Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-08-07 / 177. szám

2 — - • —-—•»«-»•­CB * fM^^ijilTmittMI^BMlMMwffa HP-M* JSRÍRfflIJEE. 1918. augusztus 7 Uj egyesület alakul a szabolcsi huszárok hozzátartozóinak támogatására Nyíregyháza, augusztus 6. {A Nyirvidék, tudósítójától.) Amit a szabolcsi társadalom a hábo­rús jótékonyság terén csinál, az példát­lan ebben az országban. Ami itt történik e­zen a téren, az nem műtő föllobbanás, nem szereplési vágy. az tiszta érzete an­nak a nagy kötelességnek, ami társadalom ra háramlik azokkal szemben, akik min­denüket vesztették az érettünk való harc­ban. Ez a társadalom látja, tudja, hogy önmagán segít, amikor a hőseink hozzá­tartozói mellé áll és a támasz nélkül ma­radt özvegynek, a magára hagyott árvá­nak, a háború legszánandóbb áldozatai­nak sorsáról való gondoskodást elvállalja. Ennek a társadalomnak a tagjai és vezetői most uj föladatot tűztek ki ma­guk elé. Az a célja ennek a most megin­dul 1! akciónak, hogy Nyíregyházán állan­dó szerv létesüljön, amely elvállalja a Nyíregyházán állomásozó 15. közös hu­szárezredhez tartozott vagy ott szolgálalot teljesített, elesettek, valamint sebesültek vagy katonai szolgálat alatt szerzett beteg­ség következtében elhaltak özvegyeinek és árváinak, továbbá az ezred kötelékébe tar­tozol I vagy ott szolgálatot teljesített és a háború következtében rokkantakká vál­lak támogatására alapot létesít. Mikecz Dezső udvari 'tanácsos, alis­pán és Bencs Kálmán dr. polgármester \*ették kezükbe a mozgalom vezetését és alig néhány nap alatt már olyan sikerre vitték az akciót, hogy az uj egyesület tegnap már meg is tarthatta az alakulását előkészítő értekezletet. Ezt az értekezle­tei Mikecz Dezső alispán nyitotta meg és ismertette, hogy a cs. és kir. 15. hu­szárezrek özvegyeit, árváit és rokkantjait segélyező egyesületet akarnak alakítani, a­inelyuek Nyíregyháza a székhelye és a­inely egyesület kitűzött céljai elérésére alapot létesít. A segélyző alap forrásai lesznek az adományok, tagdíjak, fölolvasá sok, hangversenyek, mulatságok jövedel­mei Lesznek az egyesületnek fővédnökei alapító rendes és pártoló tagjai és beje­lentetle az alispán, hogy eddig kétszáznál több aláírással kötelezték magukat az e­gyesülelbe való belépésre. Az értekezlet után kimondta, hogy az egyesületet megalakítja és nyomban meg is alkották az alapszabályokat, ame­lyeknek a leglényegesebb pontja az, hogy a 'létesítendő segélyalap az egyesület ki­zárólagos tulajdonát képezi, amely sem­miféle más hasonló alappal vagy álapil­v.fnnyal nem egyesíthető, ilyenbe be nem olvasztható, hanem azzal mint magántu­lajdonnal — az alapszabályok keretein belül — kizárólag az egyesület rendelke­zik közgyűlése, illetőleg választmánya ut­ján. Az egyesület alapitó tagjai egyszer­smindenkorra ezer koronát, a rendes ta­gok évi huszonöt, a pártoló tagok évi öt koronát fizetnek tagsági díj címén. Az értekezlet az alapszabály tervezetet elfogadta és az alispánt kérte meg, hogy addig, amíg az alapszabályok jóváhagyva leérkeznek a belügyminisztertől és az e­gyesülel megalakíthatja tisztikarát, vállal­ja el az elnökséget, amit az alispán el is vállalt. A jegyzői teendők elvégzésére 'Olt­ványi Ödön városi főjegyzőt kérték meg. Gröman E. a legkönnyebb zongora iskola uj kiadása megérkezett. Az 1. és II. rész ára 5 K. Kapható minden könyv­kereskedésben és lapunk kiadóhivatalá­ban. ... A nyíregyházi iparosok anyaghiánya Nyíregyháza, augusztus 6. (A Nyirvidék tudósítójától,) A sivár nincstelenség hónából hozzuk ezt a riportot, amelynek adatait a szakem­berek előadásaiból ismertük meg. Mindem különös komén tár nélkül is ijesztő és meg rázó kép ez, amelyben az egyik oldalon a nélkülözést szenvedő és tehetetlen fo­gyasztó-közönség, másik oldalon a mun­kátlanul tespedő iparosság áll szomorú illető iparág egyes vezető embereit, akik Az anyaghiányról kérdeztük meg az úitlető iparág egyes vezető embereit, akik valamennyien keserves sóhajtások között mondták el a tényállást. Altalánosságban de részleteiben is sok meglepő volt ezek­ben a felvilágosításokban, amelyekről itt számolunk be részletesen. Az asztalosiparban a fa hiánya min­den képzeletet felülmúl. Ez a hiány ugyan csak viszonylagos, mert hisz lehetetlenül magas árakon mindenféle zugkereskedők utján lehet szerezni ipari fát, ám a közön ség joggal bámul, ha egy egészen csekély famunkáért százakat kér az iparos. A lai­kusoknak meglepő lesz, hogy például eny­vet nem lehel kapni. Ma már különféle szurrogátumokkal pótolják ezt a fontos anyagot. Hivatalos kiutalás történik néha, de természetesen közel sem elégséges. Az úgynevezett sellak, funir és politúr, ame­lyek nélkül nincs asztalos munka, egysze­rűen eltűntek. Az ácsok az építkezés általános pan­gása miatt nem dolgoznak semmit. Lega­lább a szakmájukban nem: más foglalko­zást kénytelen keresni. A bádogosok nem jutnak vaslemezhez Mikor a rézkályhák rekvárálása folytán szükségessé vált a bádoglemezzel való ki­cserélés. írlak a központnak, hónapok óta válasz sem jött rá.. A forrasztáshoz szüksé ges anyag csak fantasztikus árakon szerez­hető be kis mértékbein. Ez az ipar is majd­nem tel jesen pang. A borbélyoknak csak egy komoíy a­nyag szükségletük van: a szappan. Az el­osztást egy fővárosi iroda végzi amely legutóbb minden ok nélkül redukálta a nyíregyházi kontingenst. A borbélyok a litkos kereskedelemben hajszolják min­den árért a borotváló szapant. A cipészek és csizmadiák anyaghiá­nyáról éppen elegei irtunk már, jellem­zéskép csak annyit említünk most meg, hogy a cipőiparosok az utóbbi két hónap alatt annyi anyagot kaptak, amennyi négy. napi munkájukhoz elég csupán. A hentesiparosok a sertések zár alá vétele óta alig dolgoznak. Néha ha egy borj'ut tudnak venni, azt mérik ki s a város által nekik átadott félsertéseket, a­mi békebeli munkájuk II—4 százalékával ér fel. A kovácsok csak abban az esetben ké­pesek dolgozni, ha katonai megrendelésük van. Kovácsszenet a legnehezebben lehet beszerezni s akkor is túlzott árakon. E­mellett a most forgalomba kerülő kovács­szén minősége sem jó. A kőmives-ipar az építkezések tel jes szünetelése miatt csak apróbb tatarozások ra szorítkozik. A szükséges mésszel hallat­lan uzsorát űznek a kereskedők. A lakotosok nem kapnak vasat. A Vas­bizottság a kereskedők utján látja el őket, mivel' azonban az iparosoknak kiutál meny myiséget a kereskedők rendes kontingensé­ből a bizottság levonja, a kereskedők egy­szerűen nem akarnak a lakatosok szükség­letének kiszolgáltatásával foglalkozni. Ne­kik jobb üzlet a falusiak kiszolgálása. A férfiszabók uj ruhát alig készíthet­nek, mert nincs miből. A cérnahiány is rendkívül: nyomasztóan hat. Jobban megy a nőszabóknak, akik minden szükséges cikket uzsoraáron szereznek Ik\ de ez meg is látszik az árakon, amit a közönség­gel fizettetnek meg. A pékek a kiporciózott lisztből képte­lenek annyi kenyeret kisütni, mint ameny­tuyit a szaliály előir. Állandóan küzdenek a lisztveszteségekkel s emellett a közönség igényeinek kielégítésében a munkáshiány is akadályozta őket. A szobafestők nem tudnak festéket (kapni s főként az iparuknál feltétlen szük­séges kenő szappan beszerzése nehéz. Ezt alig elegendő mennyiségben — csak a központi kiutalásból kapnak. A kisebb iparágakat felesleges felso­sorolni, a helyzet valamennyinél hasonló. A közönségre nézve pedig azért megdöb­bentő mindez, mert a legelemibb és leg­apróbb szükségletét is csak képtelen ma­gas árakon tudja megszerezni az anyag­hiány miatt. Éppen a tisztességes iparosok érdekében meg kell emlékezni azokról az iparosokról is, akik az anyaguzsorához a maguk uzsoráját is hozzáfűzik s amely ellen a közönség nem tud védekezni. De meg ez is érthető, ha meggondoljuk, hogy a családos iparosoknak ma 5—ötnapi mim kával kell megkeresni az egész havi szük­ségletét, mert az anyagok hiánya miatt több munkát vállalni nem tud . Malvy védőbeszéde Budapest, augusztus 6. (A Nyirvidék tudósítójától.) Genfből táviratozzák ; A Malvy-pör szombati tárgyalásán Malvy mondta el védőbeszédét. Tiz hónapja szenved, kín­lódik, senyved a fogházban — mondotta — és kéri, kogy gyorsan hozzák meg ügyében az Ítéletet. Az ügyész azt moadja róla, hogy nem hazaáruló, csupán részes a hazaárulásban. Ilyet nem ismer, vagy hazaáruló, akkor büntessék meg, vagy nem az, akkor engedjék szabadon, de mindenesetre hozzák meg az ítéletet és vessenek véget gyötrelmes állapotának. Őszre két millió amerikai lesz Európában Badapest, augusztus 6. (A Nyirvidék tudósítójától. Amsterdamból jelenlik: A Londonban tartózkodó amerikai küldöttség kilenc tágja Amerika háborús teljesítményeiről kiadott hivatalos nyilatkozatban megálla­pítja hogy a háborús előkészülődés heve Amerikában megszűnt. Amerikában jelen­leg luisz milliónál több hadköteles van. Amerika gyáripara a legnagyobb a vilá­gon, amely a legnagyobb tőkére támasz­kodik. Eddig másfél millió amerikai van Európában és októberig ezt a számot kél millióra egészítjük ki, naponkint tíz­ezer amerikai katona indul útnak Euró­pába és héten kint 54000 puskát, 5000 gép­fegyvert és naponkint 760000 lövedéket gyártunk. Eddig Amerikában 150 eszközt találtak föl az árokharc céljaira. Huszon­ötezer repülőgépünk készül, a hajóépítést illetőleg pedig egyedül julius 14-én száz­nál több hajót bocsátottunk vízre. Havon­kint félmillió tonnát építünk, többet mint amennyit elsüllyesztenek. Mi több tenger­alattjárót pusztítunk el, mint amennyit a németek építeni tudnak. A háború vé­géhez közeledik. A németeket reményte­len állapotban háttérbe fogjuk szorítani. A porosz militárizmus ezeket el akarja titkolni, de Németországot már megver­tük, minden német, aki ezután esik el, iiiába áldozlatoll föl. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom