminiszter ál­tal megjelölendő helyen vegye át. A központi szeszfőzde vállalkozója kö teles a szilva, szőlőtörkőly, illetőleg bor­seprő beszállítása alkalmával felmerülő fuvarköltségeket az emiitett anyagok át­vételekor megfizetni. Hogy az központi szeszfőzdék vállal­kozói ezen kötelezettségeiknek eleget ten­ni tudjanak, okvetlenül szükséges, hogy — amennyiben még ezideig meg nem tör­tént volna — a szeszfőzdét és különösen a szilva — szilvacefre — szőlőtörköly és horseprő befogadására szolgáló tartályo­kat — vermeket — mielőbb és oly terje­delemben rendezzék be, hogy a kérdéses és a gazdagnak mutatkozó gyümölcster­melés folytán előreláthatóan igen nagy. mennyiségű szeszfőzési anyagok átvétele és feldolgozása akadályokba ne ütközzék. Amennyiben a központi szeszfőzde kerü­lete nagyobb terjedelmű, illetőleg a "köz­ponti szeszfőzde a Termelő helytől távol fekszik, tekintettel a súlyos szállítási vi­szonyokra, kívánatos, hogy a központi szeszfőzdék vállalkozói a távolabb fekvő községekre nézve beváltó állomások .lé­tesithetését kérjék s ilyen esetekben, vala­mint akkor is, ha a termelők a szeszfőzési anyagoknak az egyes községekben való átvételét kérnék, a szeszfőzési anyagoknak a központi szeszfőzdébe, illetőleg a le­párlási helyül is szolgáló beváltó állo­másra való befuvarozásáról a szükséghez képest lehetőleg ők maguk gondoskodja­Inak és e célra kellő időben megfelelő fu­varozási eszközöket szerezzenek be . A fuvarozási eszközök célszerű ki­használása révén ugyanis a központi szeszfőzde vállalkozók jelentékeny fuvar­költséget takaríthatnak meg. Ónként értetik, hogy a központi szesz­főzdék vállalkozói a saját jól felfogott érdekeik szempontjából az egyéb szük­séges anyagokról és eszközökről, igy kü­lönösen tüzelőanyagról, a pálinka befo­gadására szolgáló hordókról stb. szintén kellő időben gondoskodni kötelesek. Az esetben, ha a központi szeszfőz­dék vállalkozói az emiitett kötelezettsé­geiknek eleget nem tesznek, a központi szeszfőzde felállítására adott engedély el­vonható. v Az égetett szeszes italokban mutatko­zó nagy hiányra tekintettel, kívánatos, hogy a központi szeszfőzdék vállalkozói a beszolgáltatott nyersanyagok arányában az azokból nyert pálinka egy részét a termelőknek házi és gazdasági pálinka­szükségleteik fedezésére lehetőleg mérsé­kelt áron visszaadják s erre vonatkozó hajlandóságukat, valamint a pálinka visz szaadásanak feltételeit még a nyers anva­gö'k "átvételének megkezdése éfott a köz­ponti szeszfőzde kerületében közzé te­gyék, mert az e tekintetben szerzeTl ta­pasztalatok szerint ez az éljaras a terme­Kíknek a nyersanyagot atadasára vaTő készségét jelentékenyen előmozdítja, ami a központi szeszfőzdék jól felfogott ér­dekében is áll. A képviselőház ülése Budapest, augusztus 7 A képviselőház mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szász Károly elnök. Raja­sisch István horvát képviselő fölszólalá­sában Szmrecsányi György múltkori vád­jával foglalkozik" amelyben őt és több horvát képviselőt árulónak jelentett ki. Hibáztatja a magyar képviselőket, akik szereplési vágybóf ilyen vádakkal illetik képviselőtársaikat, csak azért, hogy a kor­mányt megbuktassák. Majd Barta Ödön vádjaival foglalkozik. iWekerle kijelenti, hogy a Szmrecsányi vádjai Horvátország­ban keletkeztek és azokat Szerbiából hi­teles aktákból merítette. Szmrecsányi jó­hiszeműségét nem lehet kétségbevonni, e­gyéhként a vizsgálat megállapította, hogy Rajasich magatartása ellen kifogást emel­ni nem lehet. Hangsúlyozza azután a mi­niszterelnök, hogy Magyarországnak és Horvátországnak meg kell értenie egy­mást és ő a maga részéről tiszteletben tartja a jogokat és kötelességeket, dc azok­nak uj határát nem ismeri el. Ez után Barta Ödön áll föl szólásra. Közben a hói­vá! képviselők kivonulnak.. Barta Ödön kijelenti, hogy amit mondott, hogy tud­niillik a horvátok törekvése államellenes azt fön tartja. Huszár Károly személyes kérdésben való fölszólalása után Teleky Pál gróf hadigondozási szempontból bírálja a ja­vaslatot. & fertőzöttközségekben u szabad visszatartani a szabadságolt katonákat Nyíregyháza, augusztus 7. (4 Nyirvidék tudósítójától.) ismételten megtörtént, hogy olyan községekben amelyekben fertőző betegsé­gek fordultak elő, a szabadságon levő, vagy egyéb ok miatt ott tartózkodó kato­nákat a közigazgatási hatóságok a bete­gedések teljes megszűntéig visszatartották vagy pedig csak a katonai hatóságok köz­belépésére küldték megfigyelés, illetőleg elkülönítés végett a kijelölt katonai egész­ségügyi intézetekbe. Mithogy ily eljárás következtében ka­tonák hetekig, sőt hónapokig a katonai szotgálatlól indokolatlanul elvonatnak, a belügyminiszter most fölhívta az alispán intézkedjék aziránt,, hogy az illetékes köz­igazgatási hatóságok a fertőzött községek­ben szabadságon levő katonákat, ha nem betegek, a szabadság letelte után, úgy­szintén azokat a katonákat, akiket az ilyen községekből szolgálattételre hivnak be, megfigyelés végett a legközelebbi ka­tonai egészségügyi intézethez, haladékta­lanul adják ál. A katonai egészségügyi in­tézetet erről egyidejűleg írásban megfele­lően értesíteni kell. Abban az esetben, ha a közigazgatási hatóságok a legközelebbi katonai egész­ségügyi intézet "helyét nem tudnák meg­felelő tájékoztatás végett rövid uton az illetékes cs. és kir. katonai parancsnokság­hoz forduljanak. Pálmai Ilka vendéiszereplése Nyiregyháza, augusztus 7, 'A Nyirvidék tudósítójátől.) A budapesti Vígszínház, Királyszin­ház és a Magyar szinliáz tagjaiból össze­állított művészgárda fényesen sikerült ös­tét rendezett tegnap a városi színházban. Az est fénypontja természetesen Pálmai Ilka volt, akinek csodás művészetéről ar­ra hivatotlabbak már annyi sok szépet ír­tak, hogy köteteket lehetne belőle össze­áll itani. Ez az aranjos, Őrökké jókedélyü kedves művésznő tegnap esti játékával és nagyszerű énektudásával a legnagyobb él vezetet nyújtotta. Szivet lelket önt a 0a­ílaiba, a népdalokat pedig ugy énekli, hogy, ma már kevesen tudják ezt igy. Az elő­adást Sugár Teri vezette be, protogusl mondott eli igen szépen. Kedves színpadi jelenség. A Médi cimü egy felvonásos o­perettben Pálmai Ilka eleven fürge játé­kával, gyönyörű énekével és kecses táncá­val ért el nagy hatást. Művészi játéfóot produkáltak Fehér Arthur, Sziklay Jenő és Inke Rezső. Szinte azt hittük, hogy Va­lamelyik fővárosi színpadon élvezzük az előadást. A többi számokban is művészi játékot produkáltak mindannyian, a kö­zönség zajos tapssal jutalmazta az elő­adókat. Fehér Arthur rendkívül szellemesen konferált. Művész ember a szó teljes ér­telmében. Sokoldalú tehetségű. A zongoránál Fenyvesi Gábor kar­mester ült, mesterien kisérte az egyes ze­neszámokat. A Médi szerzője Kálmán IJb­jos is jelen volt, mindenütt utjjokban ki­séri a jeles művészgárdát. A színház as»­folásig megtelt és pedig ez alkalommal * legelőkelőbb közönséggel. A sikerült est létrehozásánáf Szendrei Ignácz fáradozott, aki mint titkár vezeti a Városi Színház Mozgót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom